Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Anyag (fizika) és Halmazállapot

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Anyag (fizika) és Halmazállapot

Anyag (fizika) vs. Halmazállapot

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet. Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Közötti hasonlóságok Anyag (fizika) és Halmazállapot

Anyag (fizika) és Halmazállapot 15 közös dolog (a Uniópédia): Amorf, Atom, Atommag, Elektron, Folyadék, Gáz, Ion, Kén, Kristály, Kristályszerkezet, Molekula, Nyomás, Plazma, Szilárd halmazállapot, Víz.

Amorf

A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.

Amorf és Anyag (fizika) · Amorf és Halmazállapot · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Anyag (fizika) és Atom · Atom és Halmazállapot · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Anyag (fizika) és Atommag · Atommag és Halmazállapot · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Anyag (fizika) és Elektron · Elektron és Halmazállapot · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Anyag (fizika) és Folyadék · Folyadék és Halmazállapot · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Anyag (fizika) és Gáz · Gáz és Halmazállapot · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Anyag (fizika) és Ion · Halmazállapot és Ion · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Anyag (fizika) és Kén · Halmazállapot és Kén · Többet látni »

Kristály

Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.

Anyag (fizika) és Kristály · Halmazállapot és Kristály · Többet látni »

Kristályszerkezet

Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.

Anyag (fizika) és Kristályszerkezet · Halmazállapot és Kristályszerkezet · Többet látni »

Molekula

Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Anyag (fizika) és Molekula · Halmazállapot és Molekula · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Anyag (fizika) és Nyomás · Halmazállapot és Nyomás · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Anyag (fizika) és Plazma · Halmazállapot és Plazma · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Anyag (fizika) és Szilárd halmazállapot · Halmazállapot és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Anyag (fizika) és Víz · Halmazállapot és Víz · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Anyag (fizika) és Halmazállapot

Anyag (fizika) 79 kapcsolatokat, ugyanakkor Halmazállapot 50. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 11.63% = 15 / (79 + 50).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Anyag (fizika) és Halmazállapot. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: