Antiokheia és I. Manuél bizánci császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Antiokheia és I. Manuél bizánci császár

Antiokheia vs. I. Manuél bizánci császár

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén. I.

Aleppó

Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.

Aleppó és Antiokheia · Aleppó és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Évia

Évia (vagy hagyományosan Euboia, görög betűkkel Εύβοια) a második legnagyobb görög sziget Kréta után.

Évia és Antiokheia · Évia és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Antiokheia és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Edesszai Grófság

Az Edesszai Grófság (1098–1150) egyike volt az első keresztes hadjárat után a Szentföldön létrehozott keresztény államoknak.

Antiokheia és Edesszai Grófság · Edesszai Grófság és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

I. Alexiosz bizánci császár

I.

Antiokheia és I. Alexiosz bizánci császár · I. Alexiosz bizánci császár és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Antiokheia és Ikóniumi Szultánság · I. Manuél bizánci császár és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.

Antiokheia és Jeruzsálemi Királyság · I. Manuél bizánci császár és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Antiokheia és Konstantinápoly · I. Manuél bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Moszul

Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.

Antiokheia és Moszul · I. Manuél bizánci császár és Moszul · Többet látni »

Nagy egyházszakadás

A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Antiokheia és Nagy egyházszakadás · I. Manuél bizánci császár és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Antiokheia és Ortodox kereszténység · I. Manuél bizánci császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Antiokheia és Pápa (egyházfő) · I. Manuél bizánci császár és Pápa (egyházfő) · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Antiokheia és Szeldzsuk-dinasztia · I. Manuél bizánci császár és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »