Közötti hasonlóságok Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter
Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter 24 közös dolog (a Uniópédia): A Magyar Érdemrend nagykeresztje, Amerikai Egyesült Államok, Antall-kormány, Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség, Bonn, Dávid Ibolya, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Für Lajos, Göncz Árpád, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Köztársaság (1989–), Magyarok, Magyarország, Magyarország köztársasági elnöke, Magyarország kormányfőinek listája, Marinovich Endre, Második világháború, Miniszterelnöki Hivatal, Németh Miklós (politikus), Orbán Viktor, Szabad Demokraták Szövetsége, Taxisblokád, 1956-os forradalom, 1990-es magyarországi országgyűlési választás.
A Magyar Érdemrend nagykeresztje
A Magyar Érdemrend Nagykeresztje a magyar állam által adományozható legnagyobb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek a második legmagasabb fokozata.
A Magyar Érdemrend nagykeresztje és Antall József (politikus, 1932–1993) · A Magyar Érdemrend nagykeresztje és Boross Péter ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Antall József (politikus, 1932–1993) · Amerikai Egyesült Államok és Boross Péter ·
Antall-kormány
Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány, ami teljes ciklusát a rendszerváltás utáni Magyarországon töltötte ki (az első rendszerváltáshoz köthető kormány a Németh-kormány volt, amelynek ciklusa során történtek a rendszerváltás legfontosabb lépései, előkészületei).
Antall József (politikus, 1932–1993) és Antall-kormány · Antall-kormány és Boross Péter ·
Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség
A Belügyminisztérium III/III.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség · Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség és Boross Péter ·
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Bonn · Bonn és Boross Péter ·
Dávid Ibolya
Dávid Ibolya Márta (Baja, 1954. augusztus 12. –) magyar ügyvéd, politikus, igazságügy-miniszter (1998–2002), az MDF elnöke (1999–2010).
Antall József (politikus, 1932–1993) és Dávid Ibolya · Boross Péter és Dávid Ibolya ·
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Boross Péter és Eötvös Loránd Tudományegyetem ·
Für Lajos
Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21. – Budapest, 2013. október 22.) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Für Lajos · Boross Péter és Für Lajos ·
Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Göncz Árpád · Boross Péter és Göncz Árpád ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyar Demokrata Fórum · Boross Péter és Magyar Demokrata Fórum ·
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyar Köztársaság (1989–) · Boross Péter és Magyar Köztársaság (1989–) ·
Magyarok
Nincs leírás.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyarok · Boross Péter és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyarország · Boross Péter és Magyarország ·
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyarország köztársasági elnöke · Boross Péter és Magyarország köztársasági elnöke ·
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Magyarország kormányfőinek listája · Boross Péter és Magyarország kormányfőinek listája ·
Marinovich Endre
Marinovich Endre (Budapest, 1940. július 10. –) magyar közgazdász.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Marinovich Endre · Boross Péter és Marinovich Endre ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Második világháború · Boross Péter és Második világháború ·
Miniszterelnöki Hivatal
Az egykori Miniszterelnöki Hivatal illetve a mai Miniszterelnökség épülete, V. kerület, Kossuth Lajos tér 2-4. - 2015 A Miniszterelnöki Hivatal (röviden MeH) – az Antall-kormány megalakulásától a második Orbán-kormány megalakulásáig – a kormány legfőbb hivatali szerve volt.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Miniszterelnöki Hivatal · Boross Péter és Miniszterelnöki Hivatal ·
Németh Miklós (politikus)
Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. –) magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Németh Miklós (politikus) · Boross Péter és Németh Miklós (politikus) ·
Orbán Viktor
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Orbán Viktor · Boross Péter és Orbán Viktor ·
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Szabad Demokraták Szövetsége · Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Taxisblokád
A taxisblokád a benzináremelés elleni tüntetés volt Magyarországon 1990.
Antall József (politikus, 1932–1993) és Taxisblokád · Boross Péter és Taxisblokád ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Antall József (politikus, 1932–1993) · 1956-os forradalom és Boross Péter ·
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Antall József (politikus, 1932–1993) · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter
- Mi van a közös Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter
- Közötti hasonlóságok Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter
Összehasonlítását Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter
Antall József (politikus, 1932–1993) 138 kapcsolatokat, ugyanakkor Boross Péter 121. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 9.27% = 24 / (138 + 121).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Antall József (politikus, 1932–1993) és Boross Péter. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: