Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Antakya és Antiokheia
Antakya és Antiokheia 17 közös dolog (a Uniópédia): Alimus, Arab nyelv, Arabok, Bizánci Birodalom, Cnaeus Pompeius Magnus, Első világháború, Hatay (tartomány), I. Antigonosz makedón király, I. Antiokhosz szeleukida uralkodó, III. Alexandrosz makedón király, Kereszténység, Orontész, Oszmán Birodalom, Római Birodalom, Szíria, Szeleukida Birodalom, Törökország.
Alimus
Alimus (vagy Alisar, nem tévesztendő össze a Hattuszaszhoz közeli hettita Aliszarral) megbízható módon máig azonosítatlan település az ókori Észak-Szíriában, a mai Törökország területén.
Alimus és Antakya · Alimus és Antiokheia ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Antakya és Arab nyelv · Antiokheia és Arab nyelv ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Antakya és Arabok · Antiokheia és Arabok ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Antakya és Bizánci Birodalom · Antiokheia és Bizánci Birodalom ·
Cnaeus Pompeius Magnus
Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.
Antakya és Cnaeus Pompeius Magnus · Antiokheia és Cnaeus Pompeius Magnus ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Antakya és Első világháború · Antiokheia és Első világháború ·
Hatay (tartomány)
Hatay tartomány Törökország déli részén helyezkedik el, a Földközi-tenger, valamint Szíria határolja.
Antakya és Hatay (tartomány) · Antiokheia és Hatay (tartomány) ·
I. Antigonosz makedón király
I.
Antakya és I. Antigonosz makedón király · Antiokheia és I. Antigonosz makedón király ·
I. Antiokhosz szeleukida uralkodó
I.
Antakya és I. Antiokhosz szeleukida uralkodó · Antiokheia és I. Antiokhosz szeleukida uralkodó ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Antakya és III. Alexandrosz makedón király · Antiokheia és III. Alexandrosz makedón király ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Antakya és Kereszténység · Antiokheia és Kereszténység ·
Orontész
Az Orontész (görög betűkkel Ορόντης, arabul, törökül Asi, asszírul Arantu) egy 450 km hosszú folyó a Közel-Keleten.
Antakya és Orontész · Antiokheia és Orontész ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Antakya és Oszmán Birodalom · Antiokheia és Oszmán Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Antakya és Római Birodalom · Antiokheia és Római Birodalom ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Antakya és Szíria · Antiokheia és Szíria ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Antakya és Szeleukida Birodalom · Antiokheia és Szeleukida Birodalom ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Antakya és Antiokheia
- Mi van a közös Antakya és Antiokheia
- Közötti hasonlóságok Antakya és Antiokheia
Összehasonlítását Antakya és Antiokheia
Antakya 23 kapcsolatokat, ugyanakkor Antiokheia 281. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 5.59% = 17 / (23 + 281).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Antakya és Antiokheia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
