Közötti hasonlóságok Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf
Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf 4 közös dolog (a Uniópédia): I. Henrik angol király, I. Thierry flamand gróf, III. Vilmos normandiai herceg, Jeruzsálemi Királyság.
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Anjou-ház (Gâtinais) és I. Henrik angol király · I. Henrik angol király és I. Vilmos flamand gróf ·
I. Thierry flamand gróf
Thierry d’Alsace (1099/1101 – Gravelines, 1168. január 17.) lotaringiai hercegi családból származó nemesúr.
Anjou-ház (Gâtinais) és I. Thierry flamand gróf · I. Thierry flamand gróf és I. Vilmos flamand gróf ·
III. Vilmos normandiai herceg
III.
Anjou-ház (Gâtinais) és III. Vilmos normandiai herceg · I. Vilmos flamand gróf és III. Vilmos normandiai herceg ·
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Anjou-ház (Gâtinais) és Jeruzsálemi Királyság · I. Vilmos flamand gróf és Jeruzsálemi Királyság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf
- Mi van a közös Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf
- Közötti hasonlóságok Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf
Összehasonlítását Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf
Anjou-ház (Gâtinais) 41 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Vilmos flamand gróf 29. Ami közös bennük 4, a Jaccard index 5.71% = 4 / (41 + 29).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Anjou-ház (Gâtinais) és I. Vilmos flamand gróf. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: