Közötti hasonlóságok Anglia történelme és II. Edgár angol király
Anglia történelme és II. Edgár angol király 6 közös dolog (a Uniópédia): Hastingsi csata, I. Henrik angol király, I. Vilmos angol király, II. Harold angol király, London, Skócia.
Hastingsi csata
A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt.
Anglia történelme és Hastingsi csata · Hastingsi csata és II. Edgár angol király ·
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Anglia történelme és I. Henrik angol király · I. Henrik angol király és II. Edgár angol király ·
I. Vilmos angol király
I.
Anglia történelme és I. Vilmos angol király · I. Vilmos angol király és II. Edgár angol király ·
II. Harold angol király
II.
Anglia történelme és II. Harold angol király · II. Edgár angol király és II. Harold angol király ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Anglia történelme és London · II. Edgár angol király és London ·
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Anglia történelme és Skócia · II. Edgár angol király és Skócia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Anglia történelme és II. Edgár angol király
- Mi van a közös Anglia történelme és II. Edgár angol király
- Közötti hasonlóságok Anglia történelme és II. Edgár angol király
Összehasonlítását Anglia történelme és II. Edgár angol király
Anglia történelme 210 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Edgár angol király 32. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 2.48% = 6 / (210 + 32).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Anglia történelme és II. Edgár angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: