Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író)
Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író) 15 közös dolog (a Uniópédia): Bibó István (politikus), Boldizsár Iván, Budapest, Erdei Ferenc (szociológus), Január 18., Jugoszlávia, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Keresztury Dezső, Kovács Imre (politikus), Magyarország, Márciusi Front, Párizs, Pethő Sándor, Svájc, Veres Péter (író).
Bibó István (politikus)
Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–1963).
Andrássy Klára és Bibó István (politikus) · Bibó István (politikus) és Szabó Zoltán (író) ·
Boldizsár Iván
Boldizsár Iván, született Bethlen Iván, 1934-től Boldizsár Iván (Budapest, Erzsébetváros, 1912. november 30. – Budapest, 1988. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas, valamint Állami Díjas magyar író, újságíró, politikus.
Andrássy Klára és Boldizsár Iván · Boldizsár Iván és Szabó Zoltán (író) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Andrássy Klára és Budapest · Budapest és Szabó Zoltán (író) ·
Erdei Ferenc (szociológus)
Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) magyar szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front és a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője.
Andrássy Klára és Erdei Ferenc (szociológus) · Erdei Ferenc (szociológus) és Szabó Zoltán (író) ·
Január 18.
Névnapok: Piroska + Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi.
Andrássy Klára és Január 18. · Január 18. és Szabó Zoltán (író) ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Andrássy Klára és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Szabó Zoltán (író) ·
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Andrássy Klára és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szabó Zoltán (író) ·
Keresztury Dezső
Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.
Andrássy Klára és Keresztury Dezső · Keresztury Dezső és Szabó Zoltán (író) ·
Kovács Imre (politikus)
Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.
Andrássy Klára és Kovács Imre (politikus) · Kovács Imre (politikus) és Szabó Zoltán (író) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Andrássy Klára és Magyarország · Magyarország és Szabó Zoltán (író) ·
Márciusi Front
Márciusi Front (1937. március 15. – 1938 vége) szellemi és politikai mozgalom.
Andrássy Klára és Márciusi Front · Márciusi Front és Szabó Zoltán (író) ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Andrássy Klára és Párizs · Párizs és Szabó Zoltán (író) ·
Pethő Sándor
Emléktáblájaa róla elnevezett VI. kerületi utcában. Kerepesi temető: 34-1-59. Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1. – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.) magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.
Andrássy Klára és Pethő Sándor · Pethő Sándor és Szabó Zoltán (író) ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Andrássy Klára és Svájc · Svájc és Szabó Zoltán (író) ·
Veres Péter (író)
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus.
Andrássy Klára és Veres Péter (író) · Szabó Zoltán (író) és Veres Péter (író) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író)
- Mi van a közös Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író)
- Közötti hasonlóságok Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író)
Összehasonlítását Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író)
Andrássy Klára 100 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabó Zoltán (író) 213. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 4.79% = 15 / (100 + 213).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Andrássy Klára és Szabó Zoltán (író). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
