Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király
Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király 13 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Asszíria, Damaszkusz, Kilikia, Kimmerek, Médek, Mezopotámia, Midász, Phrügia, Szíria, Szkíták, Urartu, Urmia-tó.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Anatólia történelme · Anatólia és II. Sarrukín asszír király ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Anatólia történelme és Asszíria · Asszíria és II. Sarrukín asszír király ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Anatólia történelme és Damaszkusz · Damaszkusz és II. Sarrukín asszír király ·
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Anatólia történelme és Kilikia · II. Sarrukín asszír király és Kilikia ·
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Anatólia történelme és Kimmerek · II. Sarrukín asszír király és Kimmerek ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Anatólia történelme és Médek · II. Sarrukín asszír király és Médek ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Anatólia történelme és Mezopotámia · II. Sarrukín asszír király és Mezopotámia ·
Midász
Midász (görögül: Μιδας) mondabeli, illetve történelmi alak: a hagyomány szerint mitikus fríg király, míg egy azonos nevű történelmi személy Kr.
Anatólia történelme és Midász · II. Sarrukín asszír király és Midász ·
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Anatólia történelme és Phrügia · II. Sarrukín asszír király és Phrügia ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Anatólia történelme és Szíria · II. Sarrukín asszír király és Szíria ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Anatólia történelme és Szkíták · II. Sarrukín asszír király és Szkíták ·
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Anatólia történelme és Urartu · II. Sarrukín asszír király és Urartu ·
Urmia-tó
Az Urmia-tó (perzsa írással چیچست) egy sós vízű tó Irán északnyugati részén, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban.
Anatólia történelme és Urmia-tó · II. Sarrukín asszír király és Urmia-tó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király
- Mi van a közös Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király
- Közötti hasonlóságok Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király
Összehasonlítását Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király
Anatólia történelme 341 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Sarrukín asszír király 56. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 3.27% = 13 / (341 + 56).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Anatólia történelme és II. Sarrukín asszír király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
