Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Amoriták és Sarrukín akkád király
Amoriták és Sarrukín akkád király 19 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Aleppó, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Ebla, Eufrátesz, Héber nyelv, III. uri dinasztia, Közel-Kelet, Marduk, Mári, Mezopotámia, Sémi nyelvek, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Tuttul, Uruk.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Amoriták · Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Amoriták · Akkád nyelv és Sarrukín akkád király ·
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Aleppó és Amoriták · Aleppó és Sarrukín akkád király ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Amoriták · Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Amoriták és Babilon · Babilon és Sarrukín akkád király ·
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Amoriták és Ebla · Ebla és Sarrukín akkád király ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Amoriták és Eufrátesz · Eufrátesz és Sarrukín akkád király ·
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Amoriták és Héber nyelv · Héber nyelv és Sarrukín akkád király ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Amoriták és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Amoriták és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Sarrukín akkád király ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Amoriták és Marduk · Marduk és Sarrukín akkád király ·
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Amoriták és Mári · Mári és Sarrukín akkád király ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Amoriták és Mezopotámia · Mezopotámia és Sarrukín akkád király ·
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Amoriták és Sémi nyelvek · Sémi nyelvek és Sarrukín akkád király ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Amoriták és Sumer · Sarrukín akkád király és Sumer ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Amoriták és Sumer nyelv · Sarrukín akkád király és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Amoriták és Sumerek · Sarrukín akkád király és Sumerek ·
Tuttul
Tuttul az ókori Mezopotámia fontos városa volt az Eufrátesz bal partján, a Balih folyó torkolata közelében, a mai szíriai Rakka szomszédságában.
Amoriták és Tuttul · Sarrukín akkád király és Tuttul ·
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Amoriták és Sarrukín akkád király
- Mi van a közös Amoriták és Sarrukín akkád király
- Közötti hasonlóságok Amoriták és Sarrukín akkád király
Összehasonlítását Amoriták és Sarrukín akkád király
Amoriták 49 kapcsolatokat, ugyanakkor Sarrukín akkád király 101. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 12.67% = 19 / (49 + 101).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Amoriták és Sarrukín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
