Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) vs. Konnektor (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike. A nyelvészetben használt konnektor fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és egységes elnevezése sincs annak, amit értenek alatta.

Közötti hasonlóságok Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet) 15 közös dolog (a Uniópédia): Elöljáró, Francia nyelv, Grammatika, Hanglejtés, Határozószó, Ige (nyelvészet), Kötőszó, Mellérendelés (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Névelő, Névutó, Nyelv, Nyelvészet, Prozódia (nyelvészet).

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Alárendelés (nyelvészet) és Elöljáró · Elöljáró és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv · Francia nyelv és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Alárendelés (nyelvészet) és Grammatika · Grammatika és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Hanglejtés

A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.

Alárendelés (nyelvészet) és Hanglejtés · Hanglejtés és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Alárendelés (nyelvészet) és Határozószó · Határozószó és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Alárendelés (nyelvészet) és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Alárendelés (nyelvészet) és Kötőszó · Kötőszó és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Mellérendelés (nyelvészet)

A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.

Alárendelés (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Konnektor (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Konnektor (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondatrész · Konnektor (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Alárendelés (nyelvészet) és Névelő · Konnektor (nyelvészet) és Névelő · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Alárendelés (nyelvészet) és Névutó · Konnektor (nyelvészet) és Névutó · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Alárendelés (nyelvészet) és Nyelv · Konnektor (nyelvészet) és Nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Alárendelés (nyelvészet) és Nyelvészet · Konnektor (nyelvészet) és Nyelvészet · Többet látni »

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Alárendelés (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet) · Konnektor (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Konnektor (nyelvészet) 41. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 15.31% = 15 / (57 + 41).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alárendelés (nyelvészet) és Konnektor (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »