Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) vs. Alany (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike. A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Közötti hasonlóságok Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) 23 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Grammatika, Határozó, Határozószó, Ige (nyelvészet), Kontextus (nyelvészet), Magyar nyelv, Mellékmondat, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondattan, Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nyelv, Rag, Román nyelv, Szószerkezet.

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Alárendelés (nyelvészet) és Angol nyelv · Alany (nyelvészet) és Angol nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Alárendelés (nyelvészet) és Elöljáró · Alany (nyelvészet) és Elöljáró · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Alárendelés (nyelvészet) és Főnév · Alany (nyelvészet) és Főnév · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv · Alany (nyelvészet) és Francia nyelv · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Alárendelés (nyelvészet) és Grammatika · Alany (nyelvészet) és Grammatika · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Alárendelés (nyelvészet) és Határozó · Alany (nyelvészet) és Határozó · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Alárendelés (nyelvészet) és Határozószó · Alany (nyelvészet) és Határozószó · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Alárendelés (nyelvészet) és Ige (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Ige (nyelvészet) · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Alárendelés (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Magyar nyelv · Alany (nyelvészet) és Magyar nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Alárendelés (nyelvészet) és Mellékmondat · Alany (nyelvészet) és Mellékmondat · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondatrész · Alany (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Alárendelés (nyelvészet) és Mondattan · Alany (nyelvészet) és Mondattan · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Alárendelés (nyelvészet) és Névelő · Alany (nyelvészet) és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Alárendelés (nyelvészet) és Névmás · Alany (nyelvészet) és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Alárendelés (nyelvészet) és Névszó · Alany (nyelvészet) és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Alárendelés (nyelvészet) és Névszóragozás · Alany (nyelvészet) és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Alárendelés (nyelvészet) és Névutó · Alany (nyelvészet) és Névutó · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Alárendelés (nyelvészet) és Nyelv · Alany (nyelvészet) és Nyelv · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Alárendelés (nyelvészet) és Rag · Alany (nyelvészet) és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Alárendelés (nyelvészet) és Román nyelv · Alany (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Alárendelés (nyelvészet) és Szószerkezet · Alany (nyelvészet) és Szószerkezet · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet)

Alárendelés (nyelvészet) 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Alany (nyelvészet) 43. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 23.00% = 23 / (57 + 43).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »