Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Alkánok és Cikloalkánok
Alkánok és Cikloalkánok 20 közös dolog (a Uniópédia): Alkének, Aromás vegyületek, Benzol, Bróm, Cink, Folyadék, Gáz, Hidrogén, Hidrogén-jodid, Homológ sor, Kőolaj, Klór, Kloroform, Propán, Szén, Szénhidrogének, Szilárd halmazállapot, Szubsztitúció, Víz, Wurtz-szintézis.
Alkének
A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének azok a telítetlen nyílt láncú szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős kötés található.
Alkánok és Alkének · Alkének és Cikloalkánok ·
Aromás vegyületek
Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következne.
Alkánok és Aromás vegyületek · Aromás vegyületek és Cikloalkánok ·
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Alkánok és Benzol · Benzol és Cikloalkánok ·
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Alkánok és Bróm · Bróm és Cikloalkánok ·
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Alkánok és Cink · Cikloalkánok és Cink ·
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Alkánok és Folyadék · Cikloalkánok és Folyadék ·
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Alkánok és Gáz · Cikloalkánok és Gáz ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Alkánok és Hidrogén · Cikloalkánok és Hidrogén ·
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Alkánok és Hidrogén-jodid · Cikloalkánok és Hidrogén-jodid ·
Homológ sor
A kémiában az olyan hasonló szerkezeti képletű vegyületek sorozatát nevezzük homológ sornak, melyek – ugyanazon funkciós csoport jelenléte következtében – hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s melyek fizikai tulajdonságait a fokozatos változás jellemzi a molekula méretének és tömegének növekedése miatt (lásd relatív molekulatömeg).
Alkánok és Homológ sor · Cikloalkánok és Homológ sor ·
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Alkánok és Kőolaj · Cikloalkánok és Kőolaj ·
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Alkánok és Klór · Cikloalkánok és Klór ·
Kloroform
A kloroform (régi magyar nevén hangyanyhalvag) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete: CHCl3.
Alkánok és Kloroform · Cikloalkánok és Kloroform ·
Propán
A propán (képlete: C3H8) színtelen, szagtalan gáz, három szénatomos alifás alkán.
Alkánok és Propán · Cikloalkánok és Propán ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Alkánok és Szén · Cikloalkánok és Szén ·
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Alkánok és Szénhidrogének · Cikloalkánok és Szénhidrogének ·
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Alkánok és Szilárd halmazállapot · Cikloalkánok és Szilárd halmazállapot ·
Szubsztitúció
Szubsztitúciónak (helyettesítéses reakciónak) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelyben a szerves vegyület egy atom(csoport)ja egy másik atom(csoport)ra cserélődik ki melléktermék képződése közben.
Alkánok és Szubsztitúció · Cikloalkánok és Szubsztitúció ·
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Alkánok és Víz · Cikloalkánok és Víz ·
Wurtz-szintézis
Charles Adolphe Wurtz (1817-1884) A Wurtz-szintézist, vagy más néven Wurtz-reakciót Charles-Adolphe Wurtz fedezte fel 1855-ben, majd R. Fittig az aromás vegyületekre is kiterjesztette 1862-ben.
Alkánok és Wurtz-szintézis · Cikloalkánok és Wurtz-szintézis ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Alkánok és Cikloalkánok
- Mi van a közös Alkánok és Cikloalkánok
- Közötti hasonlóságok Alkánok és Cikloalkánok
Összehasonlítását Alkánok és Cikloalkánok
Alkánok 75 kapcsolatokat, ugyanakkor Cikloalkánok 40. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 17.39% = 20 / (75 + 40).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alkánok és Cikloalkánok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
