Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ali kalifa és Síita iszlám
Ali kalifa és Síita iszlám 32 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Afganisztán, Al-Haszan ibn Ali, Al-Huszajn ibn Ali, Baszra, Egyiptom, Első fitna, Eufrátesz, Fátima bint Muhammad, Hárún ar-Rasíd, Háridzsiták, I. Muávija omajjád kalifa, I. Omár kalifa, Imám, Irak, Iszlám, Iszmáiliták, Kalifa, Kúfa, Kerbela, Korán, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Mohamed próféta, Nedzsef, Omajjádok, Oszmán kalifa, Szunna, Szunnita iszlám, ..., 8. század, 9. század. Bővíteni index (2 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Ali kalifa · Abbászidák és Síita iszlám ·
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Afganisztán és Ali kalifa · Afganisztán és Síita iszlám ·
Al-Haszan ibn Ali
Al-Haszan ibn Ali ibn Abi Tálib (arabul: الحسن ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája.
Al-Haszan ibn Ali és Ali kalifa · Al-Haszan ibn Ali és Síita iszlám ·
Al-Huszajn ibn Ali
Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után. Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is. A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.
Al-Huszajn ibn Ali és Ali kalifa · Al-Huszajn ibn Ali és Síita iszlám ·
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Ali kalifa és Baszra · Baszra és Síita iszlám ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Ali kalifa és Egyiptom · Egyiptom és Síita iszlám ·
Első fitna
Az első fitna (656–661) volt az iszlámot felvett arabok által meghódított területeken kibontakozó első polgárháború.
Ali kalifa és Első fitna · Első fitna és Síita iszlám ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Ali kalifa és Eufrátesz · Eufrátesz és Síita iszlám ·
Fátima bint Muhammad
Fátima bint Muhammad (Mekka, 605 vagy 615 – Medina, 632) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid legfiatalabb lánya.
Ali kalifa és Fátima bint Muhammad · Fátima bint Muhammad és Síita iszlám ·
Hárún ar-Rasíd
Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).
Ali kalifa és Hárún ar-Rasíd · Hárún ar-Rasíd és Síita iszlám ·
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Ali kalifa és Háridzsiták · Háridzsiták és Síita iszlám ·
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Ali kalifa és I. Muávija omajjád kalifa · I. Muávija omajjád kalifa és Síita iszlám ·
I. Omár kalifa
I.
Ali kalifa és I. Omár kalifa · I. Omár kalifa és Síita iszlám ·
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Ali kalifa és Imám · Imám és Síita iszlám ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Ali kalifa és Irak · Irak és Síita iszlám ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Ali kalifa és Iszlám · Iszlám és Síita iszlám ·
Iszmáiliták
Az iszmáiliták (arab: الإسماعيلية al-Iszmāʿīliyya; perzsa: اسماعیلیان; szindhi: اسماعيلي; Iszmāʿīliyān) vagy egyéb nevein iszmáílijja, hetes sía az ezoterikus tanaikról ismert muszlim csoportok összefoglaló elnevezése.
Ali kalifa és Iszmáiliták · Iszmáiliták és Síita iszlám ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Ali kalifa és Kalifa · Kalifa és Síita iszlám ·
Kúfa
Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.
Ali kalifa és Kúfa · Kúfa és Síita iszlám ·
Kerbela
Kerbela (arab: كربلاء; nyugati átírásban Karbalā’ vagy Kerbalā’) város Irak központi részén, Kerbela kormányzóság székhelye, az ország kilencedik legnépesebb városa (2012).
Ali kalifa és Kerbela · Kerbela és Síita iszlám ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Ali kalifa és Korán · Korán és Síita iszlám ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Ali kalifa és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Síita iszlám ·
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Ali kalifa és Mekka · Mekka és Síita iszlám ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Ali kalifa és Mezopotámia · Mezopotámia és Síita iszlám ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Ali kalifa és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Síita iszlám ·
Nedzsef
Nedzsef vagy más átírásokban Nadzsaf (arab: النجف – an-Naǧaf) város Irakban, az azonos nevű Nedzsef kormányzóság székhelye.
Ali kalifa és Nedzsef · Nedzsef és Síita iszlám ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Ali kalifa és Omajjádok · Omajjádok és Síita iszlám ·
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).
Ali kalifa és Oszmán kalifa · Oszmán kalifa és Síita iszlám ·
Szunna
A szunna (arab: سُنَّة, szunnah, t.sz.: سُنَن szunan) az iszlámban a szokáson alapuló gyakorlat, amely vonatkozhat jó és rossz múltbeli példákra is.
Ali kalifa és Szunna · Síita iszlám és Szunna ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Ali kalifa és Szunnita iszlám · Síita iszlám és Szunnita iszlám ·
8. század
Az 8.
8. század és Ali kalifa · 8. század és Síita iszlám ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ali kalifa és Síita iszlám
- Mi van a közös Ali kalifa és Síita iszlám
- Közötti hasonlóságok Ali kalifa és Síita iszlám
Összehasonlítását Ali kalifa és Síita iszlám
Ali kalifa 77 kapcsolatokat, ugyanakkor Síita iszlám 156. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 13.73% = 32 / (77 + 156).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ali kalifa és Síita iszlám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
