Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Alföld és Kárpát-medence
Alföld és Kárpát-medence 40 közös dolog (a Uniópédia): Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Balaton, Bácska, Bánság, Bánsági-hegyvidék, Bodrogköz, Budapest, Debrecen, Drávaköz, Duna, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Erdély, Erdélyi-középhegység, Európa, Felső-Tisza-vidék, Horvátország, Kárpátalja, Kárpátaljai-alföld, Kárpátok, Körösvidék, Lösz, Magyar Királyság, Magyarország, Mezőföld, Partium, Pleisztocén, Románia, Szatmár-Beregi-síkság, ..., Szatmári-síkság, Szeged, Szerémség, Szerbia, Szlovákia, Temesköz, Tisza, Tiszántúl, Ukrajna, Vajdaság Autonóm Tartomány. Bővíteni index (10 több) »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Alföld · Északi-középhegység és Kárpát-medence ·
Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Kárpátok hegységrendszer része.
Északkeleti-Kárpátok és Alföld · Északkeleti-Kárpátok és Kárpát-medence ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Alföld és Balaton · Balaton és Kárpát-medence ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Alföld és Bácska · Bácska és Kárpát-medence ·
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Alföld és Bánság · Bánság és Kárpát-medence ·
Bánsági-hegyvidék
A Bánsági-hegyek (románul Carpații Banatului) a Romániában található Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, amely kis részben átnyúlik Szerbiába is.
Alföld és Bánsági-hegyvidék · Bánsági-hegyvidék és Kárpát-medence ·
Bodrogköz
A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.
Alföld és Bodrogköz · Bodrogköz és Kárpát-medence ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Alföld és Budapest · Budapest és Kárpát-medence ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Alföld és Debrecen · Debrecen és Kárpát-medence ·
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Alföld és Drávaköz · Drávaköz és Kárpát-medence ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Alföld és Duna · Duna és Kárpát-medence ·
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Alföld és Dunántúli-dombság · Dunántúli-dombság és Kárpát-medence ·
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Alföld és Dunántúli-középhegység · Dunántúli-középhegység és Kárpát-medence ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Alföld és Erdély · Erdély és Kárpát-medence ·
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Alföld és Erdélyi-középhegység · Erdélyi-középhegység és Kárpát-medence ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Alföld és Európa · Európa és Kárpát-medence ·
Felső-Tisza-vidék
A Felső-Tisza-vidék az Alföld része, mely Magyarország északkeleti szögletében; Szlovákia, Ukrajna és Románia által határolt területen helyezkedik el, és a Nyírséget és a Szatmár-Beregi-síkságot foglalja magába.
Alföld és Felső-Tisza-vidék · Felső-Tisza-vidék és Kárpát-medence ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Alföld és Horvátország · Horvátország és Kárpát-medence ·
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Alföld és Kárpátalja · Kárpát-medence és Kárpátalja ·
Kárpátaljai-alföld
A Kárpátaljai-alföld az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el.
Alföld és Kárpátaljai-alföld · Kárpát-medence és Kárpátaljai-alföld ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Alföld és Kárpátok · Kárpát-medence és Kárpátok ·
Körösvidék
A Körösvidék (románul: Crișana) egy földrajzi és történelmi régió Romániában. Nevét az itt folyó Körösökről kapta: a Körös, a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös.
Alföld és Körösvidék · Kárpát-medence és Körösvidék ·
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Alföld és Lösz · Kárpát-medence és Lösz ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Alföld és Magyar Királyság · Kárpát-medence és Magyar Királyság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Alföld és Magyarország · Kárpát-medence és Magyarország ·
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Alföld és Mezőföld · Kárpát-medence és Mezőföld ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Alföld és Partium · Kárpát-medence és Partium ·
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Alföld és Pleisztocén · Kárpát-medence és Pleisztocén ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Alföld és Románia · Kárpát-medence és Románia ·
Szatmár-Beregi-síkság
A Szatmár–Beregi-síkság ami két további kistájra a Szatmári-síkra és a Beregi síkra bomlik az Alföldnek mint nagytájnak a részét képezi, és a Felső-Tisza-vidék középtájhoz tartozik.
Alföld és Szatmár-Beregi-síkság · Kárpát-medence és Szatmár-Beregi-síkság ·
Szatmári-síkság
A Szatmári-síkság a 18. században. (Az I. katonai felmérés alapján.) Jelmagyarázat: l.
Alföld és Szatmári-síkság · Kárpát-medence és Szatmári-síkság ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Alföld és Szeged · Kárpát-medence és Szeged ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Alföld és Szerémség · Kárpát-medence és Szerémség ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Alföld és Szerbia · Kárpát-medence és Szerbia ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Alföld és Szlovákia · Kárpát-medence és Szlovákia ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Alföld és Temesköz · Kárpát-medence és Temesköz ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Alföld és Tisza · Kárpát-medence és Tisza ·
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Alföld és Tiszántúl · Kárpát-medence és Tiszántúl ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Alföld és Ukrajna · Kárpát-medence és Ukrajna ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Alföld és Vajdaság Autonóm Tartomány · Kárpát-medence és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Alföld és Kárpát-medence
- Mi van a közös Alföld és Kárpát-medence
- Közötti hasonlóságok Alföld és Kárpát-medence
Összehasonlítását Alföld és Kárpát-medence
Alföld 194 kapcsolatokat, ugyanakkor Kárpát-medence 256. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 8.89% = 40 / (194 + 256).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alföld és Kárpát-medence. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
