Közötti hasonlóságok Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás)
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) 38 közös dolog (a Uniópédia): Albert Flórián Stadion, Aranylabda, Bajnokcsapatok Európa-kupája, Bácskai János (politikus), Budapest, Budapest IX. kerülete, Bujtor István, Groupama Aréna, Juventus FC, Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Olimpiai játékok, Puskás Ferenc Stadion, Rákosi Gyula, Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943), Tichy Lajos, UEFA-kupa, 1959–1960-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1960–1961-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1961–1962-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1962–1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság, 1964-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1965-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1965–1966-os bajnokcsapatok Európa-kupája, 1966-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), ..., 1967-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1968-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1969-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1970-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1970–1971-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1971–1972-es UEFA-kupa, 1972–1973-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály). Bővíteni index (8 több) »
Albert Flórián Stadion
Az Albert Flórián Stadion a Ferencváros labdarúgócsapatának stadionja volt.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Albert Flórián Stadion · Albert Flórián Stadion és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Aranylabda
Luís Figo 2000 Andrij Sevcsenko 2004 A Ballon d’Or, vagyis az Aranylabda az európai labdarúgás egyéni trófeája, melyet a legjobb teljesítményt nyújtó labdarúgó kaphat meg.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Aranylabda · Aranylabda és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Bajnokcsapatok Európa-kupája
A bajnokcsapatok Európa-kupája (hivatalos nevén European Champion Clubs' Cup) vagy röviden Európa kupa a mostani bajnokok ligája elődje, melyet először 1955-ben rendeztek meg.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Bajnokcsapatok Európa-kupája · Bajnokcsapatok Európa-kupája és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Bácskai János (politikus)
Bácskai János (Budapest, 1962. február 5. –) magyar politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője (2009–2014), Budapest IX. kerülete önkormányzati képviselője, alpolgármestere majd 2010 és 2019 között polgármestere.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Bácskai János (politikus) · Bácskai János (politikus) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Budapest · Budapest és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Budapest IX. kerülete
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Budapest IX. kerülete · Budapest IX. kerülete és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Bujtor István
Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Bujtor István · Bujtor István és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
Groupama Aréna
A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Groupama Aréna · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Groupama Aréna ·
Juventus FC
A Juventus Football Club, rövidítve Juventus FC vagy egyszerűen Juventus (latin: iuventus vagyis fiatalság), olasz labdarúgóklub, melyet 1897-ben alapítottak.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Juventus FC · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Juventus FC ·
Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgótornát augusztus 26. és szeptember 10. között rendezték.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Labdarúgás az 1960. évi nyári olimpiai játékokon ·
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) ·
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Magyar Labdarúgó-szövetség · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar Labdarúgó-szövetség ·
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Magyar labdarúgókupa · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar labdarúgókupa ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Magyarország · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyarország ·
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Olimpiai játékok · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Olimpiai játékok ·
Puskás Ferenc Stadion
A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) egy 68 976 férőhelyes, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény volt, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája lebontásáig.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Puskás Ferenc Stadion · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Puskás Ferenc Stadion ·
Rákosi Gyula
Rákosi Gyula (Budapest, 1938. október 9. –) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó, edző.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Rákosi Gyula · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Rákosi Gyula ·
Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943)
Szűcs Lajos (Apatin, 1943. december 10. – Budapest, 2020. július 12.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943) · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Szűcs Lajos (labdarúgó, 1943) ·
Tichy Lajos
Tichy Lajos (Budapest, 1935. március 21. – Budapest, 1999. január 6.) magyar labdarúgó, edző.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Tichy Lajos · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Tichy Lajos ·
UEFA-kupa
Az UEFA-kupa a második legrangosabb európai kupasorozat volt az UEFA-bajnokok ligája után.
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és UEFA-kupa · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és UEFA-kupa ·
1959–1960-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I osztályában 1959-60 ban 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
1959–1960-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1959–1960-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1960–1961-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1960–1961-es labdarúgó bajnokságot a Vasas nyerte az Újpest és az MTK előtt.
1960–1961-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1960–1961-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1961–1962-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1961–1962-es labdarúgó bajnokságot a Vasas nyerte az Újpest és a Ferencváros előtt.
1961–1962-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1961–1962-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1962–1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1962–1963-as labdarúgó bajnokságot a Ferencváros nyerte az MTK és az Újpest előtt.
1962–1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1962–1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1963-as őszi labdarúgó bajnokságot a Győri Vasas ETO nyerte a Honvéd és a Ferencváros előtt.
1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1963-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság a labdarúgás történetének második Európa-bajnoksága volt.
1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1964-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1964-es labdarúgó bajnokságot a Ferencváros nyerte a Honvéd és a Tatabánya előtt.
1964-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1964-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1965-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1965-ös labdarúgó bajnokságot a Vasas nyerte a Ferencváros és az Újpesti Dózsa előtt.
1965-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1965-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1965–1966-os bajnokcsapatok Európa-kupája
A bajnokcsapatok Európa-kupája 11.
1965–1966-os bajnokcsapatok Európa-kupája és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1965–1966-os bajnokcsapatok Európa-kupája és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1966-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1966-os labdarúgó bajnokságot a Vasas nyerte a Ferencváros és a Tatabánya előtt.
1966-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1966-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1967-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1967-es labdarúgó bajnokságot a Ferencváros nyerte az Újpesti Dózsa és a Győri Vasas ETO előtt.
1967-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1967-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1968-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1968-as labdarúgó bajnokságot a Ferencváros nyerte az Újpesti Dózsa és a Vasas előtt.
1968-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1968-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1969-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1969-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
1969-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1969-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1970-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Labdarúgó-szövetség 1950 óta negyedszer változtatta meg a bajnokság rendszerét, most az őszi-tavaszi lebonyolításra állt át.
1970-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1970-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1970–1971-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A csapatok az extra pontokat az előző szezonban elért eredményük alapján kapták.
1970–1971-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1970–1971-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1971–1972-es UEFA-kupa
Az UEFA-kupa 1971-72 az UEFA-kupa legelső szezonja volt.
1971–1972-es UEFA-kupa és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1971–1972-es UEFA-kupa és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1972–1973-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A bajnokság 1972/73-as idényében újra az Újpesti Dózsa végzett az első helyen immár ötödször egymás után, összességében tizennegyedik bajnoki címét szerezve meg.
1972–1973-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1972–1973-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1973-74-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Albert Flórián (labdarúgó, 1941) · 1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (labdarúgás) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás)
- Mi van a közös Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás)
- Közötti hasonlóságok Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás)
Összehasonlítását Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás)
Albert Flórián (labdarúgó, 1941) 142 kapcsolatokat, ugyanakkor Ferencvárosi TC (labdarúgás) 606. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 5.08% = 38 / (142 + 606).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Albert Flórián (labdarúgó, 1941) és Ferencvárosi TC (labdarúgás). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: