Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás

Alapvető kölcsönhatások vs. Ősrobbanás

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható. Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

Közötti hasonlóságok Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás

Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás 17 közös dolog (a Uniópédia): Albert Einstein, Atommag, Barion, Fénysebesség, Fekete lyuk, Foton, Galaxis, Gluon, Gravitáció, Hélium, Kvantumgravitáció, Kvark, Neutron, Proton, Standard modell, Téridő, Világegyetem.

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Alapvető kölcsönhatások és Albert Einstein · Albert Einstein és Ősrobbanás · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Alapvető kölcsönhatások és Atommag · Atommag és Ősrobbanás · Többet látni »

Barion

A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.

Alapvető kölcsönhatások és Barion · Barion és Ősrobbanás · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Alapvető kölcsönhatások és Fénysebesség · Fénysebesség és Ősrobbanás · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Alapvető kölcsönhatások és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Ősrobbanás · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Alapvető kölcsönhatások és Foton · Foton és Ősrobbanás · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Alapvető kölcsönhatások és Galaxis · Galaxis és Ősrobbanás · Többet látni »

Gluon

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.

Alapvető kölcsönhatások és Gluon · Gluon és Ősrobbanás · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Alapvető kölcsönhatások és Gravitáció · Gravitáció és Ősrobbanás · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Alapvető kölcsönhatások és Hélium · Hélium és Ősrobbanás · Többet látni »

Kvantumgravitáció

A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.

Alapvető kölcsönhatások és Kvantumgravitáció · Kvantumgravitáció és Ősrobbanás · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

Alapvető kölcsönhatások és Kvark · Kvark és Ősrobbanás · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Alapvető kölcsönhatások és Neutron · Neutron és Ősrobbanás · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Alapvető kölcsönhatások és Proton · Proton és Ősrobbanás · Többet látni »

Standard modell

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.

Alapvető kölcsönhatások és Standard modell · Standard modell és Ősrobbanás · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Alapvető kölcsönhatások és Téridő · Téridő és Ősrobbanás · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Alapvető kölcsönhatások és Világegyetem · Világegyetem és Ősrobbanás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás

Alapvető kölcsönhatások 69 kapcsolatokat, ugyanakkor Ősrobbanás 106. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 9.71% = 17 / (69 + 106).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alapvető kölcsönhatások és Ősrobbanás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: