Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alany (nyelvészet)

Index Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

43 kapcsolatok: A magyar nyelv értelmező szótára, Alárendelés (nyelvészet), Angol nyelv, Elöljáró, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Francia nyelv, George Topîrceanu, Grammatika, Hangsúly (nyelvtan), Határozó, Határozói igenév, Határozószó, Ige (nyelvészet), Igenév, Igenévi ige, Igenem, Igeragozás, Jules Verne, Kontextus (nyelvészet), Logika, Magyar nyelv, Mellékmondat, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondattan, Mutató névmás, Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nyelv, Nyelvtani nem, Rag, Román nyelv, Szám (nyelvtan), Számnév, Szószerkezet, Személy (nyelvtan), Tárgy (nyelvtan), Visszaható névmás.

A magyar nyelv értelmező szótára

A magyar nyelv értelmező szótára (hivatalos rövidítése: ÉrtSz.) 1959 és 1962 között jelent meg hét kötetben A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeténél.

Új!!: Alany (nyelvészet) és A magyar nyelv értelmező szótára · Többet látni »

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Angol nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Elöljáró · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Főnévi igenév · Többet látni »

Felszólító mód

Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Felszólító mód · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Francia nyelv · Többet látni »

George Topîrceanu

George Topîrceanu (Bukarest, 1886. március 20. – Jászvásár, 1937. május 7.) román költő és publicista.

Új!!: Alany (nyelvészet) és George Topîrceanu · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Grammatika · Többet látni »

Hangsúly (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Határozó · Többet látni »

Határozói igenév

A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Határozói igenév · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Határozószó · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Ige (nyelvészet) · Többet látni »

Igenév

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Igenév · Többet látni »

Igenévi ige

#ÁTIRÁNYÍTÁS Igei igenév.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Igenévi ige · Többet látni »

Igenem

Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Igenem · Többet látni »

Igeragozás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Általános és határozott igeragozás.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Igeragozás · Többet látni »

Jules Verne

Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Jules Verne · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Logika · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Magyar nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Mellékmondat · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Mondattan · Többet látni »

Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Mutató névmás · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Névutó · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Nyelv · Többet látni »

Nyelvtani nem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Nyelvtani nem · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Szám (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Szám (nyelvtan) · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Számnév · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Szószerkezet · Többet látni »

Személy (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Személy (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Személy (nyelvtan) · Többet látni »

Tárgy (nyelvtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).

Új!!: Alany (nyelvészet) és Tárgy (nyelvtan) · Többet látni »

Visszaható névmás

A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.

Új!!: Alany (nyelvészet) és Visszaható névmás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »