Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ajjúbidák és Keresztes háborúk
Ajjúbidák és Keresztes háborúk 21 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Al-Kámil egyiptomi szultán, Aleppó, Arabok, Örmények, Damaszkusz, Egyiptom, Fátimidák, Földközi-tenger, Hattíni csata, Iszlám, Jeruzsálem, Kerak (erőd), Kereszténység, Kurdok, Mamlúk Birodalom, Moszul, Núr ad-Dín Mahmúd, Szaladin egyiptomi szultán, Szíria, Szunnita iszlám.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Ajjúbidák · Abbászidák és Keresztes háborúk ·
Al-Kámil egyiptomi szultán
Al-Kámil, a keresztesek között használatos nevén Meledin (1177 – 1238. március 6.) egyiptomi szultán 1218-tól haláláig.
Ajjúbidák és Al-Kámil egyiptomi szultán · Al-Kámil egyiptomi szultán és Keresztes háborúk ·
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Ajjúbidák és Aleppó · Aleppó és Keresztes háborúk ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Ajjúbidák és Arabok · Arabok és Keresztes háborúk ·
Örmények
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.
Örmények és Ajjúbidák · Örmények és Keresztes háborúk ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Ajjúbidák és Damaszkusz · Damaszkusz és Keresztes háborúk ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Ajjúbidák és Egyiptom · Egyiptom és Keresztes háborúk ·
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Ajjúbidák és Fátimidák · Fátimidák és Keresztes háborúk ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Ajjúbidák és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Keresztes háborúk ·
Hattíni csata
A hattíni csata a keresztes háborúk egyik legfontosabb csatája volt, amely 1187.
Ajjúbidák és Hattíni csata · Hattíni csata és Keresztes háborúk ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Ajjúbidák és Iszlám · Iszlám és Keresztes háborúk ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Ajjúbidák és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Keresztes háborúk ·
Kerak (erőd)
250px Kerak egyike a legnagyobb keresztes váraknak, amit a Szentföldön létesítettek; maga a vár a jordániai Al Karakban található.
Ajjúbidák és Kerak (erőd) · Kerak (erőd) és Keresztes háborúk ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Ajjúbidák és Kereszténység · Kereszténység és Keresztes háborúk ·
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Ajjúbidák és Kurdok · Keresztes háborúk és Kurdok ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Ajjúbidák és Mamlúk Birodalom · Keresztes háborúk és Mamlúk Birodalom ·
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Ajjúbidák és Moszul · Keresztes háborúk és Moszul ·
Núr ad-Dín Mahmúd
Núr ad-Dín Abu l-Kászim Mahmúd ibn Zangi (neve arabul: نور الدين أبو القاسممحمود بن زنكي, tudományos átiratban: Nūr ad-Dīn Abū l-Qāsim ibn Zankī; 1118. – 1174. május 15.) zangida fejedelem, a dinasztiaalapító Imád ad-Dín Zangi fia, Szíria és Felső-Mezopotámia nagy részének fejedelme volt.
Ajjúbidák és Núr ad-Dín Mahmúd · Keresztes háborúk és Núr ad-Dín Mahmúd ·
Szaladin egyiptomi szultán
An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.
Ajjúbidák és Szaladin egyiptomi szultán · Keresztes háborúk és Szaladin egyiptomi szultán ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Ajjúbidák és Szíria · Keresztes háborúk és Szíria ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Ajjúbidák és Szunnita iszlám · Keresztes háborúk és Szunnita iszlám ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ajjúbidák és Keresztes háborúk
- Mi van a közös Ajjúbidák és Keresztes háborúk
- Közötti hasonlóságok Ajjúbidák és Keresztes háborúk
Összehasonlítását Ajjúbidák és Keresztes háborúk
Ajjúbidák 115 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes háborúk 444. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 3.76% = 21 / (115 + 444).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ajjúbidák és Keresztes háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
