Ajjúbidák és Bahri mamlúkok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ajjúbidák és Bahri mamlúkok

Ajjúbidák vs. Bahri mamlúkok

Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12. A bahri mamlúkok, arabosan al-bahrijja (arab írással البحریة; tudományos átiratban al-baḥriyya) elterjedt, ám némileg pontatlan megnevezése az Egyiptomot, a Levantét és a Hidzsázt uraló Mamlúk Birodalom 1250–1382/1390 között regnáló szultánjainak.

Al-Asraf Músza egyiptomi szultán

Al-Asraf Músza (1229 – 1263, Homsz) Egyiptom utolsó ajjúbida szultánja volt 1250-től feltehetően 1254-ig.

Ajjúbidák és Al-Asraf Músza egyiptomi szultán · Al-Asraf Músza egyiptomi szultán és Bahri mamlúkok · Többet látni »

Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán

Al-Muazzam Túránsáh vagy Túrán Sáh, trónra lépése előtt Gijász ad-Dín Túránsáh (غياث الدين توران شاه – Ġiyāṯ ad-Dīn Tūrān Šāh; ? – Egyiptom, Kairó, 1250. május 2.) az ajjúbida dinasztia tagja, asz-Szálih Ajjúb fia, rövid ideig – 1250 februárjától haláláig – Egyiptom szultánja volt.

Ajjúbidák és Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán · Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán és Bahri mamlúkok · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Ajjúbidák és Egyiptom · Bahri mamlúkok és Egyiptom · Többet látni »

Hamá

Hamá látképe az Orontész folyó vízemelő kerekeivel Hamá (arabul: حماة Ḥamā, biblikus arámi Ḥamaθ, "erőd") város az Orontész folyó (arabul: al-Ászi) partján, Közép-Szíria északi, sűrűn lakott vidékének szívében.

Ajjúbidák és Hamá · Bahri mamlúkok és Hamá · Többet látni »

Hasankeyf

Hasankeyf (törökül: Hasankeyf, kurd nyelven: Heskîf, a szír ܚܨܢ ܟܐܦܐ Ḥéṣn Kayfa névből) város Törökország délnyugati részén, Batman tartományban, a Dicle (Tigris) folyó nyugati partján.

Ajjúbidák és Hasankeyf · Bahri mamlúkok és Hasankeyf · Többet látni »

Hidzsáz

Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.

Ajjúbidák és Hidzsáz · Bahri mamlúkok és Hidzsáz · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Ajjúbidák és Iszlám · Bahri mamlúkok és Iszlám · Többet látni »

Levante

A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.

Ajjúbidák és Levante · Bahri mamlúkok és Levante · Többet látni »

Mamlúk Birodalom

A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.

Ajjúbidák és Mamlúk Birodalom · Bahri mamlúkok és Mamlúk Birodalom · Többet látni »

Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána

Sadzsar ad-Durr (? – Kairó, 1257. április 28.) török származású egyiptomi szultánné, az ajjúbida asz-Szálih Ajjúb özvegye, majd 1250-ben mintegy három hónapig saját jogán szultánnő volt; később al-Muizz Ajbak feleségeként is szultánné lett.

Ajjúbidák és Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána · Bahri mamlúkok és Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána · Többet látni »

Szultán

I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.

Ajjúbidák és Szultán · Bahri mamlúkok és Szultán · Többet látni »