Agyhártyák és Agytörzs

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Agyhártyák és Agytörzs

Agyhártyák vs. Agytörzs

Dura mater. A központi idegrendszer burkai, az agyhártyák (meninx, meninges) körülveszik, védik és izolálják - mind mechanikusan, mind kémiai és mikrobiális károsító tényezőkkel szemben - a központi idegrendszer részeit. A híd és a nyúltvelő ventrális felszíne Az agytörzs (latinul truncus cerebri) az idegrendszernek viszonylag kisméretű, de működésileg életfontosságú része.

Agyidegek

Az agy alsó felszíne az agyidegek megjelölésével Az agyidegek (Nervi craniales) az agyból eredő mozgató, érző és komplex funkciójú perifériás idegek.

Agyhártyák és Agyidegek · Agyidegek és Agytörzs · Többet látni »

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Agyhártyák és Emberi idegrendszer · Agytörzs és Emberi idegrendszer · Többet látni »

Gerincvelő

A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.

Agyhártyák és Gerincvelő · Agytörzs és Gerincvelő · Többet látni »

Kisagy

Emberi agy. A jobb alsó, lila terület a kisagy. A kisagy (cerebellum) tudatunktól függetlenül biztosítja az akaratlagos izmok egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az ellentétes működésű (antagonista) izomcsoportokét is.

Agyhártyák és Kisagy · Agytörzs és Kisagy · Többet látni »

Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)

Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.

Agyhártyák és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Agytörzs és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »

Lenhossék Mihály

Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.

Agyhártyák és Lenhossék Mihály · Agytörzs és Lenhossék Mihály · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Agyhártyák és Réthelyi Miklós · Agytörzs és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Agyhártyák és Szentágothai János · Agytörzs és Szentágothai János · Többet látni »

Tünet

A migrénes fájdalom megsemmisítő érzés Heveny tüdővizenyő röntgenképe. Tünetnek (szimptóma) nevezik azokat a betegségre utaló, a normális testi vagy szellemi működéstől eltérő jelenségeket, amelyekről vagy a beteg számol be, vagy azokat az orvos a beteg kikérdezése, fizikális, eszközös vagy laboratóriumi eredménye alapján észlel és a betegség felismerhető.

Agyhártyák és Tünet · Agytörzs és Tünet · Többet látni »