Közötti hasonlóságok Agyhártyák és Agykamrák
Agyhártyák és Agykamrák 10 közös dolog (a Uniópédia): Agy-gerincvelői folyadék, Emberi idegrendszer, Gerincvelő, Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Koponya, Lenhossék Mihály, Plexus choroideus, Réthelyi Miklós, Szentágothai János, Tarkó.
Agy-gerincvelői folyadék
A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve) Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt a pókhálóhártyán belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.
Agy-gerincvelői folyadék és Agyhártyák · Agy-gerincvelői folyadék és Agykamrák ·
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Agyhártyák és Emberi idegrendszer · Agykamrák és Emberi idegrendszer ·
Gerincvelő
A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.
Agyhártyák és Gerincvelő · Agykamrák és Gerincvelő ·
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Agyhártyák és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Agykamrák és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) ·
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Agyhártyák és Koponya · Agykamrák és Koponya ·
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Agyhártyák és Lenhossék Mihály · Agykamrák és Lenhossék Mihály ·
Plexus choroideus
A plexus chorioideus az agykamrákban elhelyezkedő, a központi idegrendszer üregrendszerét bélelő speciális hámmal (ependymával) fedett érfonat.
Agyhártyák és Plexus choroideus · Agykamrák és Plexus choroideus ·
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Agyhártyák és Réthelyi Miklós · Agykamrák és Réthelyi Miklós ·
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Agyhártyák és Szentágothai János · Agykamrák és Szentágothai János ·
Tarkó
Tarkó alatt értjük a fejnek azt a részét, amelyet felül a nyakszirtcsont (os occipitale) hátsó kidudorodása (protuberantia occipitalis externa) és a tőle két oldalt elhelyezkedő felfelé domborodó ív alakú csontos vonalak (linea occipitalis) határolnak, és a nyak hátsó részét a VII.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Agyhártyák és Agykamrák
- Mi van a közös Agyhártyák és Agykamrák
- Közötti hasonlóságok Agyhártyák és Agykamrák
Összehasonlítását Agyhártyák és Agykamrák
Agyhártyák 31 kapcsolatokat, ugyanakkor Agykamrák 24. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 18.18% = 10 / (31 + 24).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Agyhártyák és Agykamrák. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: