Aggteleki-karszt és Bódva

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Aggteleki-karszt és Bódva

Aggteleki-karszt vs. Bódva

Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.

Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.

Aggteleki Nemzeti Park és Aggteleki-karszt · Aggteleki Nemzeti Park és Bódva · Többet látni »

Bódvarákó

Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Aggteleki-karszt és Bódvarákó · Bódva és Bódvarákó · Többet látni »

Gömör–Szepesi-érchegység

A Gömör–Szepesi-érchegység vagy Szlovák-érchegység (szlovákul Slovenské rudohorie vagy Spišsko-gemerské rudohorie) az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatán húzódó középhegység.

Aggteleki-karszt és Gömör–Szepesi-érchegység · Bódva és Gömör–Szepesi-érchegység · Többet látni »

Jósva

A Jósva patak (szláv nevén Ilosva) az Aggteleki-karszt legnagyobb vízhozamú vízfolyása.

Aggteleki-karszt és Jósva · Bódva és Jósva · Többet látni »

Komjáti

Komjáti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Aggteleki-karszt és Komjáti · Bódva és Komjáti · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Aggteleki-karszt és Magyarország · Bódva és Magyarország · Többet látni »

Perkupa

Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Aggteleki-karszt és Perkupa · Bódva és Perkupa · Többet látni »

Sajó (folyó)

A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.

Aggteleki-karszt és Sajó (folyó) · Bódva és Sajó (folyó) · Többet látni »

Szalonna (település)

Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Aggteleki-karszt és Szalonna (település) · Bódva és Szalonna (település) · Többet látni »

Szendrő (Magyarország)

Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Aggteleki-karszt és Szendrő (Magyarország) · Bódva és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »

Telekes-patak

A Telekes-patak az Aggteleki Nemzeti Park területén – a Nagy-völgyben – ered, Kánó és Imola települések között, Felsőtelekestől 9 km távolságban.

Aggteleki-karszt és Telekes-patak · Bódva és Telekes-patak · Többet látni »