Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni 21 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Amu-darja, Arabok, Újperzsa nyelv, Üzbegisztán, Európa, Horászán, III. Alexandrosz makedón király, India, Iszlám, Kína, Mecset, Nomadizmus, Perzsa Birodalom, Számánidák, Szunnita iszlám, Türkmenisztán, 10. század, 12. század, 13. század, 14. század.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Afganisztán · Abbászidák és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Afganisztán és Amu-darja · Amu-darja és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Afganisztán és Arabok · Arabok és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Újperzsa nyelv
A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.
Újperzsa nyelv és Afganisztán · Újperzsa nyelv és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Üzbegisztán és Afganisztán · Üzbegisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Afganisztán és Európa · Európa és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Afganisztán és Horászán · Horászán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Afganisztán és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Afganisztán és India · India és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Afganisztán és Iszlám · Iszlám és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Afganisztán és Kína · Kína és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Afganisztán és Mecset · Mecset és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Afganisztán és Nomadizmus · Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni és Nomadizmus ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Afganisztán és Perzsa Birodalom · Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni és Perzsa Birodalom ·
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Afganisztán és Számánidák · Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni és Számánidák ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Afganisztán és Szunnita iszlám · Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni és Szunnita iszlám ·
Türkmenisztán
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.
Afganisztán és Türkmenisztán · Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni és Türkmenisztán ·
10. század
A 10.
10. század és Afganisztán · 10. század és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Afganisztán · 12. század és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
13. század
A 13.
13. század és Afganisztán · 13. század és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
14. század
A 14.
14. század és Afganisztán · 14. század és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
- Mi van a közös Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
- Közötti hasonlóságok Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
Összehasonlítását Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni
Afganisztán 271 kapcsolatokat, ugyanakkor Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni 114. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 5.45% = 21 / (271 + 114).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Afganisztán és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
