Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Afganisztán és Baglán tartomány
Afganisztán és Baglán tartomány 11 közös dolog (a Uniópédia): Afganisztáni háború, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Hindukus, ISAF, Magyarország, MH Tartományi Újjáépítési Csoport, Mudzsáhid, Pastu nyelv, Pastuk, Síita iszlám, Tálibok.
Afganisztáni háború
Az afganisztáni háború a NATO és szövetségeseinek beavatkozása az afganisztáni polgárháborúba, amelynek során megdöntötték az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert.
Afganisztán és Afganisztáni háború · Afganisztáni háború és Baglán tartomány ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Afganisztán · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Baglán tartomány ·
Hindukus
A Hindukus az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység.
Afganisztán és Hindukus · Baglán tartomány és Hindukus ·
ISAF
pastu felirat jelentése „Segítség és együttműködés”. A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (angolul International Security Assistance Force, ISAF) egy NATO vezetésű nemzetközi stabilizációs haderő volt Afganisztánban.
Afganisztán és ISAF · Baglán tartomány és ISAF ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Afganisztán és Magyarország · Baglán tartomány és Magyarország ·
MH Tartományi Újjáépítési Csoport
A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (röviden: MH PRT, korábban: MH Könnyűgyalogszázad) egy Afganisztánban, a NATO parancsnoksága alatt (az ISAF keretei között) szolgáló ezredszintű fegyveres magyar katonai egység volt.
Afganisztán és MH Tartományi Újjáépítési Csoport · Baglán tartomány és MH Tartományi Újjáépítési Csoport ·
Mudzsáhid
A mudzsáhidok, perzsa kiejtés alapján modzsáhedek (muǧāhid, magyarul „küzdő”) azon muszlimok, akik részt vesznek a dzsihádban.
Afganisztán és Mudzsáhid · Baglán tartomány és Mudzsáhid ·
Pastu nyelv
A pastu nyelv (pastu: پښتو, egyéb nevein: pasto, patán, patáni, patu, pahtu) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni alcsaládjának iráni ágába tartozó nyelv.
Afganisztán és Pastu nyelv · Baglán tartomány és Pastu nyelv ·
Pastuk
Szindhik A pastuk (pastuul پښتون, Paṣtūn, urdu پٹھان hindi पठान, Patán) vagy afgánok kelet-iráni gyökerű etno-nyelvi csoport, amelynek közösségei elsősorban Afganisztánban, illetve Kelet-Pakisztán Haibar-Pahtúnhva és Beludzsisztán nevű közigazgatási egységeiben élnek.
Afganisztán és Pastuk · Baglán tartomány és Pastuk ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Afganisztán és Síita iszlám · Baglán tartomány és Síita iszlám ·
Tálibok
A tálibok vagy talibán (pastu nyelven: طالبان) egy szunnita, iszlamista, deobandi vallási-politikai mozgalom és pastu nacionalista katonai szervezet Afganisztánban, amelyet számos kormány és szervezet terroristának tekint.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Afganisztán és Baglán tartomány
- Mi van a közös Afganisztán és Baglán tartomány
- Közötti hasonlóságok Afganisztán és Baglán tartomány
Összehasonlítását Afganisztán és Baglán tartomány
Afganisztán 271 kapcsolatokat, ugyanakkor Baglán tartomány 40. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 3.54% = 11 / (271 + 40).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Afganisztán és Baglán tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
