Közötti hasonlóságok Aferézis (nyelvészet) és Epentézis
Aferézis (nyelvészet) és Epentézis 21 közös dolog (a Uniópédia): Ógörög nyelv, Beszédhang, Francia nyelv, Hangalakzat, Hangűr, Hangváltozás, Helyesírás, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Metaplazmus, Névelő, Nyelvészet, Olasz nyelv, Regiszter (nyelvészet), Román nyelv, Szathmári István, Szó, Szótag.
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Ógörög nyelv és Aferézis (nyelvészet) · Ógörög nyelv és Epentézis ·
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Aferézis (nyelvészet) és Beszédhang · Beszédhang és Epentézis ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Aferézis (nyelvészet) és Francia nyelv · Epentézis és Francia nyelv ·
Hangalakzat
A hangalakzat (görögül metaplazmus) retorikai alakzat.
Aferézis (nyelvészet) és Hangalakzat · Epentézis és Hangalakzat ·
Hangűr
A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.
Aferézis (nyelvészet) és Hangűr · Epentézis és Hangűr ·
Hangváltozás
A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.
Aferézis (nyelvészet) és Hangváltozás · Epentézis és Hangváltozás ·
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Aferézis (nyelvészet) és Helyesírás · Epentézis és Helyesírás ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Aferézis (nyelvészet) és Latin nyelv · Epentézis és Latin nyelv ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Aferézis (nyelvészet) és Magánhangzó · Epentézis és Magánhangzó ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Aferézis (nyelvészet) és Magyar nyelv · Epentézis és Magyar nyelv ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Aferézis (nyelvészet) és Mássalhangzó · Epentézis és Mássalhangzó ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Aferézis (nyelvészet) és Melléknév · Epentézis és Melléknév ·
Metaplazmus
* A metaplazmus lehet retorikai alakzat.
Aferézis (nyelvészet) és Metaplazmus · Epentézis és Metaplazmus ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Aferézis (nyelvészet) és Névelő · Epentézis és Névelő ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Aferézis (nyelvészet) és Nyelvészet · Epentézis és Nyelvészet ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Aferézis (nyelvészet) és Olasz nyelv · Epentézis és Olasz nyelv ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Aferézis (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) · Epentézis és Regiszter (nyelvészet) ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Aferézis (nyelvészet) és Román nyelv · Epentézis és Román nyelv ·
Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Aferézis (nyelvészet) és Szathmári István · Epentézis és Szathmári István ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Aferézis (nyelvészet) és Szó · Epentézis és Szó ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Aferézis (nyelvészet) és Epentézis
- Mi van a közös Aferézis (nyelvészet) és Epentézis
- Közötti hasonlóságok Aferézis (nyelvészet) és Epentézis
Összehasonlítását Aferézis (nyelvészet) és Epentézis
Aferézis (nyelvészet) 44 kapcsolatokat, ugyanakkor Epentézis 74. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 17.80% = 21 / (44 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Aferézis (nyelvészet) és Epentézis. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: