Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: Ablakadó, Adóék, Adóbevallás, Adóhatóságok Magyarországon, Adórendszer, Adósbesorolás, Adózott eredmény, Az adózás története, Általános forgalmi adó, Ár (gazdaság), Őstermelő, Önkormányzat (fogalom), Csőd, Fogyasztás, Fogyasztói többlet, Gazdasági rendszer, Gazdasági szektor, Gazdasági válság, GDP, Hatalom, Határköltség, Háztartás, Illeték, Jövedéki adó, Jövedelem, Jogi személy, Jogviszony, Kínálat, Költség, Közgazdaságtan, Kereslet, Keynesianizmus, Magánszemély, Magyarország, Magyarország adórendszere, Makroökonómia, Mikroökonómia, Monopólium, Munkaerő, Munkanélküliség, Pareto-hatékonyság, Pénz, Piac, Piaci egyensúly, Politika, Profit, Progresszív adó, Recesszió, Személyi jövedelemadó, Társadalmi szervezet, ..., Társadalom, Törvény (jogszabály), Vállalat, Változó, Versenyzői piac. Bővíteni index (5 több) »
Ablakadó
Az ablakadó a házadó egyik alakja volt régebben, az ablakkal mint adóegységgel.
Új!!: Adó és Ablakadó · Többet látni »
Adóék
Az adóék Az adóék közgazdasági fogalom, amely az adófizetés miatt az egyensúlyi kínálat-keresleti ponttól történő elmozdulást jelenti.
Új!!: Adó és Adóék · Többet látni »
Adóbevallás
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
Új!!: Adó és Adóbevallás · Többet látni »
Adóhatóságok Magyarországon
Adóhatóságok Magyarországon a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, b) a NAV vámszerve, mint vámhatóság, c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság), d) a fővárosi megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el. Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény előírja – megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja. Az adóhatóságok felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter (jelenleg a Nemzetgazdasági Miniszter)látja el a következőképpen: a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenőrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, b) az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja a felügyeleti jogkörét, c) előterjeszti a Kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását, d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet, e) az adótörvények értelmezése kérdésében az adóhatóság számára kötelező iránymutatást adhat, f) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit, g) adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának és a közigazgatási hivatal vezetőjének jogszabálysértő határozatát, illetőleg a határozathozatal törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja, h) az állami adóhatóság elnökének az adóztatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.
Új!!: Adó és Adóhatóságok Magyarországon · Többet látni »
Adórendszer
Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére.
Új!!: Adó és Adórendszer · Többet látni »
Adósbesorolás
Az adósbesorolás pénzügyi fogalom, amely azt jelenti, hogy egy adott adós, legyen az akár egy ország gazdasága, egy vállalat, vagy akár magánszemély, pontosan milyen szinten áll adósságának törlesztési képességeivel.
Új!!: Adó és Adósbesorolás · Többet látni »
Adózott eredmény
Az adózott eredmény az adóalany (például vállalkozásnak) tárgyévben elért eredménye, amelyet úgy kapunk, hogy az adózás előtti eredményből kivonjuk a befizetett adót.
Új!!: Adó és Adózott eredmény · Többet látni »
Az adózás története
Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához.
Új!!: Adó és Az adózás története · Többet látni »
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa, angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa.
Új!!: Adó és Általános forgalmi adó · Többet látni »
Ár (gazdaság)
Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.
Új!!: Adó és Ár (gazdaság) · Többet látni »
Őstermelő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezőgazdasági őstermelő.
Új!!: Adó és Őstermelő · Többet látni »
Önkormányzat (fogalom)
Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.
Új!!: Adó és Önkormányzat (fogalom) · Többet látni »
Csőd
A csőd fizetésképtelen vállalkozás esetében olyan helyzetet jelent, amikor az adós és hitelezői független segítővel próbálják az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani.
Új!!: Adó és Csőd · Többet látni »
Fogyasztás
A közgazdaságtanban a fogyasztás a javak emberek általi felhasználását jelenti.
Új!!: Adó és Fogyasztás · Többet látni »
Fogyasztói többlet
Fogyasztói és termelői többlet egy jószág piacán A fogyasztói többlet a mikroökonómiában fontos fogalom.
Új!!: Adó és Fogyasztói többlet · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Adó és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gazdasági szektor
A gazdasági szektorok a gazdaság szereplőiből álló olyan csoportok, amelyeknek a céljai és gazdasági döntései, illetve a rendelkezésükre álló erőforrások hasonlóak.
Új!!: Adó és Gazdasági szektor · Többet látni »
Gazdasági válság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gazdasági válság (egyértelműsítő lap).
Új!!: Adó és Gazdasági válság · Többet látni »
GDP
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bruttó hazai termék.
Új!!: Adó és GDP · Többet látni »
Hatalom
A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni.
Új!!: Adó és Hatalom · Többet látni »
Határköltség
A határköltség a mikroökonómiai termeléselméletben egy „nagyon kicsi” pótlólagos jószágegység kibocsátásából eredő költség.
Új!!: Adó és Határköltség · Többet látni »
Háztartás
A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan részben vagy egészben közösen viselik.
Új!!: Adó és Háztartás · Többet látni »
Illeték
Az illeték egy speciális állami bevétel, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése.
Új!!: Adó és Illeték · Többet látni »
Jövedéki adó
A jövedéki adó meghatározott termékek (jövedéki termékek) forgalma után fizetett adó.
Új!!: Adó és Jövedéki adó · Többet látni »
Jövedelem
A köznyelvben minden külső helyről kapott pénz vagy anyagi juttatás jövedelemként értelmezhető.
Új!!: Adó és Jövedelem · Többet látni »
Jogi személy
A jogi személy a jogtudományban a személyek egy fajtája, olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává válhat.
Új!!: Adó és Jogi személy · Többet látni »
Jogviszony
Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott.
Új!!: Adó és Jogviszony · Többet látni »
Kínálat
Kínálat alatt a köznyelv valamilyen vállalkozás – többnyire üzlet – értékesítésre szánt – vagyis a vevők számára kínált – termékeinek, illetve szolgáltatásainak összességét érti.
Új!!: Adó és Kínálat · Többet látni »
Költség
A költség fogalmát a gazdaságtudományok többféleképpen határozzák meg.
Új!!: Adó és Költség · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Adó és Közgazdaságtan · Többet látni »
Kereslet
A kereslet fogalmán a közgazdaságtan egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból (javakból) megvásárolni képes és hajlandó. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a piacon gazdára lel.
Új!!: Adó és Kereslet · Többet látni »
Keynesianizmus
Keynesianizmus névvel illetjük a John Maynard Keynes brit közgazdász által a 20. században kidolgozott gazdasági elméletet.
Új!!: Adó és Keynesianizmus · Többet látni »
Magánszemély
A magánszemély egy jogi gyűjtőfogalom, amelyet elsősorban a jogi személytől való megkülönböztetésre használnak.
Új!!: Adó és Magánszemély · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Adó és Magyarország · Többet látni »
Magyarország adórendszere
Magyarország adórendszere több adónemből, illetékekből és különböző járulékokból tevődik össze, mely a vállalkozások bevételeire és magánszemélyek jövedelmére, valamint a fogyasztási cikkekre, valamint a munkavállalásra vonatkozik.
Új!!: Adó és Magyarország adórendszere · Többet látni »
Makroökonómia
A makrogazdasági körforgás A makroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely – szemben az egyéni fogyasztók és vállalatok viselkedését, a piac működését elemző mikroökonómiával – a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon (mint a nemzeti jövedelem, az árszínvonal, az összes megtermelt termék és szolgáltatás mennyisége, munkanélküliség stb.) keresztül jellemzi.
Új!!: Adó és Makroökonómia · Többet látni »
Mikroökonómia
A mikroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja.
Új!!: Adó és Mikroökonómia · Többet látni »
Monopólium
A monopólium olyan eladót jelent egy piacon, amelynek nincsen versenytársa.
Új!!: Adó és Monopólium · Többet látni »
Munkaerő
A munkaerő mint közgazdasági fogalom a termelési tényezők egyike.
Új!!: Adó és Munkaerő · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Adó és Munkanélküliség · Többet látni »
Pareto-hatékonyság
A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik.
Új!!: Adó és Pareto-hatékonyság · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: Adó és Pénz · Többet látni »
Piac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).
Új!!: Adó és Piac · Többet látni »
Piaci egyensúly
Piaci egyensúly Piaci egyensúlyról beszélünk, ha egy piacon a kereslet és a kínálat egyenlő.
Új!!: Adó és Piaci egyensúly · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Adó és Politika · Többet látni »
Profit
A profit vagy nyereség valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és költségek különbsége.
Új!!: Adó és Profit · Többet látni »
Progresszív adó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Többkulcsos adó.
Új!!: Adó és Progresszív adó · Többet látni »
Recesszió
A nagy gazdasági világválság hatása az Amerikai Egyesült Államok GDP-jére 1999-es $ árakon. A recesszió közgazdasági fogalom, az üzleti ciklusnak a gazdasági aktivitás visszaesésével jellemezhető része, a legelterjedtebben használt meghatározás szerint a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése (vagy gyakori más megfogalmazásban negatív növekedése) legalább két egymás követő negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva.
Új!!: Adó és Recesszió · Többet látni »
Személyi jövedelemadó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személyi jövedelemadó Magyarországon.
Új!!: Adó és Személyi jövedelemadó · Többet látni »
Társadalmi szervezet
A társadalmi szervezetek közé tartoznak a civil szervezetek mellett a szakszervezetek, pártok, egyházak, egyesületek, minden nem állami szervezet, amely összhangban áll az alkotmánnyal és törvény nem tilt.
Új!!: Adó és Társadalmi szervezet · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Adó és Társadalom · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Adó és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
Vállalat
Vállalatnak nevezzük a törvények alapján megalapított, jogi személyként létező társas vállalkozást, amelynek alkalmazottainak létszáma és üzleti forgalma ezt az elnevezést indokolja.
Új!!: Adó és Vállalat · Többet látni »
Változó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Változó (egyértelműsítő lap).
Új!!: Adó és Változó · Többet látni »
Versenyzői piac
A versenyzői piac (szabadversenyes piac, tökéletes verseny) a piacok olyan formája, amelyre az alábbi két feltétel teljesül.
Új!!: Adó és Versenyzői piac · Többet látni »
