Abu Kálídzsár Marzbán és Buvajhidák

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Abu Kálídzsár Marzbán és Buvajhidák

Abu Kálídzsár Marzbán vs. Buvajhidák

Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1048 októbere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, 1024-től Fársz, 1028-tól Kermán, 1044-től pedig Mezopotámia ura és főemír volt. A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.

Abu Manszúr Púlád Szutún

Abu Manszúr Púlád Szutún (tudományos átiratban Abū Manṣūr Pūlād Sutūn, arab betűkkel أبو منصور پولاد ستون; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1062) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának utolsóként uralkodó tagja, 1048-tól haláláig Fársz ura volt.

Abu Kálídzsár Marzbán és Abu Manszúr Púlád Szutún · Abu Manszúr Púlád Szutún és Buvajhidák · Többet látni »

Baszra

Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).

Abu Kálídzsár Marzbán és Baszra · Baszra és Buvajhidák · Többet látni »

Dzsalál ad-Daula

Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.

Abu Kálídzsár Marzbán és Dzsalál ad-Daula · Buvajhidák és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »

Fársz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.

Abu Kálídzsár Marzbán és Fársz · Buvajhidák és Fársz · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Abu Kálídzsár Marzbán és Gaznavidák · Buvajhidák és Gaznavidák · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

Abu Kálídzsár Marzbán és Kermán · Buvajhidák és Kermán · Többet látni »

Mahmúd gaznavida szultán

Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).

Abu Kálídzsár Marzbán és Mahmúd gaznavida szultán · Buvajhidák és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »

Siráz

Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.

Abu Kálídzsár Marzbán és Siráz · Buvajhidák és Siráz · Többet látni »

Szeldzsukok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Abu Kálídzsár Marzbán és Szeldzsukok · Buvajhidák és Szeldzsukok · Többet látni »

Szultán ad-Daula

Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.

Abu Kálídzsár Marzbán és Szultán ad-Daula · Buvajhidák és Szultán ad-Daula · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

Abu Kálídzsár Marzbán és Vezír (muszlim méltóság) · Buvajhidák és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »