Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 12 közös dolog (a Uniópédia): Abony, Újszász, Cegléd, Járás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Magyarország, Nagykátai járás, Nagykőrös, Pest megye, Tószeg, Zagyvarékas, 1950-es megyerendezés.
Abony
Abony város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Abony és Abonyi járás · Abony és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Újszász
Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Újszász és Abonyi járás · Újszász és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Abonyi járás és Cegléd · Cegléd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Abonyi járás és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Abonyi járás és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Abonyi járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagykátai járás
A Nagykátai járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Abonyi járás és Nagykátai járás · Nagykátai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Abonyi járás és Nagykőrös · Nagykőrös és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Abonyi járás és Pest megye · Pest megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Tószeg
Tószeg község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Abonyi járás és Tószeg · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Tószeg ·
Zagyvarékas
Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Abonyi járás és Zagyvarékas · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Zagyvarékas ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Abonyi járás · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Abonyi járás 23 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 8.11% = 12 / (23 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
