Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664)
A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664) 28 közös dolog (a Uniópédia): Érsekújvár, Bécs, Erdély, Esterházy Pál (nádor), Európa, Habsburg Birodalom, Horvátország, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi György, IV. Mehmed oszmán szultán, Köprülü Ahmed, Magyar Királyság, Magyarország, Mura (Dráva), Nagyvárad, Nádasdy Ferenc (főúr), Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Raimondo Montecuccoli, Regensburg, Török háborúk Magyarországon, Udvari Haditanács, Vasvári béke, Wesselényi Ferenc (nádor), XIV. Lajos francia király, Zrínyi Miklós (költő), Zrínyiújvár.
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és A török kiűzése Magyarországról · Érsekújvár és Téli hadjárat (1664) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A török kiűzése Magyarországról és Bécs · Bécs és Téli hadjárat (1664) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A török kiűzése Magyarországról és Erdély · Erdély és Téli hadjárat (1664) ·
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
A török kiűzése Magyarországról és Esterházy Pál (nádor) · Esterházy Pál (nádor) és Téli hadjárat (1664) ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
A török kiűzése Magyarországról és Európa · Európa és Téli hadjárat (1664) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Téli hadjárat (1664) ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
A török kiűzése Magyarországról és Horvátország · Horvátország és Téli hadjárat (1664) ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
A török kiűzése Magyarországról és I. Apafi Mihály · I. Apafi Mihály és Téli hadjárat (1664) ·
I. Lipót magyar király
I.
A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Téli hadjárat (1664) ·
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
A török kiűzése Magyarországról és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és Téli hadjárat (1664) ·
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
A török kiűzése Magyarországról és IV. Mehmed oszmán szultán · IV. Mehmed oszmán szultán és Téli hadjárat (1664) ·
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
A török kiűzése Magyarországról és Köprülü Ahmed · Köprülü Ahmed és Téli hadjárat (1664) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Téli hadjárat (1664) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A török kiűzése Magyarországról és Magyarország · Magyarország és Téli hadjárat (1664) ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
A török kiűzése Magyarországról és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Téli hadjárat (1664) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
A török kiűzése Magyarországról és Nagyvárad · Nagyvárad és Téli hadjárat (1664) ·
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
A török kiűzése Magyarországról és Nádasdy Ferenc (főúr) · Nádasdy Ferenc (főúr) és Téli hadjárat (1664) ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Téli hadjárat (1664) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Téli hadjárat (1664) ·
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
A török kiűzése Magyarországról és Raimondo Montecuccoli · Raimondo Montecuccoli és Téli hadjárat (1664) ·
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
A török kiűzése Magyarországról és Regensburg · Regensburg és Téli hadjárat (1664) ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
A török kiűzése Magyarországról és Török háborúk Magyarországon · Téli hadjárat (1664) és Török háborúk Magyarországon ·
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
A török kiűzése Magyarországról és Udvari Haditanács · Téli hadjárat (1664) és Udvari Haditanács ·
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
A török kiűzése Magyarországról és Vasvári béke · Téli hadjárat (1664) és Vasvári béke ·
Wesselényi Ferenc (nádor)
Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.
A török kiűzése Magyarországról és Wesselényi Ferenc (nádor) · Téli hadjárat (1664) és Wesselényi Ferenc (nádor) ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
A török kiűzése Magyarországról és XIV. Lajos francia király · Téli hadjárat (1664) és XIV. Lajos francia király ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Miklós (költő) · Téli hadjárat (1664) és Zrínyi Miklós (költő) ·
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
A török kiűzése Magyarországról és Zrínyiújvár · Téli hadjárat (1664) és Zrínyiújvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664)
- Mi van a közös A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664)
- Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664)
Összehasonlítását A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664)
A török kiűzése Magyarországról 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Téli hadjárat (1664) 94. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 10.37% = 28 / (176 + 94).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
