Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom

A török kiűzése Magyarországról vs. Oszmán Birodalom

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat. Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom

A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom 37 közös dolog (a Uniópédia): A Szent Liga háborúja, Érsekújvár, Bécs, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Buda visszafoglalása, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Európa, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Horvátország, III. János lengyel király, IV. Mehmed oszmán szultán, Kahlenbergi csata, Kara Musztafa, Karlócai béke, Köprülü Ahmed, Krími Tatár Kánság, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Oroszország, Párkányi csata, Pozsareváci béke, Szalánkeméni csata, Szerbek, Szerbia, Török háborúk Magyarországon, ..., Thököly Imre, V. Károly lotaringiai herceg, Vasvári béke, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), XIV. Lajos francia király, Zsitvatoroki béke. Bővíteni index (7 több) »

A Szent Liga háborúja

A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.

A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Érsekújvár és A török kiűzése Magyarországról · Érsekújvár és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

A török kiűzése Magyarországról és Bécs · Bécs és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

A török kiűzése Magyarországról és Belgrád · Belgrád és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

A török kiűzése Magyarországról és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalása a töröktől 1686.

A török kiűzése Magyarországról és Buda visszafoglalása · Buda visszafoglalása és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

A török kiűzése Magyarországról és Erdély · Erdély és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

A török kiűzése Magyarországról és Európa · Európa és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

A török kiűzése Magyarországról és Havasalföld · Havasalföld és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

A török kiűzése Magyarországról és Horvátország · Horvátország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

III. János lengyel király

Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.

A török kiűzése Magyarországról és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Oszmán Birodalom · Többet látni »

IV. Mehmed oszmán szultán

IV.

A török kiűzése Magyarországról és IV. Mehmed oszmán szultán · IV. Mehmed oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kahlenbergi csata

A kahlenbergi csata 1683.

A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata · Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kara Musztafa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.

A török kiűzése Magyarországról és Kara Musztafa · Kara Musztafa és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

A török kiűzése Magyarországról és Karlócai béke · Karlócai béke és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Köprülü Ahmed

Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.

A török kiűzése Magyarországról és Köprülü Ahmed · Köprülü Ahmed és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

A török kiűzése Magyarországról és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

A török kiűzése Magyarországról és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

A török kiűzése Magyarországról és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

A török kiűzése Magyarországról és Oroszország · Oroszország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Párkányi csata

Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.

A török kiűzése Magyarországról és Párkányi csata · Oszmán Birodalom és Párkányi csata · Többet látni »

Pozsareváci béke

A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.

A török kiűzése Magyarországról és Pozsareváci béke · Oszmán Birodalom és Pozsareváci béke · Többet látni »

Szalánkeméni csata

A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.

A török kiűzése Magyarországról és Szalánkeméni csata · Oszmán Birodalom és Szalánkeméni csata · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

A török kiűzése Magyarországról és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

A török kiűzése Magyarországról és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

A török kiűzése Magyarországról és Török háborúk Magyarországon · Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

A török kiűzése Magyarországról és Thököly Imre · Oszmán Birodalom és Thököly Imre · Többet látni »

V. Károly lotaringiai herceg

V.

A török kiűzése Magyarországról és V. Károly lotaringiai herceg · Oszmán Birodalom és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »

Vasvári béke

A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.

A török kiűzése Magyarországról és Vasvári béke · Oszmán Birodalom és Vasvári béke · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

A török kiűzése Magyarországról és Velencei Köztársaság · Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

A török kiűzése Magyarországról és Vezír (muszlim méltóság) · Oszmán Birodalom és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

A török kiűzése Magyarországról és XIV. Lajos francia király · Oszmán Birodalom és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

A török kiűzése Magyarországról és Zsitvatoroki béke · Oszmán Birodalom és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom

A török kiűzése Magyarországról 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 6.78% = 37 / (176 + 370).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »