Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király

A török kiűzése Magyarországról vs. III. Ferdinánd magyar király

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat. III.

Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király

A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király 17 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Bajorország, Bécs, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Harmincéves háború, I. Ferdinánd magyar király, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi György, Magyar Királyság, Nádor, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Regensburg, Szabolcs vármegye, V. Károly lotaringiai herceg, Zrínyi Miklós (költő).

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

A török kiűzése Magyarországról és Abszolút monarchia · Abszolút monarchia és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

A török kiűzése Magyarországról és Bajorország · Bajorország és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

A török kiűzése Magyarországról és Bécs · Bécs és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

A török kiűzése Magyarországról és Habsburg-ház · Habsburg-ház és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

A török kiűzése Magyarországról és Harmincéves háború · Harmincéves háború és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

A török kiűzése Magyarországról és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

II. Rákóczi György

Felsővadászi II.

A török kiűzése Magyarországról és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság · III. Ferdinánd magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

A török kiűzése Magyarországról és Nádor · III. Ferdinánd magyar király és Nádor · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom · III. Ferdinánd magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom · III. Ferdinánd magyar király és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

A török kiűzése Magyarországról és Regensburg · III. Ferdinánd magyar király és Regensburg · Többet látni »

Szabolcs vármegye

Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.

A török kiűzése Magyarországról és Szabolcs vármegye · III. Ferdinánd magyar király és Szabolcs vármegye · Többet látni »

V. Károly lotaringiai herceg

V.

A török kiűzése Magyarországról és V. Károly lotaringiai herceg · III. Ferdinánd magyar király és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Miklós (költő) · III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király

A török kiűzése Magyarországról 176 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Ferdinánd magyar király 155. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 5.14% = 17 / (176 + 155).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »