Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A szorocsinci vásár

Index A szorocsinci vásár

A szorocsinci vásár Modeszt Petrovics Muszorgszkij Gogol novellája alapján komponált, befejezetlenül maradt vígoperája.

50 kapcsolatok: Alt, Ballada, Bariton, Basszus, Belzebub, Cezar Antonovics Kjui, Dal, Dráma, Folklór, Hovanscsina, Jekatyerinburg, Karácsony, Konfliktus, Kozákok, Líra (műnem), Librettó, Magyar Állami Operaház, Magyarország, Mariinszkij Színház, Modeszt Petrovics Muszorgszkij, Monte Carlo, Monte-Carlo, Moszkva, Novella, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Opera (színmű), Orosz rubel, Oroszország, Próza, Recitativo, Sátán, Szalambó (opera), Szegedi Nemzeti Színház, Szentpétervár, Szimfonikus költemény, Szoprán, Szovjetunió, Tenor, Ukrajna, Ukrán nyelv, Vígopera, Winkler Gábor (orvos), Zsidók, 1875, 1880, 1881, 1915, 1917, 1923.

Alt

Az alt énekhang hangterjedelme Az alt a tenor és a mezzoszoprán között elhelyezkedő hangfekvést jelöli a zenében.

Új!!: A szorocsinci vásár és Alt · Többet látni »

Ballada

A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.

Új!!: A szorocsinci vásár és Ballada · Többet látni »

Bariton

A bariton (az ógörög barütonosz, azaz mélyen hangzó kifejezésből; latinul: baritonans, baritonus, olaszul: baritono) a leggyakoribb, középfekvésű (a tenor és a basszus közötti) férfi hangfaj, illetve szólam.

Új!!: A szorocsinci vásár és Bariton · Többet látni »

Basszus

A basszus a legmélyebb férfihang.

Új!!: A szorocsinci vásár és Basszus · Többet látni »

Belzebub

,,Beelzebub és a vele lévők nyilakkal lőnek." (1678) Beelzebub vagy Baál-Zebub bibliai alak, a gonosz egyik megtestesítője.

Új!!: A szorocsinci vásár és Belzebub · Többet látni »

Cezar Antonovics Kjui

Cezar Antonovics Kjui (született: Cezarij-Venyiamin Antonovics Kjui,,; Vilnius, 1835. január 18. – Szentpétervár, 1918. március 26.) orosz zeneszerző, zenekritikus, hadmérnök.

Új!!: A szorocsinci vásár és Cezar Antonovics Kjui · Többet látni »

Dal

„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.

Új!!: A szorocsinci vásár és Dal · Többet látni »

Dráma

A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.

Új!!: A szorocsinci vásár és Dráma · Többet látni »

Folklór

A folklór szóban vagy zenei formában terjedő mesék, mondák, népszokások, dalok, táncok összessége; valamely nép hagyományainak íratlan javainak a hagyomány útján öröklődő tartalma.

Új!!: A szorocsinci vásár és Folklór · Többet látni »

Hovanscsina

A Hovanscsina Modeszt Petrovics Muszorgszkij ötfelvonásos operája.

Új!!: A szorocsinci vásár és Hovanscsina · Többet látni »

Jekatyerinburg

Jekatyerinburg Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után.

Új!!: A szorocsinci vásár és Jekatyerinburg · Többet látni »

Karácsony

A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

Új!!: A szorocsinci vásár és Karácsony · Többet látni »

Konfliktus

A konfliktus (latin confligo3 „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi 1995, 1996).

Új!!: A szorocsinci vásár és Konfliktus · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: A szorocsinci vásár és Kozákok · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Új!!: A szorocsinci vásár és Líra (műnem) · Többet látni »

Librettó

A Tosca librettója (1899) Mozart Don Giovanni c. operájához A librettó (.

Új!!: A szorocsinci vásár és Librettó · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Új!!: A szorocsinci vásár és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: A szorocsinci vásár és Magyarország · Többet látni »

Mariinszkij Színház

A Mariinszkij Színház (Мариинский театр) történelmi opera- és balettszínház Szentpéterváron, Oroszországban 1860-ban nyílt meg, és a 19.

Új!!: A szorocsinci vásár és Mariinszkij Színház · Többet látni »

Modeszt Petrovics Muszorgszkij

Modeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.

Új!!: A szorocsinci vásár és Modeszt Petrovics Muszorgszkij · Többet látni »

Monte Carlo

#ÁTIRÁNYÍTÁS Monte-Carlo.

Új!!: A szorocsinci vásár és Monte Carlo · Többet látni »

Monte-Carlo

Monte-Carlo látképe Monte-Carlo naplementekor Monte-Carlo (okcitánul Montcarles, monacóiul Monte-Carlu, olaszul Monte Carlo vagy Montecarlo) a Côte d’Azur területen fekvő Monacói Hercegség legismertebb lakó- és üdülőövezete a Földközi-tenger partján, korábban egyike a városállam fő közigazgatási egységeinek.

Új!!: A szorocsinci vásár és Monte-Carlo · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: A szorocsinci vásár és Moszkva · Többet látni »

Novella

A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.

Új!!: A szorocsinci vásár és Novella · Többet látni »

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (oroszul: Николай Андреевич Римский-Корсаков) (Tyihvin, 1844. március 18. – Ljubenszk, 1908. június 21.) orosz zeneszerző, az orosz ötök tagja.

Új!!: A szorocsinci vásár és Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov · Többet látni »

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь, Mikola Vasziljovics Hohol; Szorocsinci, 1809. április 1. – Moszkva, 1852. március 4.) ukrán származású orosz író.

Új!!: A szorocsinci vásár és Nyikolaj Vasziljevics Gogol · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Új!!: A szorocsinci vásár és Opera (színmű) · Többet látni »

Orosz rubel

Az orosz rubel az Oroszországi Föderáció, a Krími Köztársaság, Szevasztopol, Abházia és Dél-Oszétia hivatalos pénzneme.

Új!!: A szorocsinci vásár és Orosz rubel · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: A szorocsinci vásár és Oroszország · Többet látni »

Próza

A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.

Új!!: A szorocsinci vásár és Próza · Többet látni »

Recitativo

A recitativo (olasz nyelven jelentése énekbeszéd) zenei fogalom.

Új!!: A szorocsinci vásár és Recitativo · Többet látni »

Sátán

Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.

Új!!: A szorocsinci vásár és Sátán · Többet látni »

Szalambó (opera)

A Szalambó Modeszt Petrovics Muszorgszkij Gustave Flaubert regénye nyomán írt operatöredéke.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szalambó (opera) · Többet látni »

Szegedi Nemzeti Színház

A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus, neobarokk stílusban.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szegedi Nemzeti Színház · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szentpétervár · Többet látni »

Szimfonikus költemény

A szimfonikus költemény (németül Tondichtung vagy Symphonische Dichtung) szimfonikus zenekarra komponált mű, mely egyetlen tételből áll, felidézhet irodalmi vagy képzőművészeti alkotást, tájat, eseményt vagy jelenséget.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szimfonikus költemény · Többet látni »

Szoprán

A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szoprán · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: A szorocsinci vásár és Szovjetunió · Többet látni »

Tenor

A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.

Új!!: A szorocsinci vásár és Tenor · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: A szorocsinci vásár és Ukrajna · Többet látni »

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Új!!: A szorocsinci vásár és Ukrán nyelv · Többet látni »

Vígopera

A vígopera leginkább a vígjátékhoz hasonlítható műfaj.

Új!!: A szorocsinci vásár és Vígopera · Többet látni »

Winkler Gábor (orvos)

Winkler Gábor (Budapest, 1949. március 9. –) magyar orvos, belgyógyász, endokrinológus, akadémiai doktor, címzetes egyetemi tanár (Debreceni Egyetem OEC, Semmelweis Egyetem, Budapest), egyetemi tanár (Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar), professor emeritus (2018-). Neve széles körben szakmai (17), zenei (6) és betegoktató könyvei (7) révén vált ismertté.

Új!!: A szorocsinci vásár és Winkler Gábor (orvos) · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: A szorocsinci vásár és Zsidók · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1875 · Többet látni »

1880

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1880 · Többet látni »

1881

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1881 · Többet látni »

1915

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1915 · Többet látni »

1917

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1917 · Többet látni »

1923

Nincs leírás.

Új!!: A szorocsinci vásár és 1923 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »