Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem
A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem 39 közös dolog (a Uniópédia): Baranya vármegye, Bécs, Buda (történelmi település), Dávid Ferenc (püspök), Debrecen, Dunántúl, Erdély, Erdélyi szászok, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, Katolicizmus, Kolozsvár, Magyar Királyság, Magyar történelem, Miksa magyar király, Mohácsi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Német-római Birodalom, Németek, Országbíró, Protestantizmus, Románok, Rudolf magyar király, Sárospatak, Svájc, Szatmár vármegye, ..., Székelyek, Szilézia, Török hódoltság, Törökök, Temesvár, Tolna vármegye, Torda, V. Károly német-római császár, 16. század. Bővíteni index (9 több) »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
A reformáció Magyarországon és Baranya vármegye · Baranya vármegye és Kora újkori magyar történelem ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A reformáció Magyarországon és Bécs · Bécs és Kora újkori magyar történelem ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
A reformáció Magyarországon és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Kora újkori magyar történelem ·
Dávid Ferenc (püspök)
Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.
A reformáció Magyarországon és Dávid Ferenc (püspök) · Dávid Ferenc (püspök) és Kora újkori magyar történelem ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
A reformáció Magyarországon és Debrecen · Debrecen és Kora újkori magyar történelem ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
A reformáció Magyarországon és Dunántúl · Dunántúl és Kora újkori magyar történelem ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
A reformáció Magyarországon és Erdély · Erdély és Kora újkori magyar történelem ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
A reformáció Magyarországon és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Kora újkori magyar történelem ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
A reformáció Magyarországon és Horvátország · Horvátország és Kora újkori magyar történelem ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
A reformáció Magyarországon és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
A reformáció Magyarországon és I. János magyar király · I. János magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
A reformáció Magyarországon és II. János magyar király · II. János magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
II. Lajos magyar király
II.
A reformáció Magyarországon és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Kora újkori magyar történelem ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
A reformáció Magyarországon és Katolicizmus · Katolicizmus és Kora újkori magyar történelem ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
A reformáció Magyarországon és Kolozsvár · Kolozsvár és Kora újkori magyar történelem ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
A reformáció Magyarországon és Magyar Királyság · Kora újkori magyar történelem és Magyar Királyság ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
A reformáció Magyarországon és Magyar történelem · Kora újkori magyar történelem és Magyar történelem ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
A reformáció Magyarországon és Miksa magyar király · Kora újkori magyar történelem és Miksa magyar király ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
A reformáció Magyarországon és Mohácsi csata · Kora újkori magyar történelem és Mohácsi csata ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
A reformáció Magyarországon és Nádasdy Tamás (nádor) · Kora újkori magyar történelem és Nádasdy Tamás (nádor) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
A reformáció Magyarországon és Nádor · Kora újkori magyar történelem és Nádor ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A reformáció Magyarországon és Német-római Birodalom · Kora újkori magyar történelem és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
A reformáció Magyarországon és Németek · Kora újkori magyar történelem és Németek ·
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
A reformáció Magyarországon és Országbíró · Kora újkori magyar történelem és Országbíró ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A reformáció Magyarországon és Protestantizmus · Kora újkori magyar történelem és Protestantizmus ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
A reformáció Magyarországon és Románok · Kora újkori magyar történelem és Románok ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
A reformáció Magyarországon és Rudolf magyar király · Kora újkori magyar történelem és Rudolf magyar király ·
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
A reformáció Magyarországon és Sárospatak · Kora újkori magyar történelem és Sárospatak ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
A reformáció Magyarországon és Svájc · Kora újkori magyar történelem és Svájc ·
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
A reformáció Magyarországon és Szatmár vármegye · Kora újkori magyar történelem és Szatmár vármegye ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
A reformáció Magyarországon és Székelyek · Kora újkori magyar történelem és Székelyek ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
A reformáció Magyarországon és Szilézia · Kora újkori magyar történelem és Szilézia ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
A reformáció Magyarországon és Török hódoltság · Kora újkori magyar történelem és Török hódoltság ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
A reformáció Magyarországon és Törökök · Kora újkori magyar történelem és Törökök ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
A reformáció Magyarországon és Temesvár · Kora újkori magyar történelem és Temesvár ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
A reformáció Magyarországon és Tolna vármegye · Kora újkori magyar történelem és Tolna vármegye ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
A reformáció Magyarországon és Torda · Kora újkori magyar történelem és Torda ·
V. Károly német-római császár
V.
A reformáció Magyarországon és V. Károly német-római császár · Kora újkori magyar történelem és V. Károly német-római császár ·
16. század
A 16.
16. század és A reformáció Magyarországon · 16. század és Kora újkori magyar történelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem
- Mi van a közös A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem
- Közötti hasonlóságok A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem
Összehasonlítását A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem
A reformáció Magyarországon 168 kapcsolatokat, ugyanakkor Kora újkori magyar történelem 424. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 6.59% = 39 / (168 + 424).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A reformáció Magyarországon és Kora újkori magyar történelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
