Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

A pápaság története és XV. Gergely pápa

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A pápaság története és XV. Gergely pápa

A pápaság története vs. XV. Gergely pápa

A pápaság története az apostoli kezdetektől napjainkig fogja át a pápák és a köréjük fonódott intézmény történetét. XV.

Közötti hasonlóságok A pápaság története és XV. Gergely pápa

A pápaság története és XV. Gergely pápa 29 közös dolog (a Uniópédia): Armand Jean du Plessis de Richelieu, Barokk, Bécs, Bíboros, Bencések, Bologna, Ferences rend, Harmincéves háború, Hugenották, Jézus Társasága, Kapucinusok, Konklávé, Nepotizmus, Oszmán Birodalom, Pap (hivatás), Pápa (egyházfő), Pápai állam, Piaristák, Protestantizmus, Róma, Római Kúria, Szent, Szentlélek, Szentté avatás, V. Pál pápa, Vatikán, VIII. Kelemen pápa, VIII. Orbán pápa, XIII. Gergely pápa.

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

A pápaság története és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Armand Jean du Plessis de Richelieu és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

A pápaság története és Barokk · Barokk és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

A pápaság története és Bécs · Bécs és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Bíboros

A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.

A pápaság története és Bíboros · Bíboros és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Bencések

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.

A pápaság története és Bencések · Bencések és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Bologna

Bologna (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye.

A pápaság története és Bologna · Bologna és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

A pápaság története és Ferences rend · Ferences rend és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

A pápaság története és Harmincéves háború · Harmincéves háború és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Hugenották

Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.

A pápaság története és Hugenották · Hugenották és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A pápaság története és Jézus Társasága · Jézus Társasága és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Kapucinusok

A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún.

A pápaság története és Kapucinusok · Kapucinusok és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Konklávé

A pápai konklávék helyszíne 1492-ben volt először a római Sixtus-kápolna, 1878 óta pedig mindegyik konklávét ott tartják Az 1878-as pápaválasztó bíboros testület kamarásának Gioacchino Pecci grófnak, a későbbi XIII. Leó pápának javaslatára vált a Sixtus-kápolna belső tere a konklávé helyszínévé. A konklávé a római katolikus egyház által 1274-ben létrehozott alkalmi intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása.

A pápaság története és Konklávé · Konklávé és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Nepotizmus

A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.

A pápaság története és Nepotizmus · Nepotizmus és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

A pápaság története és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Pap (hivatás)

Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.

A pápaság története és Pap (hivatás) · Pap (hivatás) és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

A pápaság története és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

A pápaság története és Pápai állam · Pápai állam és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Piaristák

A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.

A pápaság története és Piaristák · Piaristák és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

A pápaság története és Protestantizmus · Protestantizmus és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

A pápaság története és Róma · Róma és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Római Kúria

Római Kúria VI. Pál pápa A Római Kúria, a Római katolikus egyház azon hivatali apparátusát jelöli, „melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta.”.

A pápaság története és Római Kúria · Római Kúria és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Szent

A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.

A pápaság története és Szent · Szent és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Szentlélek

A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.

A pápaság története és Szentlélek · Szentlélek és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Szentté avatás

II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.

A pápaság története és Szentté avatás · Szentté avatás és XV. Gergely pápa · Többet látni »

V. Pál pápa

V.

A pápaság története és V. Pál pápa · V. Pál pápa és XV. Gergely pápa · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

A pápaság története és Vatikán · Vatikán és XV. Gergely pápa · Többet látni »

VIII. Kelemen pápa

VIII.

A pápaság története és VIII. Kelemen pápa · VIII. Kelemen pápa és XV. Gergely pápa · Többet látni »

VIII. Orbán pápa

VIII.

A pápaság története és VIII. Orbán pápa · VIII. Orbán pápa és XV. Gergely pápa · Többet látni »

XIII. Gergely pápa

XIII.

A pápaság története és XIII. Gergely pápa · XIII. Gergely pápa és XV. Gergely pápa · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A pápaság története és XV. Gergely pápa

A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor XV. Gergely pápa 112. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 3.89% = 29 / (633 + 112).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és XV. Gergely pápa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: