Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A pápaság története és Kereszténység
A pápaság története és Kereszténység 77 közös dolog (a Uniópédia): Amerika (szuperkontinens), Apostol, Arianizmus, Újszövetség, Ateizmus, Őskeresztények, Bűn, Biblia, Buddhizmus, Dogma (fogalom), Dogmatika, Egyház, Egyszerűség (vallás), Ellenreformáció, Első nikaiai zsinat, Eretnekség, Eucharisztia, Felebaráti szeretet, Felvilágosodás, Gnoszticizmus, Héber Biblia, Helmuth von Glasenapp, Hinduizmus, Hugenották, I. Constantinus római császár, II. János Pál pápa, Inkvizíció, Isten, Istenkáromlás, Iszlám, ..., Janzenizmus, Jézus, Jeruzsálem, Keresztelő János, Keresztes háborúk, Keresztség, Kultusz (vallás), Luther Márton, Manicheizmus, Markión, Mediolanumi ediktum, Megvilágosodás a buddhizmusban, Mennyország, Misszió, Modernizmus (római katolikus), Monofiziták, Nagy egyházszakadás, Ortodox kereszténység, Pap (hivatás), Pál apostol, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Pápai tévedhetetlenség, Péter apostol, Pogányság, Próféta, Protestantizmus, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Római pápák listája, Reformáció, Sátán, Szűz Mária, Szekularizáció, Szentháromság, Szentlélek, Szentség, Teológia, Vatikán, Vértanú, Zsidó vallás, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 4. század, 5. század. Bővíteni index (47 több) »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
A pápaság története és Amerika (szuperkontinens) · Amerika (szuperkontinens) és Kereszténység ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
A pápaság története és Apostol · Apostol és Kereszténység ·
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
A pápaság története és Arianizmus · Arianizmus és Kereszténység ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A pápaság története · Újszövetség és Kereszténység ·
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
A pápaság története és Ateizmus · Ateizmus és Kereszténység ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A pápaság története és Őskeresztények · Kereszténység és Őskeresztények ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
A pápaság története és Bűn · Bűn és Kereszténység ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A pápaság története és Biblia · Biblia és Kereszténység ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
A pápaság története és Buddhizmus · Buddhizmus és Kereszténység ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A pápaság története és Dogma (fogalom) · Dogma (fogalom) és Kereszténység ·
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
A pápaság története és Dogmatika · Dogmatika és Kereszténység ·
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
A pápaság története és Egyház · Egyház és Kereszténység ·
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
A pápaság története és Egyszerűség (vallás) · Egyszerűség (vallás) és Kereszténység ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A pápaság története és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Kereszténység ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
A pápaság története és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Kereszténység ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A pápaság története és Eretnekség · Eretnekség és Kereszténység ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
A pápaság története és Eucharisztia · Eucharisztia és Kereszténység ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
A pápaság története és Felebaráti szeretet · Felebaráti szeretet és Kereszténység ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
A pápaság története és Felvilágosodás · Felvilágosodás és Kereszténység ·
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
A pápaság története és Gnoszticizmus · Gnoszticizmus és Kereszténység ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
A pápaság története és Héber Biblia · Héber Biblia és Kereszténység ·
Helmuth von Glasenapp
Helmuth von Glasenapp (Berlin, 1891. szeptember 8. – Tübingen, 1963. június 25.) német valláskutató és indológus, a vallástudományok professzora.
A pápaság története és Helmuth von Glasenapp · Helmuth von Glasenapp és Kereszténység ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
A pápaság története és Hinduizmus · Hinduizmus és Kereszténység ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
A pápaság története és Hugenották · Hugenották és Kereszténység ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
A pápaság története és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Kereszténység ·
II. János Pál pápa
Szent II.
A pápaság története és II. János Pál pápa · II. János Pál pápa és Kereszténység ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A pápaság története és Inkvizíció · Inkvizíció és Kereszténység ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A pápaság története és Isten · Isten és Kereszténység ·
Istenkáromlás
Az istenkáromlás vagy blaszfémia (görög: βλασφημία) megvetés, tiszteletlenség, sértő szándékkal történt gyalázás egy istenséggel, vallási szent tárggyal vagy sérthetetlennek tekintett személlyel (szenttel) vagy dologgal szemben.
A pápaság története és Istenkáromlás · Istenkáromlás és Kereszténység ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A pápaság története és Iszlám · Iszlám és Kereszténység ·
Janzenizmus
Cornelius Jansen A janzenizmus Cornelius Jansen (1585 – 1638) németalföldi teológusról elnevezett 17. századi katolikus teológiai mozgalom, amely Szent Ágoston tanításához tartotta magát (jóllehet üdvtant dolgozott ki), és élesen szemben állt a jezsuitizmussal, támadta Luis de Molina nézeteit.
A pápaság története és Janzenizmus · Janzenizmus és Kereszténység ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A pápaság története és Jézus · Jézus és Kereszténység ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A pápaság története és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Kereszténység ·
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
A pápaság története és Keresztelő János · Kereszténység és Keresztelő János ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
A pápaság története és Keresztes háborúk · Kereszténység és Keresztes háborúk ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A pápaság története és Keresztség · Kereszténység és Keresztség ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
A pápaság története és Kultusz (vallás) · Kereszténység és Kultusz (vallás) ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A pápaság története és Luther Márton · Kereszténység és Luther Márton ·
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
A pápaság története és Manicheizmus · Kereszténység és Manicheizmus ·
Markión
Markión vagy Markion (görögül Μαρκίων Σινώπης, régiesen Marcion; 85 – 160) kis-ázsiai gazdag kereskedőből lett, a történelmi egyházak által eretneknek nevezett hitszónok, aki gnosztikus, platonista eredetű, a későbbi manicheusok tanaihoz hasonló tanításaival egy több évszázadig élő egyházat alapított meg, számos hívővel az egész akkori Római Birodalom területén.
A pápaság története és Markión · Kereszténység és Markión ·
Mediolanumi ediktum
Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.
A pápaság története és Mediolanumi ediktum · Kereszténység és Mediolanumi ediktum ·
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
A pápaság története és Megvilágosodás a buddhizmusban · Kereszténység és Megvilágosodás a buddhizmusban ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
A pápaság története és Mennyország · Kereszténység és Mennyország ·
Misszió
A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.
A pápaság története és Misszió · Kereszténység és Misszió ·
Modernizmus (római katolikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Modernizmus (katolikus).
A pápaság története és Modernizmus (római katolikus) · Kereszténység és Modernizmus (római katolikus) ·
Monofiziták
A monofiziták vagy miafiziták olyan keresztények, akik csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.
A pápaság története és Monofiziták · Kereszténység és Monofiziták ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
A pápaság története és Nagy egyházszakadás · Kereszténység és Nagy egyházszakadás ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A pápaság története és Ortodox kereszténység · Kereszténység és Ortodox kereszténység ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A pápaság története és Pap (hivatás) · Kereszténység és Pap (hivatás) ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A pápaság története és Pál apostol · Kereszténység és Pál apostol ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A pápaság története és Pápa (egyházfő) · Kereszténység és Pápa (egyházfő) ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
A pápaság története és Pápai állam · Kereszténység és Pápai állam ·
Pápai tévedhetetlenség
A pápai tévedhetetlenség a római katolikus egyház dogmája, amely kimondja, hogy Jézus Péternek tett ígérete értelmében a pápa, amikor ex cathedra (tanítói székéből) beszél, meg van védve attól a lehetőségtől, hogy tévedjen „az apostoli egyháznak adott és továbbörökített tanításban”.
A pápaság története és Pápai tévedhetetlenség · Kereszténység és Pápai tévedhetetlenség ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
A pápaság története és Péter apostol · Kereszténység és Péter apostol ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A pápaság története és Pogányság · Kereszténység és Pogányság ·
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
A pápaság története és Próféta · Kereszténység és Próféta ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A pápaság története és Protestantizmus · Kereszténység és Protestantizmus ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
A pápaság története és Római Birodalom · Kereszténység és Római Birodalom ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A pápaság története és Római katolikus egyház · Kereszténység és Római katolikus egyház ·
Római pápák listája
A Szent Péter-bazilika emléktáblája azokról a pápákról, akiket ott temettek el (nevük latinul és a temetkezés éve) A római pápák listája tartalmazza a római katolikus egyházfőket, vagyis a pápákat, pontifikátusuk szerint időrendbe helyezve, valamint néhány róluk készített statisztikai táblázatot.
A pápaság története és Római pápák listája · Kereszténység és Római pápák listája ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A pápaság története és Reformáció · Kereszténység és Reformáció ·
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
A pápaság története és Sátán · Kereszténység és Sátán ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A pápaság története és Szűz Mária · Kereszténység és Szűz Mária ·
Szekularizáció
A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom.
A pápaság története és Szekularizáció · Kereszténység és Szekularizáció ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
A pápaság története és Szentháromság · Kereszténység és Szentháromság ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
A pápaság története és Szentlélek · Kereszténység és Szentlélek ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
A pápaság története és Szentség · Kereszténység és Szentség ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A pápaság története és Teológia · Kereszténység és Teológia ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
A pápaság története és Vatikán · Kereszténység és Vatikán ·
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
A pápaság története és Vértanú · Kereszténység és Vértanú ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A pápaság története és Zsidó vallás · Kereszténység és Zsidó vallás ·
16. század
A 16.
16. század és A pápaság története · 16. század és Kereszténység ·
17. század
A 17.
17. század és A pápaság története · 17. század és Kereszténység ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és A pápaság története · 18. század és Kereszténység ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és A pápaság története · 19. század és Kereszténység ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A pápaság története · 4. század és Kereszténység ·
5. század
Az 5.
5. század és A pápaság története · 5. század és Kereszténység ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A pápaság története és Kereszténység
- Mi van a közös A pápaság története és Kereszténység
- Közötti hasonlóságok A pápaság története és Kereszténység
Összehasonlítását A pápaság története és Kereszténység
A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor Kereszténység 337. Ami közös bennük 77, a Jaccard index 7.94% = 77 / (633 + 337).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és Kereszténység. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
