Közötti hasonlóságok A pápaság története és Cölibátus
A pápaság története és Cölibátus 61 közös dolog (a Uniópédia): Alszerpap, Anatéma, Apostol, Apostoli Szentszék, Újszövetség, Ágoston-rend, Őskeresztények, Bencések, Biblia, Buddhizmus, Diakónus, Ellenreformáció, Első nikaiai zsinat, Első vatikáni zsinat, Etika (vallás), Héber Biblia, Hinduizmus, I. Damáz pápa, I. Leó pápa, III. Ince pápa, Isten, Iszlám, Jézus, Jézus Társasága, Kaiszareiai Euszebiosz, Kereszténység, Kiközösítés, Klérus, Kultusz (vallás), Latin nyelv, ..., Luther Márton, Manicheizmus, Második vatikáni zsinat, Máté evangéliuma, Megvilágosodás a buddhizmusban, Mennyország, Misztériumvallás, Ortodox kereszténység, Pap (hivatás), Pál apostol, Püspök, Pedofília, Próféta, Presbiter, Protestantizmus, Róma, Római katolikus egyház, Reformáció, Siricius pápa, Szent, Szentség, Sziriciusz pápa, Tridenti zsinat, Vatikán, VI. Pál pápa, XVI. Benedek pápa, Zsidó vallás, 16. század, 4. század, 5. század, 7. század. Bővíteni index (31 több) »
Alszerpap
Az alszerpap vagy más neveken szubdiákonus vagy szubdiakónus (latin: subdiaconus, görög: hüpodiákonosz) az egyházi rend egyik fokozata volt, mely a szerpap után következett.
A pápaság története és Alszerpap · Alszerpap és Cölibátus ·
Anatéma
Az anatéma (.
A pápaság története és Anatéma · Anatéma és Cölibátus ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
A pápaság története és Apostol · Apostol és Cölibátus ·
Apostoli Szentszék
Az Apostoli Szentszék (latin: Sancta Sedes) a katolikus egyház szóhasználatában a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.
A pápaság története és Apostoli Szentszék · Apostoli Szentszék és Cölibátus ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A pápaság története · Újszövetség és Cölibátus ·
Ágoston-rend
Az Ágoston-(szerzetes)rend (latinul: Ordo Fratrum S. Augustin, rövidítésük: OSA) egy római katolikus szerzetesrend, mely alapítójának Hippói Szent Ágostont tekinti.
Ágoston-rend és A pápaság története · Ágoston-rend és Cölibátus ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A pápaság története és Őskeresztények · Cölibátus és Őskeresztények ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
A pápaság története és Bencések · Bencések és Cölibátus ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A pápaság története és Biblia · Biblia és Cölibátus ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
A pápaság története és Buddhizmus · Buddhizmus és Cölibátus ·
Diakónus
A diakónus a kereszténységben olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít.
A pápaság története és Diakónus · Cölibátus és Diakónus ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A pápaság története és Ellenreformáció · Cölibátus és Ellenreformáció ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
A pápaság története és Első nikaiai zsinat · Cölibátus és Első nikaiai zsinat ·
Első vatikáni zsinat
Az első vatikáni zsinat (1869–1870) a katolikus egyház 20.
A pápaság története és Első vatikáni zsinat · Cölibátus és Első vatikáni zsinat ·
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
A pápaság története és Etika (vallás) · Cölibátus és Etika (vallás) ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
A pápaság története és Héber Biblia · Cölibátus és Héber Biblia ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
A pápaság története és Hinduizmus · Cölibátus és Hinduizmus ·
I. Damáz pápa
Szent I. Damáz, (306 – 384. december 11.) pápa a 37.
A pápaság története és I. Damáz pápa · Cölibátus és I. Damáz pápa ·
I. Leó pápa
I.
A pápaság története és I. Leó pápa · Cölibátus és I. Leó pápa ·
III. Ince pápa
III.
A pápaság története és III. Ince pápa · Cölibátus és III. Ince pápa ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A pápaság története és Isten · Cölibátus és Isten ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A pápaság története és Iszlám · Cölibátus és Iszlám ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A pápaság története és Jézus · Cölibátus és Jézus ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
A pápaság története és Jézus Társasága · Cölibátus és Jézus Társasága ·
Kaiszareiai Euszebiosz
Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).
A pápaság története és Kaiszareiai Euszebiosz · Cölibátus és Kaiszareiai Euszebiosz ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A pápaság története és Kereszténység · Cölibátus és Kereszténység ·
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
A pápaság története és Kiközösítés · Cölibátus és Kiközösítés ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A pápaság története és Klérus · Cölibátus és Klérus ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
A pápaság története és Kultusz (vallás) · Cölibátus és Kultusz (vallás) ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
A pápaság története és Latin nyelv · Cölibátus és Latin nyelv ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A pápaság története és Luther Márton · Cölibátus és Luther Márton ·
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
A pápaság története és Manicheizmus · Cölibátus és Manicheizmus ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A pápaság története és Második vatikáni zsinat · Cölibátus és Második vatikáni zsinat ·
Máté evangéliuma
Arany Kódexben A Máté evangéliuma az Újszövetség első könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
A pápaság története és Máté evangéliuma · Cölibátus és Máté evangéliuma ·
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
A pápaság története és Megvilágosodás a buddhizmusban · Cölibátus és Megvilágosodás a buddhizmusban ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
A pápaság története és Mennyország · Cölibátus és Mennyország ·
Misztériumvallás
A misztériumvallás titkos, csak a beavatottak számára ismert és érthető szertartások gyakorlása révén működő kultuszok gyűjtőneve.
A pápaság története és Misztériumvallás · Cölibátus és Misztériumvallás ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A pápaság története és Ortodox kereszténység · Cölibátus és Ortodox kereszténység ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A pápaság története és Pap (hivatás) · Cölibátus és Pap (hivatás) ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A pápaság története és Pál apostol · Cölibátus és Pál apostol ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A pápaság története és Püspök · Cölibátus és Püspök ·
Pedofília
A pedofília (a görög παῖς, "gyermek" és φιλία "szeretet" szavakból) a serdülőkor előtti gyermekek iránti szexuális vonzalom, amelyet a pszichiátria mentális betegségnek minősülő parafíliaként tart számon.
A pápaság története és Pedofília · Cölibátus és Pedofília ·
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
A pápaság története és Próféta · Cölibátus és Próféta ·
Presbiter
Egy grúz-ortodox presbiter A presbiter vagy preszbiter (a görög πρεσβύτερος preszbüterosz.
A pápaság története és Presbiter · Cölibátus és Presbiter ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A pápaság története és Protestantizmus · Cölibátus és Protestantizmus ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
A pápaság története és Róma · Cölibátus és Róma ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
A pápaság története és Római katolikus egyház · Cölibátus és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A pápaság története és Reformáció · Cölibátus és Reformáció ·
Siricius pápa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sziriciusz pápa.
A pápaság története és Siricius pápa · Cölibátus és Siricius pápa ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
A pápaság története és Szent · Cölibátus és Szent ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
A pápaság története és Szentség · Cölibátus és Szentség ·
Sziriciusz pápa
Szent Sziriciusz, (334 – 399. november 26.) volt a 38.
A pápaság története és Sziriciusz pápa · Cölibátus és Sziriciusz pápa ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A pápaság története és Tridenti zsinat · Cölibátus és Tridenti zsinat ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
A pápaság története és Vatikán · Cölibátus és Vatikán ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
A pápaság története és VI. Pál pápa · Cölibátus és VI. Pál pápa ·
XVI. Benedek pápa
Ratzinger bíboros 1988-ban Rómában. XVI.
A pápaság története és XVI. Benedek pápa · Cölibátus és XVI. Benedek pápa ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A pápaság története és Zsidó vallás · Cölibátus és Zsidó vallás ·
16. század
A 16.
16. század és A pápaság története · 16. század és Cölibátus ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A pápaság története · 4. század és Cölibátus ·
5. század
Az 5.
5. század és A pápaság története · 5. század és Cölibátus ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A pápaság története és Cölibátus
- Mi van a közös A pápaság története és Cölibátus
- Közötti hasonlóságok A pápaság története és Cölibátus
Összehasonlítását A pápaság története és Cölibátus
A pápaság története 633 kapcsolatokat, ugyanakkor Cölibátus 206. Ami közös bennük 61, a Jaccard index 7.27% = 61 / (633 + 206).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A pápaság története és Cölibátus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: