Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
196 kapcsolatok: Afganisztán, Agora, Aigoszpotamoi csata, Aiszkhülosz, Akadémia (Platón), Albánia, Alexandria (Egyiptom), Alkibiadész, Amphipolisz, Anatólia, Antipatrosz, Argosz (város), Arisztokrácia, Arisztophanész, Arisztotelész, Athén, Athéni birodalom, Attika, Ókori Athén, Ókori görög irodalom, Ókori görög művészet, Ókori görög színház, Égei-tenger, Babilon, Baszileusz, Bengália, Ciprus (sziget), Civilizáció, Dardanellák, Délosz, Déloszi Szövetség, Démokritosz, Démoszthenész, Delphoi, Egyiptom, Ekklészia, Eleai Zénón, Első peloponnészoszi háború, Epameinóndasz, Euklidész, Európa, Euripidész, Fönícia, Föníciai ábécé, Fekete-tenger, Filippika, Filozófia, Franciaország, Gangesz, Gaugamelai csata, ..., Görög ábécé, Görög filozófia, Gümnaszion, Granikoszi csata, Hérodotosz, Helóta, Hellenisztikus civilizáció, Hippokratész, Hoplita, I. Dareiosz perzsa király, I. e. 323, I. e. 326, I. e. 331, I. e. 333, I. e. 334, I. e. 336, I. e. 338, I. e. 339, I. e. 348, I. e. 352, I. e. 4. század, I. e. 404, I. e. 405, I. e. 418, I. e. 421, I. e. 425, I. e. 429, I. e. 430, I. e. 431, I. e. 450, I. e. 454, I. e. 460, I. e. 478, I. e. 479, I. e. 490, I. e. 494, I. e. 5. század, I. e. 507, I. e. 510, I. e. 558, I. e. 6. század, I. e. 650, I. e. 680, I. e. 683, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. Leónidasz spártai király, I. Xerxész perzsa király, Ión felkelés, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, III. Dárajavaus perzsa király, Indus, Isszoszi csata, Isztambul, Itália, Khairóneiai csata, Kilíkia, Kimón (Miltiadész fia), Kleiszthenész, Konstantinápoly, Korfu, Korinthosz, Korinthoszi Szövetség, Korzika, Kr. e. 331, Kr. e. 346, Kr. e. 371, Kr. e. 387, Kr. e. 395, Kr. e. 4. század, Kr. e. 415, Kr. e. 461, Kr. e. 466, Kr. e. 499, Kr. e. 5. század, Kr. e. 6. század, Kr. e. 600, Kultúra, Líbia, Lükeion, Lükurgosz (spártai arkhón), Lüszandrosz, Leuktrai csata, Makedónia, Marathóni csata, Marseille, Masszilia, Márvány-tenger, Megara (attikai), Metoikosz, Mezopotámia, Milétosz (település), Miltiadész, Nápoly, Náxosz, Nemea, Nikiasz (politikus), Olívaolaj, Olümpia, Pakisztán, Pandzsáb régió, Parthenón, Pánhellén játékok, Pénzverés, Peiszisztratosz athéni türannosz, Peloponnészosz, Peloponnészoszi Szövetség, Periklész, Perszepolisz, Perzsa Birodalom, Pheidiasz, Plataiai csata, Platón, Plutarkhosz, Polisz, Populizmus, Római Birodalom, Retorika, Siracusa, Spanyolország, Spárta, Szalamiszi csata, Szíria, Szókratész, Szúza, Szürakuszai, Szicília, Szimónidész, Szolón, Szophoklész, Sztratégosz, Törökország, Türannisz, Türannosz, Théba (Görögország), Thébai, Themisztoklész, Thermopülai csata (i. e. 480), Thermopülai-szoros, Thesszália, Thuküdidész, Trákia, Tunika, Ukrajna, Xenophón. Bővíteni index (146 több) »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Új!!: A poliszok kora és Afganisztán · Többet látni »
Agora
Az athéni agora Az ókori Agora romjai Athénban Az agora az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.
Új!!: A poliszok kora és Agora · Többet látni »
Aigoszpotamoi csata
Az aigoszpotamoi csata i. e. 405-ben a peloponnészoszi háború döntő csatája volt, a háború befejező, dekeleai szakaszában, melynek eredményeként Athén kénytelen volt Spárta előtt meghódolni.
Új!!: A poliszok kora és Aigoszpotamoi csata · Többet látni »
Aiszkhülosz
Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.
Új!!: A poliszok kora és Aiszkhülosz · Többet látni »
Akadémia (Platón)
Az Akadémia az ókori Athéntól északra Az Akadémia (görögül: Ακαδημία) Platón filozófiai iskolája, nevét az Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfaligetről kapta.
Új!!: A poliszok kora és Akadémia (Platón) · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: A poliszok kora és Albánia · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: A poliszok kora és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Alkibiadész
Alkibiadész (teljes nevén: Alkibiadész, Kleiniász fia, a Szkambonidai démoszból; ógörögül Ἀλκιβιάδης; kb. i. e. 450 – i. e. 404), athéni államférfi és hadvezér, aki a peloponnészoszi háborúban játszott jelentős szerepet.
Új!!: A poliszok kora és Alkibiadész · Többet látni »
Amphipolisz
Amphipolisz elhelyezkedése Görögországban Amphipolisz térképe Amphipolisz (ógörögül Ἀμφίπολις) ókori görög város volt, amely az i. e. 5.
Új!!: A poliszok kora és Amphipolisz · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: A poliszok kora és Anatólia · Többet látni »
Antipatrosz
Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.
Új!!: A poliszok kora és Antipatrosz · Többet látni »
Argosz (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Argosz (település).
Új!!: A poliszok kora és Argosz (város) · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: A poliszok kora és Arisztokrácia · Többet látni »
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Új!!: A poliszok kora és Arisztophanész · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: A poliszok kora és Arisztotelész · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: A poliszok kora és Athén · Többet látni »
Athéni birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Déloszi Szövetség.
Új!!: A poliszok kora és Athéni birodalom · Többet látni »
Attika
Attika régió elhelyezkedése Görögországban Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 7 decentralizált régiójának.
Új!!: A poliszok kora és Attika · Többet látni »
Ókori Athén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Athén története.
Új!!: A poliszok kora és Ókori Athén · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: A poliszok kora és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Ókori görög művészet
Szkíta harcos ábrázolása egy görög ivóedényen (Kylix) i. e. 530-520, Louvre A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával és a görög sötét korral esik egyidőbe, később pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia művészetének virágzásával.
Új!!: A poliszok kora és Ókori görög művészet · Többet látni »
Ókori görög színház
Az ókori görög színház felépítése Dionüszosz színházaforrás: Joseph Kürschner (editor): “Pierers Konversationslexikon”, 1891 Dionüszosz színházának maradványai 263px 263px 263px Az ókori görög színház három főbb részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné.
Új!!: A poliszok kora és Ókori görög színház · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: A poliszok kora és Égei-tenger · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: A poliszok kora és Babilon · Többet látni »
Baszileusz
Baszileusznak (görögül: Βασιλεύς vagy Βασίλειος) nevezték az ókori görög világban a mükénéi uralkodók, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezetőket (a mükénéi forrásokban quasireu), a görög sötét kortól kezdve királyokat.
Új!!: A poliszok kora és Baszileusz · Többet látni »
Bengália
Bengál vagy Bengália (bengáli: বাংলা Bangla; বঙ্গ Bongo) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, az indiai szubkontinensen.
Új!!: A poliszok kora és Bengália · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: A poliszok kora és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Új!!: A poliszok kora és Civilizáció · Többet látni »
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Új!!: A poliszok kora és Dardanellák · Többet látni »
Délosz
Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra.
Új!!: A poliszok kora és Délosz · Többet látni »
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Új!!: A poliszok kora és Déloszi Szövetség · Többet látni »
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: A poliszok kora és Démokritosz · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: A poliszok kora és Démoszthenész · Többet látni »
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Új!!: A poliszok kora és Delphoi · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: A poliszok kora és Egyiptom · Többet látni »
Ekklészia
Az ekklészia (görögül έκκλησία) volt az Athéni demokrácia idején a polisz legfontosabb szerve, a minden szabad polgárból álló népgyűlés, ami a Pnüksz dombon gyűlt össze rendszeresen.
Új!!: A poliszok kora és Ekklészia · Többet látni »
Eleai Zénón
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.
Új!!: A poliszok kora és Eleai Zénón · Többet látni »
Első peloponnészoszi háború
Az első peloponnészoszi háború az Athén vezette Déloszi Szövetség és a Spárta irányítása alatt álló Peloponnészoszi Szövetség közt zajló konfliktussorozat volt, amely Kr. e. 460-ban kezdődött, és Kr. e. 446/445-ben ért véget egy harmincéves békeszerződéssel.
Új!!: A poliszok kora és Első peloponnészoszi háború · Többet látni »
Epameinóndasz
Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.
Új!!: A poliszok kora és Epameinóndasz · Többet látni »
Euklidész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eukleidész (matematikus).
Új!!: A poliszok kora és Euklidész · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: A poliszok kora és Európa · Többet látni »
Euripidész
Еuripidész arcképe Euripidész (Szalamisz szigete, i. e. 480 – Arethusza?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.
Új!!: A poliszok kora és Euripidész · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: A poliszok kora és Fönícia · Többet látni »
Föníciai ábécé
A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból.
Új!!: A poliszok kora és Föníciai ábécé · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: A poliszok kora és Fekete-tenger · Többet látni »
Filippika
Démoszthenész Filippika (filippikák, görög philipposzi, latin Philippicae orationes): három, nagy hatást keltett politikai tárgyú beszéd elnevezése, melyeket Démoszthenész athéni szónok intézett II. Philipposz makedón király ellen, innen ered nevük.
Új!!: A poliszok kora és Filippika · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: A poliszok kora és Filozófia · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: A poliszok kora és Franciaország · Többet látni »
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
Új!!: A poliszok kora és Gangesz · Többet látni »
Gaugamelai csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gaugamélai csata.
Új!!: A poliszok kora és Gaugamelai csata · Többet látni »
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Új!!: A poliszok kora és Görög ábécé · Többet látni »
Görög filozófia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Görögország#Filozófia.
Új!!: A poliszok kora és Görög filozófia · Többet látni »
Gümnaszion
A kószi gümnaszion Gümnaszion (ógörögül γυμνάσιον, a gümnósz γυμνός szóból származik, melynek jelentése meztelen), az ókori Görögországban a sporttevékenységek helye, atléták edzőhelye volt.
Új!!: A poliszok kora és Gümnaszion · Többet látni »
Granikoszi csata
A granikoszi csata Nagy Sándor és a Perzsa Birodalom első nagy ütközete volt i. e. 334.
Új!!: A poliszok kora és Granikoszi csata · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: A poliszok kora és Hérodotosz · Többet látni »
Helóta
A spártai állam, Lakedaimón és Messzénia. A helóták (görögül Εἱλῶται) az ókori Spárta jobbágysorú (tehát nem rabszolga), a poliszban politikai jogokkal nem rendelkező rétege volt.
Új!!: A poliszok kora és Helóta · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: A poliszok kora és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hippokratész
Kószi Hippokratész, (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus.
Új!!: A poliszok kora és Hippokratész · Többet látni »
Hoplita
Hoplita illír sisakban, bronzpikkely mellvértben. A hoplita vagy pontosabban hoplitész ókori görög nehézfegyverzetű gyalogos katona volt.
Új!!: A poliszok kora és Hoplita · Többet látni »
I. Dareiosz perzsa király
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Dárajavaus perzsa király.
Új!!: A poliszok kora és I. Dareiosz perzsa király · Többet látni »
I. e. 323
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 323 · Többet látni »
I. e. 326
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 326 · Többet látni »
I. e. 331
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 331 · Többet látni »
I. e. 333
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 333 · Többet látni »
I. e. 334
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 334 · Többet látni »
I. e. 336
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 336 · Többet látni »
I. e. 338
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 338 · Többet látni »
I. e. 339
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 339 · Többet látni »
I. e. 348
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 348 · Többet látni »
I. e. 352
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 352 · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: A poliszok kora és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 404
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 404 · Többet látni »
I. e. 405
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 405 · Többet látni »
I. e. 418
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 418 · Többet látni »
I. e. 421
Az athéni Nikiasz, az arisztokraták pártjának vezetője és Pleisztoanax spártai király megköti Nikiasz békéjét, amellyel ideiglenesen véget vetnek a peloponnészoszi háborúnak.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 421 · Többet látni »
I. e. 425
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 425 · Többet látni »
I. e. 429
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 429 · Többet látni »
I. e. 430
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 430 · Többet látni »
I. e. 431
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 431 · Többet látni »
I. e. 450
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 450 · Többet látni »
I. e. 454
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 454 · Többet látni »
I. e. 460
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 460 · Többet látni »
I. e. 478
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 478 · Többet látni »
I. e. 479
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 479 · Többet látni »
I. e. 490
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 490 · Többet látni »
I. e. 494
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 494 · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 5. század · Többet látni »
I. e. 507
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 507 · Többet látni »
I. e. 510
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 510 · Többet látni »
I. e. 558
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 558 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 650
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 650 · Többet látni »
I. e. 680
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 680 · Többet látni »
I. e. 683
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 683 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 7. század · Többet látni »
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Új!!: A poliszok kora és I. e. 8. század · Többet látni »
I. Leónidasz spártai király
I.
Új!!: A poliszok kora és I. Leónidasz spártai király · Többet látni »
I. Xerxész perzsa király
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Khsajársá perzsa király.
Új!!: A poliszok kora és I. Xerxész perzsa király · Többet látni »
Ión felkelés
Az ión felkelés alatt az i. e. 499–493 közötti, a perzsa uralom elleni görög lázadásokat kell érteni, melyek Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén törtek ki.
Új!!: A poliszok kora és Ión felkelés · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: A poliszok kora és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: A poliszok kora és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Dárajavaus perzsa király
III.
Új!!: A poliszok kora és III. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Új!!: A poliszok kora és Indus · Többet látni »
Isszoszi csata
Az isszoszi csata i. e. 333.
Új!!: A poliszok kora és Isszoszi csata · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: A poliszok kora és Isztambul · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: A poliszok kora és Itália · Többet látni »
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
Új!!: A poliszok kora és Khairóneiai csata · Többet látni »
Kilíkia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilikia.
Új!!: A poliszok kora és Kilíkia · Többet látni »
Kimón (Miltiadész fia)
Kimón, (i. e. 510 k., Athén – i. e. 449, Kítion, Ciprus) athéni hadvezér és államférfi.
Új!!: A poliszok kora és Kimón (Miltiadész fia) · Többet látni »
Kleiszthenész
Kleiszthenész (i. e. 570 – 508) arisztokrata származású athéni politikus az i. e. 6. században.
Új!!: A poliszok kora és Kleiszthenész · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: A poliszok kora és Konstantinápoly · Többet látni »
Korfu
Korfu (Kérkira; vagy Κόρκυρα) sziget Görögországban, a Jón-tengerben.
Új!!: A poliszok kora és Korfu · Többet látni »
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Új!!: A poliszok kora és Korinthosz · Többet látni »
Korinthoszi Szövetség
II. Philipposz halála után. A korinthoszi szövetség tagjait sárga szín jelzi. A Korinthoszi Szövetség vagy Pánhellén Szövetség görög városállamok szövetsége, koinonja volt, amelyet II. Philipposz makedón király hozott létre a khairóneiai csata után, i. e. 338-337 telén, hogy könnyebben használhassa fel a szövetség tagjainak haderejét a perzsák ellen készülő háborúban.
Új!!: A poliszok kora és Korinthoszi Szövetség · Többet látni »
Korzika
Korzika (franciául Corse; korzikaiul Corsica) Franciaországhoz tartozó sziget a Földközi-tengerben, Franciaország 18 régiójának egyike.
Új!!: A poliszok kora és Korzika · Többet látni »
Kr. e. 331
#ÁTIRÁNYÍTÁS i. e. 331.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 331 · Többet látni »
Kr. e. 346
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 346.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 346 · Többet látni »
Kr. e. 371
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 371.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 371 · Többet látni »
Kr. e. 387
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 387.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 387 · Többet látni »
Kr. e. 395
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 395.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 395 · Többet látni »
Kr. e. 4. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 4. század.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 4. század · Többet látni »
Kr. e. 415
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 415.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 415 · Többet látni »
Kr. e. 461
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 461.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 461 · Többet látni »
Kr. e. 466
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 466.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 466 · Többet látni »
Kr. e. 499
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 499.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 499 · Többet látni »
Kr. e. 5. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 5. század.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 5. század · Többet látni »
Kr. e. 6. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 6. század.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 6. század · Többet látni »
Kr. e. 600
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 600.
Új!!: A poliszok kora és Kr. e. 600 · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: A poliszok kora és Kultúra · Többet látni »
Líbia
Líbia, hivatalosan Líbia Állam (دولة ليبيا) észak-afrikai állam a Földközi-tenger déli partján, Egyiptom és Tunézia között helyezkedik el.
Új!!: A poliszok kora és Líbia · Többet látni »
Lükeion
A Lükeion (latinosan lyceum) egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben.
Új!!: A poliszok kora és Lükeion · Többet látni »
Lükurgosz (spártai arkhón)
képviselőházában. Lükurgosz (görög betűkkel: Λυκοῦργος) az i. e. 8. században élt törvényhozó Spártában.
Új!!: A poliszok kora és Lükurgosz (spártai arkhón) · Többet látni »
Lüszandrosz
Lüszandrosz (? – i. e. 395, görögül:Λύσανδρος) a spártai flotta parancsnoka volt az athéniak ellen aigoszpotamoi csatában i. e. 405-ben, amely eldöntötte a peloponnészoszi háború végkimenetelét, miután Lüszandrosz a következő évben Athént is bevette.
Új!!: A poliszok kora és Lüszandrosz · Többet látni »
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
Új!!: A poliszok kora és Leuktrai csata · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: A poliszok kora és Makedónia · Többet látni »
Marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben.
Új!!: A poliszok kora és Marathóni csata · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: A poliszok kora és Marseille · Többet látni »
Masszilia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marseille.
Új!!: A poliszok kora és Masszilia · Többet látni »
Márvány-tenger
A Márvány-tenger interkontinentális beltenger, amely a Fekete-tengert és az Égei-tengert köti össze.
Új!!: A poliszok kora és Márvány-tenger · Többet látni »
Megara (attikai)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megara (Attika).
Új!!: A poliszok kora és Megara (attikai) · Többet látni »
Metoikosz
A metoikosz („együttlakó”) az ókori Athénban generációk óta ott élő, betelepült idegen (de görög) vagy felszabadított rabszolga származású egyén volt, aki életmódjában a teljes jogú polgárok (politész) életét élte, gazdaságilag és kulturálisan asszimilálódott, de politikai jogokkal nem rendelkezett.
Új!!: A poliszok kora és Metoikosz · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: A poliszok kora és Mezopotámia · Többet látni »
Milétosz (település)
A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel.
Új!!: A poliszok kora és Milétosz (település) · Többet látni »
Miltiadész
Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.
Új!!: A poliszok kora és Miltiadész · Többet látni »
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Új!!: A poliszok kora és Nápoly · Többet látni »
Náxosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Náxosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: A poliszok kora és Náxosz · Többet látni »
Nemea
A nemeai Zeusz-templom romjai Nemea (görögül Νεμέα) régészeti feltárási hely egy ókori település helyén Görögországban, a Peloponnészoszi-félsziget északkeleti részében, a Nemea folyó völgyében.
Új!!: A poliszok kora és Nemea · Többet látni »
Nikiasz (politikus)
Nikiasz athéni politikus volt a peloponnészoszi háború idején.
Új!!: A poliszok kora és Nikiasz (politikus) · Többet látni »
Olívaolaj
Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) csonthéjas terméséből, az olajbogyóból mechanikai úton (préseléssel) előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű, szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradék.
Új!!: A poliszok kora és Olívaolaj · Többet látni »
Olümpia
Olümpia (görögül: Ολυμπία, Olympí'a, régebbi átírásai Olimpia, Olimbia) romváros Görögország déli részén, Nyugat-Görögország régió területén.
Új!!: A poliszok kora és Olümpia · Többet látni »
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Új!!: A poliszok kora és Pakisztán · Többet látni »
Pandzsáb régió
Pandzsáb (Punjab) A Pandzsáb (perzsául پنجاب pandzs 'öt', áb 'víz', innen az öt folyó ti. földje; pandzsábi nyelven gurmukhi írással ਪੰਜਾਬ, sáhmukhi írással, illetve urdu nyelven پنجاب) dél-ázsiai régió, amelynek területén India és Pakisztán osztoznak.
Új!!: A poliszok kora és Pandzsáb régió · Többet látni »
Parthenón
A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszban áll, Iktinosz és Kallikratész tervei alapján építettek egy korábbi templom, az archaikus Hekatompedon helyére.
Új!!: A poliszok kora és Parthenón · Többet látni »
Pánhellén játékok
A pánhellén játékok az antik Görögország négy nagy sportfesztiváljának összefoglaló neve.
Új!!: A poliszok kora és Pánhellén játékok · Többet látni »
Pénzverés
A pénzverés kialakulása egyidős a fémpénz megjelenésével.
Új!!: A poliszok kora és Pénzverés · Többet látni »
Peiszisztratosz athéni türannosz
Peiszisztratosz (Braurón, Kr. e. 600 k. – Athén, Kr. e. 527) ókori görög politikus, athéni arisztokrata, a polisz első türannosza volt.
Új!!: A poliszok kora és Peiszisztratosz athéni türannosz · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: A poliszok kora és Peloponnészosz · Többet látni »
Peloponnészoszi Szövetség
(http://sharemap.org/public/Ancient_peloponnese interaktív változata) A Peloponnészoszi Szövetség vagy Peloponnészoszi Liga egy katonai-politikai szövetség, koinon volt a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának vezetésével az i. e. 6. és az i. e. 4. század között.
Új!!: A poliszok kora és Peloponnészoszi Szövetség · Többet látni »
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Új!!: A poliszok kora és Periklész · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: A poliszok kora és Perszepolisz · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: A poliszok kora és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Pheidiasz
„Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja.
Új!!: A poliszok kora és Pheidiasz · Többet látni »
Plataiai csata
A plataiai csata i. e. 479-ben lezajló ütközet a görögök és perzsák között, a görög–perzsa háborúk részeként, a boiótiai Plataiai mellett.
Új!!: A poliszok kora és Plataiai csata · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: A poliszok kora és Platón · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: A poliszok kora és Plutarkhosz · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: A poliszok kora és Polisz · Többet látni »
Populizmus
A populizmus (latin: populus.
Új!!: A poliszok kora és Populizmus · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: A poliszok kora és Római Birodalom · Többet látni »
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Új!!: A poliszok kora és Retorika · Többet látni »
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Új!!: A poliszok kora és Siracusa · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: A poliszok kora és Spanyolország · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: A poliszok kora és Spárta · Többet látni »
Szalamiszi csata
A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban, a szalamiszi tengerszorosban lezajlott tengeri ütközet, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög–perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.
Új!!: A poliszok kora és Szalamiszi csata · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: A poliszok kora és Szíria · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: A poliszok kora és Szókratész · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: A poliszok kora és Szúza · Többet látni »
Szürakuszai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Siracusa Kategória:Ókori görög gyarmatvárosok.
Új!!: A poliszok kora és Szürakuszai · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: A poliszok kora és Szicília · Többet látni »
Szimónidész
Szimónidész (görögül Σιμωνίδης, Kr. e. 557/556 – Akragasz, Kr. e. 468/467) ókori görög költő, akinek életművéből mindössze 150 töredék maradt ránk.
Új!!: A poliszok kora és Szimónidész · Többet látni »
Szolón
Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt.
Új!!: A poliszok kora és Szolón · Többet látni »
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Új!!: A poliszok kora és Szophoklész · Többet látni »
Sztratégosz
A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.
Új!!: A poliszok kora és Sztratégosz · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: A poliszok kora és Törökország · Többet látni »
Türannisz
A türannisz egy ókori görög államberendezkedés volt, amely alatt a virágkorban egy alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralmát értették.
Új!!: A poliszok kora és Türannisz · Többet látni »
Türannosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Türannisz.
Új!!: A poliszok kora és Türannosz · Többet látni »
Théba (Görögország)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thébai.
Új!!: A poliszok kora és Théba (Görögország) · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: A poliszok kora és Thébai · Többet látni »
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Új!!: A poliszok kora és Themisztoklész · Többet látni »
Thermopülai csata (i. e. 480)
A thermopülai csata (Makhé tón Thermopülón) a görög és óperzsa hadseregek közt i. e. 480-ban lezajlott ütközet, melyre a Thermopülai-szorosban került sor.
Új!!: A poliszok kora és Thermopülai csata (i. e. 480) · Többet látni »
Thermopülai-szoros
A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görögül Θερμοπύλες, am. „forró kapu”) Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el.
Új!!: A poliszok kora és Thermopülai-szoros · Többet látni »
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Új!!: A poliszok kora és Thesszália · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: A poliszok kora és Thuküdidész · Többet látni »
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Új!!: A poliszok kora és Trákia · Többet látni »
Tunika
A tunika (latin: tunica) ingszerű ruhadarab volt, amelyet a római ókortól a középkorig viseltek.
Új!!: A poliszok kora és Tunika · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: A poliszok kora és Ukrajna · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: A poliszok kora és Xenophón · Többet látni »
