Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A poliszok kora és I. e. 4. század
A poliszok kora és I. e. 4. század 32 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Arisztotelész, Babilon, Déloszi Szövetség, Démoszthenész, Granikoszi csata, I. e. 323, I. e. 326, I. e. 331, I. e. 333, I. e. 334, I. e. 336, I. e. 338, I. e. 339, I. e. 348, I. e. 352, I. e. 404, I. e. 405, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, III. Dárajavaus perzsa király, Indus, Khairóneiai csata, Leuktrai csata, Pandzsáb régió, Perszepolisz, Spárta, Szúza, Thébai, Thermopülai-szoros, ..., Thesszália, Trákia. Bővíteni index (2 több) »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
A poliszok kora és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és I. e. 4. század ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
A poliszok kora és Arisztotelész · Arisztotelész és I. e. 4. század ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
A poliszok kora és Babilon · Babilon és I. e. 4. század ·
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
A poliszok kora és Déloszi Szövetség · Déloszi Szövetség és I. e. 4. század ·
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
A poliszok kora és Démoszthenész · Démoszthenész és I. e. 4. század ·
Granikoszi csata
A granikoszi csata Nagy Sándor és a Perzsa Birodalom első nagy ütközete volt i. e. 334.
A poliszok kora és Granikoszi csata · Granikoszi csata és I. e. 4. század ·
I. e. 323
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 323 · I. e. 323 és I. e. 4. század ·
I. e. 326
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 326 · I. e. 326 és I. e. 4. század ·
I. e. 331
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 331 · I. e. 331 és I. e. 4. század ·
I. e. 333
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 333 · I. e. 333 és I. e. 4. század ·
I. e. 334
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 334 · I. e. 334 és I. e. 4. század ·
I. e. 336
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 336 · I. e. 336 és I. e. 4. század ·
I. e. 338
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 338 · I. e. 338 és I. e. 4. század ·
I. e. 339
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 339 · I. e. 339 és I. e. 4. század ·
I. e. 348
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 348 · I. e. 348 és I. e. 4. század ·
I. e. 352
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 352 · I. e. 352 és I. e. 4. század ·
I. e. 404
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 404 · I. e. 4. század és I. e. 404 ·
I. e. 405
Nincs leírás.
A poliszok kora és I. e. 405 · I. e. 4. század és I. e. 405 ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
A poliszok kora és II. Philipposz makedón király · I. e. 4. század és II. Philipposz makedón király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
A poliszok kora és III. Alexandrosz makedón király · I. e. 4. század és III. Alexandrosz makedón király ·
III. Dárajavaus perzsa király
III.
A poliszok kora és III. Dárajavaus perzsa király · I. e. 4. század és III. Dárajavaus perzsa király ·
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
A poliszok kora és Indus · I. e. 4. század és Indus ·
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
A poliszok kora és Khairóneiai csata · I. e. 4. század és Khairóneiai csata ·
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
A poliszok kora és Leuktrai csata · I. e. 4. század és Leuktrai csata ·
Pandzsáb régió
Pandzsáb (Punjab) A Pandzsáb (perzsául پنجاب pandzs 'öt', áb 'víz', innen az öt folyó ti. földje; pandzsábi nyelven gurmukhi írással ਪੰਜਾਬ, sáhmukhi írással, illetve urdu nyelven پنجاب) dél-ázsiai régió, amelynek területén India és Pakisztán osztoznak.
A poliszok kora és Pandzsáb régió · I. e. 4. század és Pandzsáb régió ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
A poliszok kora és Perszepolisz · I. e. 4. század és Perszepolisz ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
A poliszok kora és Spárta · I. e. 4. század és Spárta ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
A poliszok kora és Szúza · I. e. 4. század és Szúza ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
A poliszok kora és Thébai · I. e. 4. század és Thébai ·
Thermopülai-szoros
A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görögül Θερμοπύλες, am. „forró kapu”) Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el.
A poliszok kora és Thermopülai-szoros · I. e. 4. század és Thermopülai-szoros ·
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
A poliszok kora és Thesszália · I. e. 4. század és Thesszália ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A poliszok kora és I. e. 4. század
- Mi van a közös A poliszok kora és I. e. 4. század
- Közötti hasonlóságok A poliszok kora és I. e. 4. század
Összehasonlítását A poliszok kora és I. e. 4. század
A poliszok kora 196 kapcsolatokat, ugyanakkor I. e. 4. század 189. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 8.31% = 32 / (196 + 189).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A poliszok kora és I. e. 4. század. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
