Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Afrika, Citromlepke, Dísznövény, Dunántúl, Európa, Faj, Hangavirágúak, Kankalin, Kankalinfélék, Kaukázus (hegység), Középkor, Lágyszárú növény, Levél (botanika), Magyarország, Méhek, Növények, Nemzetség (rendszertan), Nyugat-Ázsia, Tőlevélrózsa, Termés, Valódi kétszikűek, Virág (botanika), Zárvatermők.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Szártalan kankalin és Afrika · Többet látni »
Citromlepke
A citromlepke (Gonepteryx rhamni) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Szártalan kankalin és Citromlepke · Többet látni »
Dísznövény
Magnolia × soulangeana Virágóra (Genf, 2012) A dísznövények azon növények, amelyeket esztétikai értékük miatt ültetünk vagy használunk fel.
Új!!: Szártalan kankalin és Dísznövény · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Szártalan kankalin és Dunántúl · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Szártalan kankalin és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Szártalan kankalin és Faj · Többet látni »
Hangavirágúak
Kamélia ''(Camellia sp.)'' A hangavirágúak vagy erikavirágúak (Ericales) a valódi kétszikűek Asterids kládjának egyik változatos rendje.
Új!!: Szártalan kankalin és Hangavirágúak · Többet látni »
Kankalin
A kankalin (Primula) a kankalinfélék családjának 400–500 fajt tartalmazó nemzetsége.
Új!!: Szártalan kankalin és Kankalin · Többet látni »
Kankalinfélék
A kankalinfélék családja (Primulaceae) a virágos növények 24, tőlevélrózsás nemzetségét foglalja magába, köztük kedvelt kerti- és vadnövényeket is.
Új!!: Szártalan kankalin és Kankalinfélék · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Szártalan kankalin és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Szártalan kankalin és Középkor · Többet látni »
Lágyszárú növény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lágy szárú növény.
Új!!: Szártalan kankalin és Lágyszárú növény · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Szártalan kankalin és Levél (botanika) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szártalan kankalin és Magyarország · Többet látni »
Méhek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Méhalkatúak.
Új!!: Szártalan kankalin és Méhek · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Szártalan kankalin és Növények · Többet látni »
Nemzetség (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Szártalan kankalin és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »
Nyugat-Ázsia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Délnyugat-Ázsia.
Új!!: Szártalan kankalin és Nyugat-Ázsia · Többet látni »
Tőlevélrózsa
Tőlevélrózsa a pitypang tövén Tőlevélrózsa az amerikai agávén (Agave americana) A tőlevélrózsa vagy tőrózsa (rosetta) a növény tövéből eredő, rendszerint körkörösen elhelyezkedő levelek összessége.
Új!!: Szártalan kankalin és Tőlevélrózsa · Többet látni »
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.
Új!!: Szártalan kankalin és Termés · Többet látni »
Valódi kétszikűek
A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.
Új!!: Szártalan kankalin és Valódi kétszikűek · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Szártalan kankalin és Virág (botanika) · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Szártalan kankalin és Zárvatermők · Többet látni »
