Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 10 közös dolog (a Uniópédia): Áder János, Gyurcsány Ferenc, Kövér László, Lázár János (politikus), Magyarország, Navracsics Tibor (politikus), Orbán Viktor, Országgyűlés, Sólyom László (jogász), Semjén Zsolt.
Áder János
Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke.
Áder János és A paksi atomerőmű bővítése · Áder János és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
Gyurcsány Ferenc
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus és üzletember.
A paksi atomerőmű bővítése és Gyurcsány Ferenc · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Gyurcsány Ferenc ·
Kövér László
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.
A paksi atomerőmű bővítése és Kövér László · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kövér László ·
Lázár János (politikus)
Lázár János (Hódmezővásárhely, 1975. február 19. –) magyar politikus, jogász, a harmadik Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere és az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere, majd építési és közlekedési minisztere.
A paksi atomerőmű bővítése és Lázár János (politikus) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Lázár János (politikus) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A paksi atomerőmű bővítése és Magyarország · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország ·
Navracsics Tibor (politikus)
Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus.
A paksi atomerőmű bővítése és Navracsics Tibor (politikus) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Navracsics Tibor (politikus) ·
Orbán Viktor
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.
A paksi atomerőmű bővítése és Orbán Viktor · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Orbán Viktor ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
A paksi atomerőmű bővítése és Országgyűlés · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Országgyűlés ·
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A paksi atomerőmű bővítése és Sólyom László (jogász) · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Sólyom László (jogász) ·
Semjén Zsolt
Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar politikus, 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő.
A paksi atomerőmű bővítése és Semjén Zsolt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Semjén Zsolt ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
- Mi van a közös A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
- Közötti hasonlóságok A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Összehasonlítását A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A paksi atomerőmű bővítése 49 kapcsolatokat, ugyanakkor Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 155. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 4.90% = 10 / (49 + 155).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A paksi atomerőmű bővítése és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
