Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
304 kapcsolatok: A matematikafilozófia története, Abakusz, Al-Kindi, Albert Einstein, Algebra, Algoritmus, Amazonas-medence, Andrew Wiles, Anicius Manlius Severinus Boethius, Arab nyelv, Arab szám, Arisztotelész, Arkhimédész, Új-Hebridák, Újkőkorszak, Augustin Cauchy, Ausztrália és Óceánia, Az algebra alaptétele, Árjabhata, Árjabhata számábrázolása, Őskőkorszak, Észak-Afrika, Évariste Galois, Babilon, Babiloni matematika, Backus–Naur forma, Bagdad, Bakhsálí kézirat, Ben Green, Bengál, Binomiális tétel, Blaise Pascal, Bolívia, Bolyai János, Bolyai János Matematikai Társulat, Boole-algebra (struktúra), Bourbaki-csoport, Brahmagupta, Brahmagupta tétel, Brazília, Bronzkor, Carl Friedrich Gauss, Cavalieri-elv, Csang Heng, Csónak, Csin Si Huang-ti, Csoportelmélet, Cu Csung-cse, David Hilbert, Derivált, ..., Dialektus, Differenciálegyenlet, Differenciálszámítás, Dinamikai rendszer, Egyenletrendszer, Egyiptomi nyelv, Elemek, Elsőfokú egyenlet, Eratoszthenész Pentatlosz, Eratoszthenész szitája, Erősen összetett számok, Etimológia, Eudoxosz (csillagász), Eukleidész (matematikus), Euklidész, Euler-féle szám, Euler-képlet, Földközi-tenger, Fibonacci, Fibonacci-számok, Fidzsi-szigetek, Formális nyelv, François Viète, Gael nyelvek, Galileo Galilei, Gauss-elimináció, Gödel első nemteljességi tétele, Gümőkór, Georg Friedrich Bernhard Riemann, George Boole, Gerolamo Cardano, Gottfried Wilhelm Leibniz, Green–Tao-tétel, Grigorij Jakovlevics Perelman, Halmazelmélet, Han-dinasztia, Hasznossági függvény, Hatos számrendszer, Hatvány, Hármasszabály, Hilbert-problémák, Holdnaptár, I. e. 202, I. e. 212, I. e. 230, I. e. 287, I. e. 300, I. e. 322, I. e. 355, I. e. 384, I. e. 408, I. e. 507, I. e. 546, I. e. 582, I. e. 600, I. e. 624, Ibériai-félsziget, Ibn al-Hajszam, Ige (nyelvészet), Ilya Prigogine, Imaginárius egység, India, Indus-völgyi civilizáció, Infinite, Interpress Magazin, Irak, Irracionális szám, Isaac Newton, Iszlám, Játékelmélet, Jézus Társasága, Ji csing, Johannes Kepler, John Napier (matematikus), Jupiter, Karl Weierstrass, Karnátaka, Káoszelmélet, Kína, Kínai maradéktétel, Kókuszpálma, Körnégyszögesítés, Közép-Ázsia, Középbirodalom, Közel-Kelet, Kőkorszak, Kepler-törvények, Kettős szám, Kettes számrendszer, Kockakettőzés, Kombinatorika, Kombináció, Kongói Demokratikus Köztársaság, Koordinátageometria, Koszinusz, Kozmológia, Kulturális antropológia, Kurt Gödel, Kvadratikus reciprocitás tétele, Lagrange-féle középértéktétel, Latin nyelv, Lánctört, Lókavibhága, Leonhard Euler, Logaritmus, Magyar tudománytörténeti művek listája, Mahávíra, Matematika, Matematikai logika, Matematikus, Maurja-dinasztia, Mádhava, Másodfokú egyenlet, Mátrix (matematika), Mértani sorozat, Menstruáció, Meru-hegy, Mezopotámia, Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi, Mungo Park, Nagy Fermat-tétel, Naszír ad-Dín at-Túszi, Négyes számrendszer, Négyszín-tétel, Négyzetgyökvonás, Néprajz, Névszó, Nílus, Nicole Oresme, Niels Henrik Abel, Niger (folyó), Nulla, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Nyolcas számrendszer, Omar Khajjám, Oszmán Birodalom, Pakisztán, Paolo Ruffini (matematikus), Partíció (számelmélet), Pascal-háromszög, Paul Cohen, Párizs, Pí (szám), Püthagorasz, Pell-egyenlet, Permutáció, Pierre de Fermat, Pigmeus, Pirahák, Pitagorasz-tétel, Pitagoraszi számhármasok, Platón, Plutarkhosz, Poincaré-sejtés, Prímszámelmélet, Prímszámok, Quadrivium, Római számírás, Regiomontanus, Rekurzió, René Descartes, Rendezett n-es, Reneszánsz, Rhind-papirusz, Riemann-integrál, Riemann-integrálás, Rolle-tétel, Siracusa, Spanyolok, Spanyolország, Srínivásza Rámánudzsan, Staar Gyula, Sumer, Sumer nyelv, Szábit ibn Kurra, Számítógép, Számnév, Számrendszer, Számtani sorozat, Szénássy Barna, Szögharmadolás, Szicília, Szimmetria, Szinusz, Szorobán, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Taylor-sor, Tízes számrendszer, Többes szám, Tökéletes számok, Teljes indukció, Terence Tao, Természetes számok, Thalész, Thomas Bradwardine, Timaiosz (dialógus), Topológia, Trigonometria, Trigonometrikus függvény, Turing-gép, Tycho Brahe, Uddzsaín, Urnamezős kultúra, Vallás, Volof nyelv, William Rowan Hamilton, 0 (szám), 10. század, 1000, 1029, 1038, 12. század, 1238, 13. század, 139, 1398, 14. század, 1472, 1482, 15. század, 1510, 16. század, 1777, 179, 1850-es évek, 1855, 1864, 1865, 1872, 1884, 1887, 1888, 1891, 19. század, 1900, 1910-es évek, 1920, 1976, 1986, 1992, 1995, 20. század, 2004, 2006, 2007, 220, 3. század, 400, 450, 78, 8. század, 9. század, 953. Bővíteni index (254 több) »
A matematikafilozófia története
A matematikafilozófia története azokat az eseményeket, elméleteket öleli fel, melyek a matematikáról mint tudományról való gondolkodással kapcsolatosak, vagyis hogy vajon a különböző korokban hogyan vélekedtek a matematikáról, milyen kép élt e tudományról (főképp, de nem kizárólag művelői, a matematikusok elméjében).
Új!!: A matematika története és A matematikafilozófia története · Többet látni »
Abakusz
Rekonstruált római kori abakusz (RGZ Museum, Mainz) Az abakusz a történészek szerint az első számolóeszköz, ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták.
Új!!: A matematika története és Abakusz · Többet látni »
Al-Kindi
Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.
Új!!: A matematika története és Al-Kindi · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: A matematika története és Albert Einstein · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: A matematika története és Algebra · Többet látni »
Algoritmus
Ibn Músza al-Hvárizmi abakusza, a „középkor számológépe” Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, népszerűsödése ültette át a köznyelvbe.
Új!!: A matematika története és Algoritmus · Többet látni »
Amazonas-medence
Az Amazonas-medence vagy Amazónia Dél-Amerika azon, északi része, amely a Guyanai- és Brazil-masszívum, továbbá az Andok között helyezkedik el.
Új!!: A matematika története és Amazonas-medence · Többet látni »
Andrew Wiles
Sir Andrew John Wiles (Cambridge, 1953. április 11. –) az Amerikai Egyesült Államokban élő angol matematikus.
Új!!: A matematika története és Andrew Wiles · Többet látni »
Anicius Manlius Severinus Boethius
#átirányítás Boethius.
Új!!: A matematika története és Anicius Manlius Severinus Boethius · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: A matematika története és Arab nyelv · Többet látni »
Arab szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hindu–arab számírás.
Új!!: A matematika története és Arab szám · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: A matematika története és Arisztotelész · Többet látni »
Arkhimédész
bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.
Új!!: A matematika története és Arkhimédész · Többet látni »
Új-Hebridák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vanuatu.
Új!!: A matematika története és Új-Hebridák · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: A matematika története és Újkőkorszak · Többet látni »
Augustin Cauchy
Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője.
Új!!: A matematika története és Augustin Cauchy · Többet látni »
Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia a Föld egyik geopolitikai térsége, amely két részre bontható: Ausztráliára, és Óceániára, amelyeket így együtt kontinensként is szokás nevezni.
Új!!: A matematika története és Ausztrália és Óceánia · Többet látni »
Az algebra alaptétele
Az algebra alaptétele az (egyváltozós) komplex együtthatós polinomok legfontosabb tulajdonságát mondja ki: van gyökük, sőt egy n-edfokú polinomnak multiplicitással számolva pontosan n gyöke van.
Új!!: A matematika története és Az algebra alaptétele · Többet látni »
Árjabhata
Árjabhata (IAST: Āryabhaṭa) vagy I. Árjabhata (i. sz. 476–550) az első nagy matematikus-csillagász volt az indiai matematika és az indiai csillagászat klasszikus korszakában (kb. i. sz. 5–13. század).
Új!!: A matematika története és Árjabhata · Többet látni »
Árjabhata számábrázolása
Árjabhata számábrázolása a nagy indiai matematikus-csillagász, Árjabhata (i. sz. 476–550) által kialakított alfaszillabikus számírásrendszer.
Új!!: A matematika története és Árjabhata számábrázolása · Többet látni »
Őskőkorszak
Az őskőkorszak vagy paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe.
Új!!: A matematika története és Őskőkorszak · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: A matematika története és Észak-Afrika · Többet látni »
Évariste Galois
Évariste Galois (Bourg-la-Reine, 1811. október 25. – Párizs, 1832. május 31.) francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója.
Új!!: A matematika története és Évariste Galois · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: A matematika története és Babilon · Többet látni »
Babiloni matematika
A babiloni matematika hatvanas számrendszert alkalmaz, aminek alapja a 60-as szám.
Új!!: A matematika története és Babiloni matematika · Többet látni »
Backus–Naur forma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Backus–Naur-forma.
Új!!: A matematika története és Backus–Naur forma · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: A matematika története és Bagdad · Többet látni »
Bakhsálí kézirat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bakhsáli kézirat.
Új!!: A matematika története és Bakhsálí kézirat · Többet látni »
Ben Green
Ben Green (teljes nevén Ben Joseph Green) (Bristol, 1977. február 27. –) brit matematikus.
Új!!: A matematika története és Ben Green · Többet látni »
Bengál
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bengália.
Új!!: A matematika története és Bengál · Többet látni »
Binomiális tétel
A tétel speciális esete n.
Új!!: A matematika története és Binomiális tétel · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: A matematika története és Blaise Pascal · Többet látni »
Bolívia
Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában.
Új!!: A matematika története és Bolívia · Többet látni »
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Új!!: A matematika története és Bolyai János · Többet látni »
Bolyai János Matematikai Társulat
Bolyai János Matematikai Társulat (székhelye: Szeged, 1947–1949; Budapest, 1949–) tehetséggondozó szakmai társulat.
Új!!: A matematika története és Bolyai János Matematikai Társulat · Többet látni »
Boole-algebra (struktúra)
A matematikában, közelebbről az algebrában a Boole-algebra (vagy Boole-háló) az a kétműveletes algebrai struktúra (egy halmaz, az elemei között értelmezett két művelettel ellátva), amely a halmazműveletek, a logikai műveletek és az eseményalgebra műveleteinek közös tulajdonságaival rendelkezik.
Új!!: A matematika története és Boole-algebra (struktúra) · Többet látni »
Bourbaki-csoport
'''Bourbaki-konferencia, 1938''' A képen látható balról jobbra: S. Weil, C. Pisot, A. Weil, J. Dieudonné, C. Chabauty, C. Ehresmann, J. Delsarte A Bourbaki matematikusok egy csoportjának gyűjtőneve, akik közvetlenül a második világháború előtt kezdték ezen a néven publikálni közösen megbeszélt munkáikat.
Új!!: A matematika története és Bourbaki-csoport · Többet látni »
Brahmagupta
Brahmagupta (szanszkrit: ब्रह्मगुप्त) (598–668) indiai matematikus és csillagász.
Új!!: A matematika története és Brahmagupta · Többet látni »
Brahmagupta tétel
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bretschneider-formula#Húrnégyszögek (Brahmagupta tétel).
Új!!: A matematika története és Brahmagupta tétel · Többet látni »
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Új!!: A matematika története és Brazília · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: A matematika története és Bronzkor · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: A matematika története és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Cavalieri-elv
A Cavalieri-elv szemléltetése A Cavalieri-elv a geometriában, jelesül a térfogatszámításban használt eljárás.
Új!!: A matematika története és Cavalieri-elv · Többet látni »
Csang Heng
(Nanjang, i. sz. 78 – Luojang, 139) ókori kínai tudós, csillagász, matematikus, költő volt.
Új!!: A matematika története és Csang Heng · Többet látni »
Csónak
Motorral felszerelt, alumínium horgászcsónak Sekély parton kikötött csónakok Csónakok (Porto Venere, Olaszország) A csónak minden olyan, hajónál kisebb vízi jármű, amely a helyi, kisebb hajózási forgalom lebonyolítására szolgál.
Új!!: A matematika története és Csónak · Többet látni »
Csin Si Huang-ti
(kínai írással: 秦始皇帝; i. e. 259 – i. e. 210) Kína első császára, a Csin-dinasztia alapítója.
Új!!: A matematika története és Csin Si Huang-ti · Többet látni »
Csoportelmélet
A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Csoportelmélet · Többet látni »
Cu Csung-cse
Zu Chongzhi (kínai írással: 祖冲之, népszerű magyar átírás: Cu Csung-cse, 429–500) kínai matematikus és csillagász, aki a és a uralkodása alatt élt.
Új!!: A matematika története és Cu Csung-cse · Többet látni »
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: A matematika története és David Hilbert · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: A matematika története és Derivált · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: A matematika története és Dialektus · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: A matematika története és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Differenciálszámítás
Egyváltozós függvényrajz (feketével), és ennek érintője (vörössel) a piros körrel jelzett pontban. Az érintő meredeksége megegyezik az adott pontban számított deriválttal. A képen az érintő lejt, így az itteni derivált egy negatív szám A differenciálszámítás a matematikai analízis egyik legfontosabb módszere.
Új!!: A matematika története és Differenciálszámítás · Többet látni »
Dinamikai rendszer
A dinamikai rendszerek elmélete egy matematikai elmélet (általában az analízis körébe sorolják), amely egy állapottérrel leírt rendszer valamely állapotainak rögzített szabályok szerinti időbeli változásával foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Dinamikai rendszer · Többet látni »
Egyenletrendszer
Egyenletrendszerről beszélünk a matematikában akkor, ha van legalább 2 olyan egyenlet, melyeknek külön-külön vett megoldáshalmazuknak metszete megoldásul szolgálhat az egyenletrendszerre nézve.
Új!!: A matematika története és Egyenletrendszer · Többet látni »
Egyiptomi nyelv
Az ókori egyiptomi nyelv az afroázsiai nyelvcsaládba (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) tartozik, annak hat ága közül az egyik.
Új!!: A matematika története és Egyiptomi nyelv · Többet látni »
Elemek
Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.
Új!!: A matematika története és Elemek · Többet látni »
Elsőfokú egyenlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lineáris egyenlet.
Új!!: A matematika története és Elsőfokú egyenlet · Többet látni »
Eratoszthenész Pentatlosz
Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.
Új!!: A matematika története és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »
Eratoszthenész szitája
Eratoszthenész szitája Eratoszthenész szitája vagy eratoszthenészi szita a neves ókori görög matematikus, Eratoszthenész módszere, melynek segítségével egyszerű kizárásos algoritmussal megállapíthatjuk, hogy melyek a prímszámok – papíron például a legkönnyebben 1 és 100 között.
Új!!: A matematika története és Eratoszthenész szitája · Többet látni »
Erősen összetett számok
Egy erősen összetett szám (highly composite number, HCN) olyan pozitív egész szám, melynek több osztója van bármelyik nála kisebb pozitív egésznél.
Új!!: A matematika története és Erősen összetett számok · Többet látni »
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Etimológia · Többet látni »
Eudoxosz (csillagász)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Knidoszi Eudoxosz.
Új!!: A matematika története és Eudoxosz (csillagász) · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: A matematika története és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Euklidész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eukleidész (matematikus).
Új!!: A matematika története és Euklidész · Többet látni »
Euler-féle szám
Az Euler-féle szám (jele: e) egy matematikai állandó, amit a természetes logaritmus alapjaként használnak.
Új!!: A matematika története és Euler-féle szám · Többet látni »
Euler-képlet
jobbra Az Euler-képlet a komplex matematikai analízis egy formulája, mely megmutatja, hogy szoros kapcsolat van a szögfüggvények és a komplex exponenciális függvény között.
Új!!: A matematika története és Euler-képlet · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: A matematika története és Földközi-tenger · Többet látni »
Fibonacci
Fibonacci szobra Pisában Fibonacci, más néven Leonardo di Pisa vagy Leonardo Pisano, Leonardo Bonacci, Leonardo Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250) itáliai matematikus.
Új!!: A matematika története és Fibonacci · Többet látni »
Fibonacci-számok
A Fibonacci-számok (ejtsd: fibonaccsi) a matematikában az egyik legismertebb másodrendben rekurzív sorozat elemei.
Új!!: A matematika története és Fibonacci-számok · Többet látni »
Fidzsi-szigetek
A Fidzsi-szigeteki Köztársaság, (angolul: Republic of Fiji, fidzsi nyelven: Matanitu Tugalala o Viti, fidzsi-szigeteki hindi nyelven: फ़िजी गणराज्य / Fijī Gaṇarājya) egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén.
Új!!: A matematika története és Fidzsi-szigetek · Többet látni »
Formális nyelv
A formális nyelv a matematika, a logika és az informatika számára egy véges ábécéből generálható, véges hosszúságú szavak (például karakterstringek, jelsorozatok) halmaza, amelyekkel a formális nyelvek elmélete foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Formális nyelv · Többet látni »
François Viète
François Viète (latinosan Franciscus Vieta) (1540 – 1603. december 13.) francia matematikus, III. Henrik és IV. Henrik francia király udvari ügyésze.
Új!!: A matematika története és François Viète · Többet látni »
Gael nyelvek
A gael nyelvek (avagy goidel kelta nyelvek, q-kelta nyelvek) csoportja az úgynevezett szigeti kelta nyelvek két fő csoportjának egyike (a másik a brit).
Új!!: A matematika története és Gael nyelvek · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: A matematika története és Galileo Galilei · Többet látni »
Gauss-elimináció
A Gauss-elimináció a lineáris algebra egy lineáris egyenletrendszerek megoldására használatos algoritmusa.
Új!!: A matematika története és Gauss-elimináció · Többet látni »
Gödel első nemteljességi tétele
''Gödel I. nemteljességi tételének elve''. Az aritmetikában felírható az a ☐''A'' formula, melynek jelentése: „''A'' levezethető”, és az a '''G''' Gödel-mondat, melynek jelentése: ''a'' '''G''' ''mondat (tehát saját maga) nem levezethető''. Ha az aritmetikából nem vezethető le ellentmondás ''(T'' ⊬ '''f')'', akkor sem '''G''', sem negációja (¬'''G''') nem bizonyítható, azaz '''G''' „igazságértéke” a matematika számára eldönthetetlen. Gödel első nemteljességi tétele Kurt Gödel osztrák matematikus matematikai logika és a metamatematika nagy jelentőségű tétele, mely (a Gödel második nemteljességi tételével együtt) destruktív hatást gyakorolt a matematika formális nyelvekre építő megalapozási kísérleteire.
Új!!: A matematika története és Gödel első nemteljességi tétele · Többet látni »
Gümőkór
Mycobacterium tuberculosis A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek a fő terjedési útvonalai (pl. a miliaris tbc esetében).
Új!!: A matematika története és Gümőkór · Többet látni »
Georg Friedrich Bernhard Riemann
Georg Friedrich Bernhard Riemann (Breselenz, 1826. szeptember 17. – Selasca, 1866. július 20.) német matematikus, aki rövid élete ellenére úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.
Új!!: A matematika története és Georg Friedrich Bernhard Riemann · Többet látni »
George Boole
George Boole (Lincoln, Anglia, 1815. november 2. – Ballintemple, Írország, 1864. december 8.) angol matematikus és filozófus.
Új!!: A matematika története és George Boole · Többet látni »
Gerolamo Cardano
Gerolamo Cardano, (Pavia, 1501. szeptember 24. – Róma, 1576. szeptember 21.) olasz származású polihisztor; matematikus, orvos, biológus, fizikus, vegyész, asztrológus, csillagász, filozófus, okkultista, író és szerencsejátékos.
Új!!: A matematika története és Gerolamo Cardano · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: A matematika története és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Green–Tao-tétel
A Green–Tao-tétel Ben Green és Terence Tao nagy port felvert számelméleti eredménye.
Új!!: A matematika története és Green–Tao-tétel · Többet látni »
Grigorij Jakovlevics Perelman
Grigorij Jakovlevics Perelman (Григорий Яковлевич Перельман) (Szovjetunió, Leningrád, 1966. június 13. –) orosz matematikus.
Új!!: A matematika története és Grigorij Jakovlevics Perelman · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: A matematika története és Halmazelmélet · Többet látni »
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Új!!: A matematika története és Han-dinasztia · Többet látni »
Hasznossági függvény
Konkáv egyváltozós hasznossági függvény A hasznossági függvény a közgazdaságtan számos területén, különösen a mikroökonómiai fogyasztáselméletben gyakran használatos függvénytípus.
Új!!: A matematika története és Hasznossági függvény · Többet látni »
Hatos számrendszer
A hatos számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, amelynek az alapszáma 6, ennyi számjeggyel ábrázolja a számokat, az arab számírásban a 0, 1, 2, 3, 4 és 5 jegyekkel.
Új!!: A matematika története és Hatos számrendszer · Többet látni »
Hatvány
A hatványozás két szám között értelmezett matematikai művelet.
Új!!: A matematika története és Hatvány · Többet látni »
Hármasszabály
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hármasszabály (egyértelműsítő lap).
Új!!: A matematika története és Hármasszabály · Többet látni »
Hilbert-problémák
A II.
Új!!: A matematika története és Hilbert-problémák · Többet látni »
Holdnaptár
A Hold fázisai (a Föld és a Hold távolsága erősen torzított) A holdhónap (vagy szinodikus hónap) egy teljes holdciklus, ami átlagosan 29,53 napig tart.
Új!!: A matematika története és Holdnaptár · Többet látni »
I. e. 202
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 202 · Többet látni »
I. e. 212
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 212 · Többet látni »
I. e. 230
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 230 · Többet látni »
I. e. 287
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 287 · Többet látni »
I. e. 300
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 300 · Többet látni »
I. e. 322
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 322 · Többet látni »
I. e. 355
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 355 · Többet látni »
I. e. 384
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 384 · Többet látni »
I. e. 408
II. Dareiosz továbbra is beavatkozik a görög poliszok harcába, Spártát támogatja Athénnal szemben.
Új!!: A matematika története és I. e. 408 · Többet látni »
I. e. 507
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 507 · Többet látni »
I. e. 546
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 546 · Többet látni »
I. e. 582
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 582 · Többet látni »
I. e. 600
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 600 · Többet látni »
I. e. 624
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és I. e. 624 · Többet látni »
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Új!!: A matematika története és Ibériai-félsziget · Többet látni »
Ibn al-Hajszam
Ibn al-Hajszam, latinosan Alhazen, teljes nevén Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri (Baszra, 965. július 1. – Kairó, 1040. március 6.) középkori arab fizikus és matematikus.
Új!!: A matematika története és Ibn al-Hajszam · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: A matematika története és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Ilya Prigogine
Ilya Prigogine vikomt (oroszosan: Ilja Romanovics Prigozsin) (1917. január 25. – 2003. május 28.) orosz származású belga–amerikai kémikus volt, aki 1977-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért.
Új!!: A matematika története és Ilya Prigogine · Többet látni »
Imaginárius egység
A matematikában az imaginárius egység (vagy képzetes egység) egy olyan komplex szám, melynek négyzete −1.
Új!!: A matematika története és Imaginárius egység · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: A matematika története és India · Többet látni »
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Új!!: A matematika története és Indus-völgyi civilizáció · Többet látni »
Infinite
#ÁTIRÁNYÍTÁS Infinity (egyértelműsítő lap).
Új!!: A matematika története és Infinite · Többet látni »
Interpress Magazin
Az Interpress Magazin, vagy röviden IPM, havonta 128 oldalon megjelenő magyar ismeretterjesztő magazin, amely 1975 óta létezik.
Új!!: A matematika története és Interpress Magazin · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: A matematika története és Irak · Többet látni »
Irracionális szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Irracionális számok.
Új!!: A matematika története és Irracionális szám · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: A matematika története és Isaac Newton · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: A matematika története és Iszlám · Többet látni »
Játékelmélet
A játékelméletet megalapozó egyik mű A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális (észszerű) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete.
Új!!: A matematika története és Játékelmélet · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: A matematika története és Jézus Társasága · Többet látni »
Ji csing
A Ji csing (hagyományos kínai: 易經; egyszerűsített kínai: 易经; pinjin hangsúlyjelekkel: Yì jīng; magyar népszerű: Ji csing, vagy Ji king; fordítása: Változások könyve) a konfucianizmus szent könyveiként tisztelt ''öt klasszikus'' egyike.
Új!!: A matematika története és Ji csing · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: A matematika története és Johannes Kepler · Többet látni »
John Napier (matematikus)
John Napier (Laird of Merchiston) (1550–1617. április 4.) skót teológus, matematikus, természettudós.
Új!!: A matematika története és John Napier (matematikus) · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: A matematika története és Jupiter · Többet látni »
Karl Weierstrass
Karl Theodor Wilhelm Weierstrass (Ostenfelde, Bajorország, 1815. október 31. – Berlin, 1897. február 19.) német matematikus, a modern függvényelmélet egyik megalapozója.
Új!!: A matematika története és Karl Weierstrass · Többet látni »
Karnátaka
Karnátaka (kannada nyelven ಕರ್ನಾಟಕ) a négy déli indiai állam egyike.
Új!!: A matematika története és Karnátaka · Többet látni »
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.
Új!!: A matematika története és Káoszelmélet · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: A matematika története és Kína · Többet látni »
Kínai maradéktétel
A kínai maradéktétel a több kongruenciából álló szimultán kongruenciarendszerek megoldhatóságára ad választ.
Új!!: A matematika története és Kínai maradéktétel · Többet látni »
Kókuszpálma
A kókuszpálma (Cocos nucifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe és a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: A matematika története és Kókuszpálma · Többet látni »
Körnégyszögesítés
A Rhind-papiruszban megadott közelítő megoldás A kör négyszögesítése (kvadratúrája) az a szerkesztési feladat, melynek lényege adott kör területével egyenlő területű négyzet szerkesztése.
Új!!: A matematika története és Körnégyszögesítés · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: A matematika története és Közép-Ázsia · Többet látni »
Középbirodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyiptomi Középbirodalom.
Új!!: A matematika története és Középbirodalom · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: A matematika története és Közel-Kelet · Többet látni »
Kőkorszak
A kőkorszak az őskor egy szakasza, körülbelül 2,4 millió évvel ezelőttől i. e. 4500-ig tart.
Új!!: A matematika története és Kőkorszak · Többet látni »
Kepler-törvények
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.
Új!!: A matematika története és Kepler-törvények · Többet látni »
Kettős szám
A kettős szám (duális) egyes nyelvekben névszó‑ és igeragozási alak az egyes és többes szám mellett.
Új!!: A matematika története és Kettős szám · Többet látni »
Kettes számrendszer
A kettes számrendszer vagy bináris számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, ami két számjeggyel ábrázolja a számokat, az arab számírásban a 0-s és az 1-es jegyekkel.
Új!!: A matematika története és Kettes számrendszer · Többet látni »
Kockakettőzés
A kocka megduplázása – az ún.
Új!!: A matematika története és Kockakettőzés · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Kombinatorika · Többet látni »
Kombináció
A kombináció a kombinatorika egyik gyakran használt fogalma.
Új!!: A matematika története és Kombináció · Többet látni »
Kongói Demokratikus Köztársaság
A Kongói Demokratikus Köztársaság, korábbi nevén Zaire (ejtsd), Közép-Afrikában található.
Új!!: A matematika története és Kongói Demokratikus Köztársaság · Többet látni »
Koordinátageometria
A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.
Új!!: A matematika története és Koordinátageometria · Többet látni »
Koszinusz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szögfüggvények.
Új!!: A matematika története és Koszinusz · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: A matematika története és Kozmológia · Többet látni »
Kulturális antropológia
A kulturális antropológia az antropológia (embertan), egyben a néprajz egyik ága.
Új!!: A matematika története és Kulturális antropológia · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: A matematika története és Kurt Gödel · Többet látni »
Kvadratikus reciprocitás tétele
A kvadratikus reciprocitás tétele a matematika számelmélet nevű ágának egy nevezetes tétele; miszerint Tételezzük fel, hogy p és q különböző páratlan prímek.
Új!!: A matematika története és Kvadratikus reciprocitás tétele · Többet látni »
Lagrange-féle középértéktétel
Ábra a tételhez: a piros szelő párhuzamos a zöld érintővel A Lagrange-féle középértéktétel a matematika, ezen belül az analízis egyik fontos tétele.
Új!!: A matematika története és Lagrange-féle középértéktétel · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: A matematika története és Latin nyelv · Többet látni »
Lánctört
A lánctört egy olyan kifejezés, aminek alakja Egy lánctört egyszerű, vagy reguláris, ha a_1.
Új!!: A matematika története és Lánctört · Többet látni »
Lókavibhága
A Lókavibhága eredetileg egy Sarvanandi nevű dzsaina szerzetes által prákrit nyelven írt kozmológiai mű, amely Szimhaszúri egy későbbi szanszkrit fordítása nyomán maradt az utókorra.
Új!!: A matematika története és Lókavibhága · Többet látni »
Leonhard Euler
Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Új!!: A matematika története és Leonhard Euler · Többet látni »
Logaritmus
A logaritmus két szám között értelmezett matematikai művelet, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással.
Új!!: A matematika története és Logaritmus · Többet látni »
Magyar tudománytörténeti művek listája
Az alábbi lista a magyar nyelvű tudománytörténeti műveket tartalmazza.
Új!!: A matematika története és Magyar tudománytörténeti művek listája · Többet látni »
Mahávíra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vardhamána.
Új!!: A matematika története és Mahávíra · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: A matematika története és Matematika · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: A matematika története és Matematikai logika · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: A matematika története és Matematikus · Többet látni »
Maurja-dinasztia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Maurja uralkodók listája.
Új!!: A matematika története és Maurja-dinasztia · Többet látni »
Mádhava
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szangamagrámi Mádhava.
Új!!: A matematika története és Mádhava · Többet látni »
Másodfokú egyenlet
Egy másodfokú függvény grafikonja:y.
Új!!: A matematika története és Másodfokú egyenlet · Többet látni »
Mátrix (matematika)
A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).
Új!!: A matematika története és Mátrix (matematika) · Többet látni »
Mértani sorozat
Mértani sorozatnak nevezzük az olyan sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó.
Új!!: A matematika története és Mértani sorozat · Többet látni »
Menstruáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Menstruációs ciklus.
Új!!: A matematika története és Menstruáció · Többet látni »
Meru-hegy
A buddhista univerzum - bhutáni meditációs szőnyeg Siva szent családja és Ganesha A Meru-hegy (szanszkrit nyelven: m., मेरु, meru) vagy Szumeru-hegy, tibeti nevén Rirab, azaz „Hatalmas Hegy” mítoszok alkotta vidék, a dzsainizmusban, a hindu és a buddhista kozmológiában az Univerzum központja, a világ tengelye, az istenek lakóhelye.
Új!!: A matematika története és Meru-hegy · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: A matematika története és Mezopotámia · Többet látni »
Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, latinosan Algorithmi (780 körül – 850 körül) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus, a matematika történetének egyik legjelentősebb képviselője.
Új!!: A matematika története és Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi · Többet látni »
Mungo Park
Mungo Park (Skócia, Selkirkshire, 1771. szeptember 11. – Nigéria, Bussa, 1806.) brit orvos, Afrika-kutató.
Új!!: A matematika története és Mungo Park · Többet látni »
Nagy Fermat-tétel
Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.
Új!!: A matematika története és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »
Naszír ad-Dín at-Túszi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Naszír ad-Dín Túszí.
Új!!: A matematika története és Naszír ad-Dín at-Túszi · Többet látni »
Négyes számrendszer
A négyes számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, ami négy számjeggyel ábrázolja a számokat, az arab számírásban 0, 1, 2 és 3 jegyekkel.
Új!!: A matematika története és Négyes számrendszer · Többet látni »
Négyszín-tétel
Példa egy négy színnel színezett térképre A matematikában a négyszín-tétel azt állítja, hogy egy tetszőleges régiókra osztott síkot, akár egy politikai térképet egy ország megyéiről, ki lehet úgy színezni legfeljebb négy szín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos régió.
Új!!: A matematika története és Négyszín-tétel · Többet látni »
Négyzetgyökvonás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Négyzetgyök.
Új!!: A matematika története és Négyzetgyökvonás · Többet látni »
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Új!!: A matematika története és Néprajz · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: A matematika története és Névszó · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: A matematika története és Nílus · Többet látni »
Nicole Oresme
Nicole Oresme, (1320/1325 körül – 1383. július 11.) latinul és franciául író középkori francia teológus, filozófus, fizikus, csillagász; élete végén pedig Lisieux püspöke.
Új!!: A matematika története és Nicole Oresme · Többet látni »
Niels Henrik Abel
Niels Henrik Abel Niels Henrik Abel (Findø-szigetén, Stavanger közelében, Norvégia, 1802. augusztus 5. – Froland, Norvégia, 1829. április 6.) norvég matematikus.
Új!!: A matematika története és Niels Henrik Abel · Többet látni »
Niger (folyó)
Nigériában éri el az óceánt. A Niger Nyugat-Afrika legfontosabb folyója.
Új!!: A matematika története és Niger (folyó) · Többet látni »
Nulla
A null-, a null és a nulla általában azt jelenti, nincs érték (semmi).
Új!!: A matematika története és Nulla · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij
Nyikolaj Lobacsevszkij Emlékműve Kazanyban (1896) Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazany, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.
Új!!: A matematika története és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »
Nyolcas számrendszer
A nyolcas számrendszer vagy oktális számrendszer a 8-as számon alapuló számrendszer.
Új!!: A matematika története és Nyolcas számrendszer · Többet látni »
Omar Khajjám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Omar Hajjám.
Új!!: A matematika története és Omar Khajjám · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: A matematika története és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Új!!: A matematika története és Pakisztán · Többet látni »
Paolo Ruffini (matematikus)
Paolo Ruffini (Valentano, 1765. szeptember 22. – Modena, 1822. május 10.) itáliai matematikus és orvos.
Új!!: A matematika története és Paolo Ruffini (matematikus) · Többet látni »
Partíció (számelmélet)
A számelméletben egy szám partíciójának természetes számok összegére való felbontását nevezzük.
Új!!: A matematika története és Partíció (számelmélet) · Többet látni »
Pascal-háromszög
\begin &&&&&1\\ &&&&1&&1\\ &&&1&&2&&1\\ &&1&&3&&3&&1\\ &1&&4&&6&&4&&1 \end A Pascal-háromszög első öt sora A Pascal-háromszög a matematikában a binomiális együtthatók háromszög alakban való elrendezése.
Új!!: A matematika története és Pascal-háromszög · Többet látni »
Paul Cohen
Paul Joseph Cohen (Long Branch, New Jersey, 1934. április 2. – Stanford, Kalifornia, 2007. március 23.) amerikai matematikus.
Új!!: A matematika története és Paul Cohen · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: A matematika története és Párizs · Többet látni »
Pí (szám)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pi (szám).
Új!!: A matematika története és Pí (szám) · Többet látni »
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Új!!: A matematika története és Püthagorasz · Többet látni »
Pell-egyenlet
A Pell-egyenlet (John Pell után) az egyik legegyszerűbb diofantoszi egyenlet: x2-dy2.
Új!!: A matematika története és Pell-egyenlet · Többet látni »
Permutáció
Az absztrakt algebrában és a kombinatorikában egy A halmaz permutációján annak önmagára vett bijektív leképezését értjük.
Új!!: A matematika története és Permutáció · Többet látni »
Pierre de Fermat
Pierre de Fermat (fonetikusan) (Beaumont-de-Lomagne, 1607. január 13. és 1608. január 12. között – Castres, 1665. január 12.) francia jogász, a toulouse-i fellebbviteli bíróság tagja, és korának műkedvelő matematikusa.
Új!!: A matematika története és Pierre de Fermat · Többet látni »
Pigmeus
#ÁTIRÁNYÍTÁS pigmeusok.
Új!!: A matematika története és Pigmeus · Többet látni »
Pirahák
A pirahák vadászó-gyűjtögető bennszülött népcsoport az amazóniai Maici és Marmelos folyók mentén (Brazília).
Új!!: A matematika története és Pirahák · Többet látni »
Pitagorasz-tétel
a^2 + b^2.
Új!!: A matematika története és Pitagorasz-tétel · Többet látni »
Pitagoraszi számhármasok
A pitagoraszi számhármasok az egész oldalhosszúságú derékszögű háromszögek oldalhosszaiból álló számhármasok.
Új!!: A matematika története és Pitagoraszi számhármasok · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: A matematika története és Platón · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: A matematika története és Plutarkhosz · Többet látni »
Poincaré-sejtés
Ha egy kompakt kétdimenziós perem nélküli sokaság egyszeresen összefüggő (azaz a fundamentális csoportja triviális, vagyis minden hurok ponttá húzható össze), akkor a sokaság homeomorf a kétdimenziós gömbfelülettel. A Poincaré-sejtés feltételezi, hogy három dimenziós sokaság esetén is igaz az állítás, vagyis egy háromdimenziós sokaság ugyanezen feltételek mellett homeomorf a háromdimenziós gömbbel.A Poincaré-sejtés egy híres matematikai probléma: a topológia egyik sokáig igazolatlanul maradt sejtése volt.
Új!!: A matematika története és Poincaré-sejtés · Többet látni »
Prímszámelmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számelmélet.
Új!!: A matematika története és Prímszámelmélet · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: A matematika története és Prímszámok · Többet látni »
Quadrivium
#ÁTIRÁNYÍTÁSHét szabad művészet.
Új!!: A matematika története és Quadrivium · Többet látni »
Római számírás
Római számokat tartalmazó óra, a négyes (IV) korábbi változatával A római számírás az ókori Rómából származó alfabetikus számjelölési rendszer.
Új!!: A matematika története és Római számírás · Többet látni »
Regiomontanus
Emléktáblája az esztergomi várban Regiomontanus (születési nevén Johannes Müller, teljes nevén Johannes Müller von Königsberg, latinul Johannes Regiomontanus, magyarosan Királyhegyi János) (Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) késő-középkori német matematikus, csillagász, asztrológus.
Új!!: A matematika története és Regiomontanus · Többet látni »
Rekurzió
Rekurzívan egymásba ágyazott ismétlődő kép A rekurzió a matematikában, valamint a számítástudományban egy olyan művelet, amely végrehajtásakor a saját maga által definiált műveletet, vagy műveletsort hajtja végre, ezáltal önmagát ismétli; a rekurzió ezáltal egy adott absztrakt objektum sokszorozása önhasonló módon.
Új!!: A matematika története és Rekurzió · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: A matematika története és René Descartes · Többet látni »
Rendezett n-es
A rendezett n-es véges lista, amiben különböző matematikai objektumok lehetnek.
Új!!: A matematika története és Rendezett n-es · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: A matematika története és Reneszánsz · Többet látni »
Rhind-papirusz
Részletek a Rhind-papiruszról A Rhind-papirusz egy óegyiptomi, számtannal és mértannal foglalkozó papirusztekercs, amelyet Jahmesz (Ahmesz) írnok készített Kr. e. 1750 táján.
Új!!: A matematika története és Rhind-papirusz · Többet látni »
Riemann-integrál
Az integrál mint a függvénygörbe alatti terület Riemann-összegek egy sorozata az integrálási intervallum fölötti szabályos felosztású partíción. A felül lévő szám a téglalapok területeinek az összegét mutatja, ami a függvény integráljához konvergál. A partíciónak ugyanakkor nem kell szabályosnak lennie. A szükséges kritérium a partíciósorozatra (amely fölött vesszük a Riemann összegek sorozatát) az, hogy minden részintervallum hosszának 0-hoz kell tartania. A matematikai analízisben az érintőprobléma mellett a másik jelentős témakör a kvadratúra problémája, vagyis a függvénygörbe alatti terület meghatározása, azaz az integrálás (régen: egészelés).
Új!!: A matematika története és Riemann-integrál · Többet látni »
Riemann-integrálás
Az integrálszámítás tágabb értelemben a matematika analízis nevű ágának a része, újabb és szűkebb értelemben azonban csak a primitív függvények meghatározásának módszertanát és technikáit értjük alatta.
Új!!: A matematika története és Riemann-integrálás · Többet látni »
Rolle-tétel
A matematikai analízisben a Rolle-tétel vagy Rolle-féle középértéktétel az egyik fontos és gyakran alkalmazott tétel, ami egy intervallumon értelmezett differenciálható függvény „vízszintes” érintőjének (azaz a derivált zérushelyének) létezésére ad elégséges feltételt.
Új!!: A matematika története és Rolle-tétel · Többet látni »
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Új!!: A matematika története és Siracusa · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: A matematika története és Spanyolok · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: A matematika története és Spanyolország · Többet látni »
Srínivásza Rámánudzsan
Srínivásza Rámánudzsan Ijengar (szokásos latin betűs átírásban Srinivasa Ramanujan Iyengar; 1887. december 22. – 1920. április 26.) indiai matematikus zseni.
Új!!: A matematika története és Srínivásza Rámánudzsan · Többet látni »
Staar Gyula
Staar Gyula (Lajosmizse, 1944. június 21. –) matematika–fizika szakos tanár, tudományos újságíró, a Természet Világa szerkesztője (1974–1989), főszerkesztője (1990–2017), az Élet és Tudomány főszerkesztő-helyettese (1989–1990), a Tudományos Újságírók Klubjának alapító tagja.
Új!!: A matematika története és Staar Gyula · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: A matematika története és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: A matematika története és Sumer nyelv · Többet látni »
Szábit ibn Kurra
Abu l-Haszan Szábit ibn Kurra al-Harráni (arab betűkkel أبو الحسن ثابت بن قرة الحراني – Abū l-Ḥasan Ṯābit ibn Qurra al-Ḥarrānī; Harrán, 826 k. – Bagdad, 901. február 19.) szír származású középkori muszlim tudós, műfordító, matematikus, csillagász, asztrológus és történetíró volt.
Új!!: A matematika története és Szábit ibn Kurra · Többet látni »
Számítógép
30000 mechanikus alkatrészt tartalmaz, de mégis egy programozható digitális számítógép, amely lebegőpontos számítások végzésére is képes. A gépet, Zuse házával együtt, a Szövetségesek lebombázták a II. világháborúban. PDP–11 kompatibilis szovjet számítógép, amely egy rajzfilmbeli robothoz hasonlít Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak.
Új!!: A matematika története és Számítógép · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: A matematika története és Számnév · Többet látni »
Számrendszer
A számábrázolási rendszer, röviden: számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám.
Új!!: A matematika története és Számrendszer · Többet látni »
Számtani sorozat
A számtani sorozat (más néven aritmetikai sorozat, régies néven számtani vagy aritmetikai haladvány) egy elemi matematikai fogalom, mely a matematika sok részterületén előfordul.
Új!!: A matematika története és Számtani sorozat · Többet látni »
Szénássy Barna
Szénássy Barna (teljes nevén Szénássy Dénes Barna) (Ungvár, 1913. december 11. – Debrecen, 1995. november 12.) matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár.
Új!!: A matematika története és Szénássy Barna · Többet látni »
Szögharmadolás
A szög harmadolása (lat. trisectio), azaz egy tetszőleges szög három egyenlő részre osztása egyike annak a négy nevezetes geometriai szerkesztési feladatnak, amellyel már az ókori görög matematikusok és nyomukban több tudósnemzedék is foglalkozott (l. még a kocka megkettőzése, szabályos hétszög szerkesztése, a kör négyszögesítése).
Új!!: A matematika története és Szögharmadolás · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: A matematika története és Szicília · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: A matematika története és Szimmetria · Többet látni »
Szinusz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szögfüggvények.
Új!!: A matematika története és Szinusz · Többet látni »
Szorobán
A egy Japánban kifejlesztett számolóeszköz.
Új!!: A matematika története és Szorobán · Többet látni »
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
Új!!: A matematika története és Szung-dinasztia · Többet látni »
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Új!!: A matematika története és Tang-dinasztia · Többet látni »
Taylor-sor
A Taylor-sorfejtés lehetőséget ad arra, hogy a függvényeket első, másod, … sokadfokú polinomokkal közelítsük. Az ábrán a sin(x) függvény hatványsorba fejtései láthatóak n.
Új!!: A matematika története és Taylor-sor · Többet látni »
Tízes számrendszer
A tízes számrendszer vagy decimális számrendszer a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja.
Új!!: A matematika története és Tízes számrendszer · Többet látni »
Többes szám
A többes szám (latinul pluralis) olyan szóalak, illetve nyelvtani kategória, amely egynél – bizonyos nyelvekben csak kettőnél, háromnál vagy négynél – több dologra vagy személyre utal.
Új!!: A matematika története és Többes szám · Többet látni »
Tökéletes számok
A számelméletben tökéletes számnak nevezzük azokat a természetes számokat, amelyek megegyeznek az önmaguknál kisebb osztóik összegével.
Új!!: A matematika története és Tökéletes számok · Többet látni »
Teljes indukció
A teljes indukció módszere a dominóeffektusra hasonlít. A teljes indukció (ritkábban: matematikai indukció) a matematika egyik legfontosabb és leggyakrabban használt bizonyítási módszere a természetes számok körében.
Új!!: A matematika története és Teljes indukció · Többet látni »
Terence Tao
Terence Chi-Shen Tao (Ausztrália, Adelaide, 1975. július 17. –) ausztrál-amerikai matematikus.
Új!!: A matematika története és Terence Tao · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: A matematika története és Természetes számok · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: A matematika története és Thalész · Többet látni »
Thomas Bradwardine
Thomas Bradwardine (Bredwardine, 1300 körül – Canterbury, 1349. augusztus 26.) latin nyelven író középkori angol matematikus, csillagász, és teológus.
Új!!: A matematika története és Thomas Bradwardine · Többet látni »
Timaiosz (dialógus)
Platón a Timaiosz című művében foglalja össze kozmológiáját.
Új!!: A matematika története és Timaiosz (dialógus) · Többet látni »
Topológia
A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.
Új!!: A matematika története és Topológia · Többet látni »
Trigonometria
A trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel, az analízisben az őket leíró trigonometrikus függvényekkel foglalkozik.
Új!!: A matematika története és Trigonometria · Többet látni »
Trigonometrikus függvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szögfüggvények.
Új!!: A matematika története és Trigonometrikus függvény · Többet látni »
Turing-gép
archivedate.
Új!!: A matematika története és Turing-gép · Többet látni »
Tycho Brahe
Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.
Új!!: A matematika története és Tycho Brahe · Többet látni »
Uddzsaín
Uddzsaín vagy Uddzsen (hindi nyelven: उज्जैन, angolul: Ujjain, régen Avanti, Avantika vagy Avantikapuri) város India területén, Madhja Prades államban, a Shipra folyó mellett.
Új!!: A matematika története és Uddzsaín · Többet látni »
Urnamezős kultúra
Az urnamezős kultúra kiterjedése Az urnamezős kultúra (angolul: Urnfield culture) (kb. Kr. e. 1300 – Kr. e. 750) egy Nyugat- és Közép-Európában honos késő bronzkori kultúra volt, a mai Magyarország területén a Dunántúlon és a Duna-Tisza közének nyugati felén terjedt el.
Új!!: A matematika története és Urnamezős kultúra · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: A matematika története és Vallás · Többet látni »
Volof nyelv
A volof nyelv Szenegálban, Gambiában és Mauritániában használatos, a volofok anyanyelve.
Új!!: A matematika története és Volof nyelv · Többet látni »
William Rowan Hamilton
Sir William Rowan Hamilton (Dublin, 1805. augusztus 4. – Dublin, 1865. szeptember 2.) ír matematikus, fizikus, csillagász.
Új!!: A matematika története és William Rowan Hamilton · Többet látni »
0 (szám)
A 0 (nulla) a legkisebb természetes szám és az azt jelölő számjegy.
Új!!: A matematika története és 0 (szám) · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: A matematika története és 10. század · Többet látni »
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Új!!: A matematika története és 1000 · Többet látni »
1029
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1029 · Többet látni »
1038
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1038 · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: A matematika története és 12. század · Többet látni »
1238
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1238 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: A matematika története és 13. század · Többet látni »
139
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 139 · Többet látni »
1398
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1398 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: A matematika története és 14. század · Többet látni »
1472
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1472 · Többet látni »
1482
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1482 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: A matematika története és 15. század · Többet látni »
1510
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1510 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: A matematika története és 16. század · Többet látni »
1777
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1777 · Többet látni »
179
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 179 · Többet látni »
1850-es évek
adórendszer kialakulása.
Új!!: A matematika története és 1850-es évek · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1855 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1864 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1865 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1872 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1884 · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1887 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1888 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1891 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: A matematika története és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: A matematika története és 1900 · Többet látni »
1910-es évek
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1910-es évek · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1920 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1976 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1986 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1992 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 1995 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: A matematika története és 20. század · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: A matematika története és 2004 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: A matematika története és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: A matematika története és 2007 · Többet látni »
220
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 220 · Többet látni »
3. század
A 3.
Új!!: A matematika története és 3. század · Többet látni »
400
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 400 · Többet látni »
450
Európa 450-ben.
Új!!: A matematika története és 450 · Többet látni »
78
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 78 · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: A matematika története és 8. század · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: A matematika története és 9. század · Többet látni »
953
Nincs leírás.
Új!!: A matematika története és 953 · Többet látni »
