Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A magyar királyok koronázása és Anjou-kor

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A magyar királyok koronázása és Anjou-kor

A magyar királyok koronázása vs. Anjou-kor

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat. Nagy Lajos uralkodása idején A magyar történelemben Anjou-kor alatt azt az 1308 és 1395 közötti időszakot értjük, amikor a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária királynő, valamint a durazzói ágból való Kis Károly uralkodtak a Magyar Királyságban.

Közötti hasonlóságok A magyar királyok koronázása és Anjou-kor

A magyar királyok koronázása és Anjou-kor 21 közös dolog (a Uniópédia): A vegyesházi királyok kora, Esztergom, Esztergomi érsek, Gentile da Montefiore, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, II. Károly magyar király, III. András magyar király, Kálmán győri püspök, Képes krónika, Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Mária magyar királynő, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Ottó magyar király, Szécsényi Tamás, Székesfehérvár, Szent Korona, Telegdi Csanád, Vencel magyar király, Zsigmond magyar király.

A vegyesházi királyok kora

A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.

A magyar királyok koronázása és A vegyesházi királyok kora · A vegyesházi királyok kora és Anjou-kor · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

A magyar királyok koronázása és Esztergom · Anjou-kor és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

A magyar királyok koronázása és Esztergomi érsek · Anjou-kor és Esztergomi érsek · Többet látni »

Gentile da Montefiore

Gentile da Montefiore vagy Gentilis de Monteflorum (Montefiore dell’Aso, 1240 – Lucca, 1312. október 27.) ferences szerzetes, bíboros, V. Kelemen pápa Magyarországra küldött követe.

A magyar királyok koronázása és Gentile da Montefiore · Anjou-kor és Gentile da Montefiore · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

A magyar királyok koronázása és I. Károly magyar király · Anjou-kor és I. Károly magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

A magyar királyok koronázása és I. Lajos magyar király · Anjou-kor és I. Lajos magyar király · Többet látni »

II. Károly magyar király

II.

A magyar királyok koronázása és II. Károly magyar király · Anjou-kor és II. Károly magyar király · Többet látni »

III. András magyar király

III.

A magyar királyok koronázása és III. András magyar király · Anjou-kor és III. András magyar király · Többet látni »

Kálmán győri püspök

Kálmán (1317/1318 – 1375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337.

A magyar királyok koronázása és Kálmán győri püspök · Anjou-kor és Kálmán győri püspök · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

A magyar királyok koronázása és Képes krónika · Anjou-kor és Képes krónika · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

A magyar királyok koronázása és Magyar Királyság · Anjou-kor és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

A magyar királyok koronázása és Magyarország uralkodóinak listája · Anjou-kor és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

A magyar királyok koronázása és Mária magyar királynő · Anjou-kor és Mária magyar királynő · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

A magyar királyok koronázása és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Anjou-kor és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Ottó magyar király

Wittelsbach Ottó, Magyarországon gyakran Bajor Ottó, (Burghausen, 1261. február 11. – Landshut, 1312. szeptember 9.) Alsó-Bajorország hercege 1290 és 1312 között, valamint magyar király az interregnum idején 1305 és 1312 között, bár 1307-ben megfosztották hatalmától, így ezt az évet szokás uralkodása végének tekinteni.

A magyar királyok koronázása és Ottó magyar király · Anjou-kor és Ottó magyar király · Többet látni »

Szécsényi Tamás

Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.

A magyar királyok koronázása és Szécsényi Tamás · Anjou-kor és Szécsényi Tamás · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

A magyar királyok koronázása és Székesfehérvár · Anjou-kor és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Korona

date.

A magyar királyok koronázása és Szent Korona · Anjou-kor és Szent Korona · Többet látni »

Telegdi Csanád

Telegdi Csanád (Mezőtelegd, 1280 körül – ?, 1349. december) esztergomi érsek.

A magyar királyok koronázása és Telegdi Csanád · Anjou-kor és Telegdi Csanád · Többet látni »

Vencel magyar király

Miklós bíboros, a későbbi XI. Benedek pápa (Képes krónika) Vencel, gyakran Cseh Vencel, magyar uralkodói nevén: László,, (Prága, 1289. október 6. – Alamóc, 1306. augusztus 4.) Přemysl-házi cseh és lengyel királyi herceg, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta cseh királyné fia.

A magyar királyok koronázása és Vencel magyar király · Anjou-kor és Vencel magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

A magyar királyok koronázása és Zsigmond magyar király · Anjou-kor és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A magyar királyok koronázása és Anjou-kor

A magyar királyok koronázása 205 kapcsolatokat, ugyanakkor Anjou-kor 114. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 6.58% = 21 / (205 + 114).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A magyar királyok koronázása és Anjou-kor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »