Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Botaji kultúra, Egyiptomi Újbirodalom, Házi ló, Háziasítás, Hükszoszok, Hurrik, I. e. 3. évezred, Kádesi csata, Lascaux-i barlang, Ló, Lovaglás, Mezopotámia, Nomadizmus, Oroszország, Rubicon (folyóirat), Sumer, Vadló, Vaskor.
Botaji kultúra
A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 3700–3100 közötti) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is.
Új!!: A ló háziasítása és Botaji kultúra · Többet látni »
Egyiptomi Újbirodalom
II. Ramszesz szobra a kairói Egyiptom Múzeumban Az egyiptomi Újbirodalom korszaka a hükszoszok kiűzésével kezdődött i. e. 1532-ben.
Új!!: A ló háziasítása és Egyiptomi Újbirodalom · Többet látni »
Házi ló
A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj.
Új!!: A ló háziasítása és Házi ló · Többet látni »
Háziasítás
juhászkutya Domesztikált rovarfaj a házi méh A háziasítás vagy domesztikáció során egy vadon élő növény- vagy állatfaj egyes állományait mesterségesen szabályozott termesztésbe vagy tenyésztésbe vonják, és eközben mesterséges szelekcióval új fajtákat hoznak létre.
Új!!: A ló háziasítása és Háziasítás · Többet látni »
Hükszoszok
A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény) A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett.
Új!!: A ló háziasítása és Hükszoszok · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: A ló háziasítása és Hurrik · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: A ló háziasítása és I. e. 3. évezred · Többet látni »
Kádesi csata
A kádesi csata (más átiratokban qadesi, qádesi) II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében, i. e. 1274 májusában zajlott le az akkori világ két vezető katonai hatalma, az Egyiptomi Birodalom és a II. Muvatallisz vezette Hettita Birodalom csapatai között a mai Szíria területén, Kádes város környékén.
Új!!: A ló háziasítása és Kádesi csata · Többet látni »
Lascaux-i barlang
Valószínűleg olajmécsesként használt tárgy a barlangból A lascaux-i barlang (Dordogne, Franciaország; Lascaux kiejtése kb. „lászkó”) a műalkotások értéke és mennyisége alapján egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak.
Új!!: A ló háziasítása és Lascaux-i barlang · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: A ló háziasítása és Ló · Többet látni »
Lovaglás
A lovaglás haladó lovon végzett mozgástevékenység: a ló irányítása, egyensúlyozás és együttes ritmikus mozgás.
Új!!: A ló háziasítása és Lovaglás · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: A ló háziasítása és Mezopotámia · Többet látni »
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Új!!: A ló háziasítása és Nomadizmus · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: A ló háziasítása és Oroszország · Többet látni »
Rubicon (folyóirat)
A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.
Új!!: A ló háziasítása és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: A ló háziasítása és Sumer · Többet látni »
Vadló
Tarpán a Moszkvai Állatkertben, 1884-ben Przsevalszkij-ló Észak-amerikai elvadult ló a musztáng Namíbiában A vadló (Equus ferus) Eurázsia mérsékelt égövi területein őshonos páratlanujjú patás állat.
Új!!: A ló háziasítása és Vadló · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
