Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
94 kapcsolatok: A jelenések könyve, A szentek és ereklyéik tisztelete, Alexandriai Philón, Antropomorfizmus, Újszövetség, Aszkézis, Az ember bukása, Ábrahám (Terah fia), Ádám és Éva, Őskeresztények, Üdvösség, Ökumenizmus, Ószövetség, Ézsaiás próféta, Babiloni fogság, Bérmálás, Bűn, Bűnbánat, Betegek kenete, Biblia, Bibliai teremtéstörténet, Dualizmus (filozófia), Emanáció, Eredendő bűn, Eretnekség, Eszkatológia, Etika (vallás), Evangélium, Felebaráti szeretet, Feltámadás (vallás), Frigyláda, Gnoszticizmus, Hit (vallás), Isten, Istenség, Istentisztelet, Iszlám, Jézus, Jótékonyság, Jeruzsálemi templom, JHVH, Jom kippur, Kabbala, Katekizmus, Képtisztelet, Keresztény hittételek, Kereszténység, Keresztség, Kinyilatkoztatás, Liturgia, ..., Maimonidész, Mágia, Mária-tisztelet, Második vatikáni zsinat, Mózes, Megtérés, Megtestesülés, Megváltás, Menóra, Messiás, Misszió, Misztériumvallás, Monoteista, Ontológia, Pál apostol, Pápa (egyházfő), Platon, Pogányság, Pokol, Próféták, Puritánok, Rabbi, Reformáció, Salamon ibn Gavirol, Sábát, Sátán, Sema Jiszraél, Szaadja gaon, Szefirák, Szekta, Szent sátor, Szentháromság, Szentség, Talmud, Tízparancsolat, Tóra, Teizmus, Tetragrammaton, Végítélet, Zsidó vallás, Zsinagóga, 1. század, 2. század, 4. század. Bővíteni index (44 több) »
A jelenések könyve
látomása Patmosz szigetén ''„Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét”'' Jelenések könyve Tetramorf. ''„és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel”''A jelenések könyve, vagy más bibliafordítási neveinː Jelenések könyve vagy János jelenései stb., elterjedt nevén János apokalipszise (Αποκάλυψη τουἸωάννου) a Biblia újszövetségi iratainak utolsó, prófétai igénnyel fellépő könyve, görög nyelvű őskeresztény mű.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és A jelenések könyve · Többet látni »
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és A szentek és ereklyéik tisztelete · Többet látni »
Alexandriai Philón
Alexandriai Philón (átírva Philōn), (Kr. e. 25/20 körül – Kr. u. 41/45 körül), röviden gyakran csak Philo, görög nyelvű zsidó filozófus.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Alexandriai Philón · Többet látni »
Antropomorfizmus
Az antropomorf északi szél egy utazó kabátját próbálja letépni Aiszóposz ''Az északi szél és a Nap'' című meséjében. Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Antropomorfizmus · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Újszövetség · Többet látni »
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Aszkézis · Többet látni »
Az ember bukása
Az ember bukása vagy a bűneset a Biblia által használt kifejezés arra az állapotra, amikor az első emberpár, Ádám és Éva, az Istenhez való hűségükből egy bűnös engedetlenségbe lépnek át.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Az ember bukása · Többet látni »
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ábrahám (Terah fia) · Többet látni »
Ádám és Éva
Peter Paul Rubens festménye: Ádám és ÉvaA Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva volt az első emberpár, amelyet Isten teremtett.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ádám és Éva · Többet látni »
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Őskeresztények · Többet látni »
Üdvösség
Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber יָשַׁע jāsā) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; Az üdvösség alatt leggyakrabban az örök élet és örök boldogság állapotát értik, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Üdvösség · Többet látni »
Ökumenizmus
Az ökumenizmus (görögül oikumené.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ökumenizmus · Többet látni »
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ószövetség · Többet látni »
Ézsaiás próféta
Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá (héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz; arab اشعیاء, Asíja).
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ézsaiás próféta · Többet látni »
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Babiloni fogság · Többet látni »
Bérmálás
Litvániában. A bérmálás szentségét felveheti minden megkeresztelt, de még meg nem bérmált személy. A katolikus egyházban a bérmálás (latinul confirmatio, jelentése ’megerősítés’) olyan szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Bérmálás · Többet látni »
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Bűn · Többet látni »
Bűnbánat
Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Bűnbánat · Többet látni »
Betegek kenete
A betegek kenete egy régi zsidó szokás formáiból kialakult keresztény szertartás.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Betegek kenete · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Biblia · Többet látni »
Bibliai teremtéstörténet
A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Bibliai teremtéstörténet · Többet látni »
Dualizmus (filozófia)
William Blake: A gonosz és a Jó egy angyallal A dualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összességét foglalja magában.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Dualizmus (filozófia) · Többet látni »
Emanáció
Az emanáció egy filozófia, teológiai és atomfizikai fogalom.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Emanáció · Többet látni »
Eredendő bűn
Masaccio: Ádám és Éva kiűzetése a paradicsomból (1426, részlet) Michelangelo: a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (1508–1512, részlet) Az eredendő bűn (más néven eredeti bűn vagy a katolikus teológiában áteredő bűn) egy teológiai szakkifejezés, az első embernek mint az egész emberiség képviselőjének a bűne, mely mint kegyelem nélküli, bűnös állapot minden emberre átszáll.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Eredendő bűn · Többet látni »
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Eretnekség · Többet látni »
Eszkatológia
Az eszkatológia (az eszkhaton.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Eszkatológia · Többet látni »
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Etika (vallás) · Többet látni »
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Evangélium · Többet látni »
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Felebaráti szeretet · Többet látni »
Feltámadás (vallás)
A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Feltámadás (vallás) · Többet látni »
Frigyláda
A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország ''Acacia seyal'', feltételezések szerint a bibliai sittim-fa A szent ládát mindig letakarva szállították a papok James Tissot: ''Mózes és Józsué a frigyládával'' A frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Frigyláda · Többet látni »
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Gnoszticizmus · Többet látni »
Hit (vallás)
Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Hit (vallás) · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Isten · Többet látni »
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Istenség · Többet látni »
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Istentisztelet · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Iszlám · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Jézus · Többet látni »
Jótékonyság
A jótékonyság olyan humanitárius cselekedet, amikor ellenszolgáltatás nélkül segítünk a rászorulóknak.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Jótékonyság · Többet látni »
Jeruzsálemi templom
A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Jeruzsálemi templom · Többet látni »
JHVH
'''JHVH''' A JHVH (vagy YHWH), azaz az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű) a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és JHVH · Többet látni »
Jom kippur
A zsidó naptár szerint.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Jom kippur · Többet látni »
Kabbala
szefirát utak kötik össze. Az az útvonal látható rajta, amelyet Isten széttördelt énjének isteni energiája használ arra, hogy kinyilvánulhasson a fizikai világban.Tim Dedopulosː Kabbala A kabbala (.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Kabbala · Többet látni »
Katekizmus
Jules-Alexis Muenier: A katekizmuslecke, 1890. Katekizmusnak, röviden káténak (a görög katekhein, azaz visszhangozni igéből) nevezzük tág értelemben a kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű oktató könyvet.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Katekizmus · Többet látni »
Képtisztelet
A képtisztelet (görög: εἰκονόδουλος eikonodoulosz → ikonodulia) ikonok és más vallási tárgyú képek tisztelete A szent képek a római katolikus és az ortodox egyházakban Krisztus, az angyalok, Szűz Mária és a szentek képei, valamint más vallásos tárgyú, szimbolikus képek, melyeknek tisztelet jár.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Képtisztelet · Többet látni »
Keresztény hittételek
A keresztény hittételek középpontjában Jézus Krisztus élete, megváltása és tanítása áll, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Keresztény hittételek · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Kereszténység · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Keresztség · Többet látni »
Kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Kinyilatkoztatás · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Liturgia · Többet látni »
Maimonidész
Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (saját nyelvén,, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Maimonidész · Többet látni »
Mágia
A mágia (ógörög: μαγεία) ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Mágia · Többet látni »
Mária-tisztelet
A Mária-tisztelet Szűz Mária megkülönböztetett tisztelete a keresztény egyházakban.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Mária-tisztelet · Többet látni »
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Második vatikáni zsinat · Többet látni »
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Mózes · Többet látni »
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Megtérés · Többet látni »
Megtestesülés
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Megtestesülés · Többet látni »
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Megváltás · Többet látni »
Menóra
Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Menóra · Többet látni »
Messiás
utolsó ítéletet. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” jelent.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Messiás · Többet látni »
Misszió
A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Misszió · Többet látni »
Misztériumvallás
A misztériumvallás titkos, csak a beavatottak számára ismert és érthető szertartások gyakorlása révén működő kultuszok gyűjtőneve.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Misztériumvallás · Többet látni »
Monoteista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyistenhit.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Monoteista · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Ontológia · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Pál apostol · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Platon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Platón.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Platon · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Pogányság · Többet látni »
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Pokol · Többet látni »
Próféták
#ÁTIRÁNYÍTÁS próféta.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Próféták · Többet látni »
Puritánok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Puritanizmus.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Puritánok · Többet látni »
Rabbi
A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Rabbi · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Reformáció · Többet látni »
Salamon ibn Gavirol
Salamon ibn Gavirol, középkori latin nevén Avicebron, teljes nevén Salamon ben Jehuda ibn Gabriol; héberül: שלמה בן יהודה אבן גבירול, Shelomo ben Yehuda ibn Gvirol; arabul: أبو أيوب سليمان بن يحيى بن جبيرول, Abu Ayyūb Suleiman ibn Yahya ibn Jabirūl), (Málaga, 1021 körül – Valencia, 1057 vagy 1069/1070Pallas, i. h.) középkori héber költő, filozófus. A 19. századi Heinrich Graetz, a zsidóság híres történetírója így jellemezte őt: „a század költői és filozófiai lángelméje, a zsidó Plato, kinek szaván sok szív melegedett fel, sok elme világosodott meg”.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Salamon ibn Gavirol · Többet látni »
Sábát
#ÁTIRÁNYÍTÁS nyugalomnap.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Sábát · Többet látni »
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Sátán · Többet látni »
Sema Jiszraél
A Sema Jiszraél (héberül: S'má Jiszráel) egy zsidó ima, ami visszavezethető a 2. századig.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Sema Jiszraél · Többet látni »
Szaadja gaon
Szaadja ben Jószéf Gaon (Egyiptom, 882 – Bagdad, 942. május 21.), (héberül: סעדיה בן יוסף גאון átírásban Saʿadyâ ben Yôsēf gāʾôn / Saadia ben Joszéf gaon) anyanyelvén, arabul: سعيد ابن يوسف الفيومي Saʿīd ibn Yūsuf al-Fayyūmi, magyarosan Szaíd ibn Júszuf al-Fajjúmí ismert rabbi, zsidó filozófus, exilarkha.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szaadja gaon · Többet látni »
Szefirák
A szefirák (héber: סְפִירוֹת szəphîrôṯ) a zsidó misztikusok tanításaiban, a kabbalában Isten emanációit jelölő kifejezés, amelyeken keresztül Ein Szof (A végtelen) felfedi magát, és folyamatosan teremt mind fizikai világot, mind magasabb metafizikai birodalmakat.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szefirák · Többet látni »
Szekta
A szekta olyan emberek csoportja, akik jól megkülönböztethető vallási, filozófiai vagy politikai kisebbségi doktrínát követnek.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szekta · Többet látni »
Szent sátor
A szent sátor vagy tabernákulum (héber: מִשְׁכַּן, átírva: mīškān) a Bibliában említett sátorszentély, amely az udvarával (pitvar) istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a zsidóknak az exodus, azaz az egyiptomi kivonulás után, a Sínai-hegyi szövetségkötéstől Salamon király templomának elkészültéig.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szent sátor · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szentháromság · Többet látni »
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Szentség · Többet látni »
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Talmud · Többet látni »
Tízparancsolat
A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Tízparancsolat · Többet látni »
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Tóra · Többet látni »
Teizmus
A teizmus tágabb értelemben egy Legfelsőbb Lény vagy istenségek létezésébe vetett hit.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Teizmus · Többet látni »
Tetragrammaton
#ÁTIRÁNYÍTÁS JHVH.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Tetragrammaton · Többet látni »
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Végítélet · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Zsidó vallás · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és Zsinagóga · Többet látni »
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és 1. század · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és 2. század · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: A kereszténység és a zsidó vallás és 4. század · Többet látni »
