Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A kereszténység története és Nagy egyházszakadás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A kereszténység története és Nagy egyházszakadás

A kereszténység története vs. Nagy egyházszakadás

A kereszténység története az evangélium hirdetésének, és a vele szorosan összefonódó keresztény egyházak történetét jelenti. A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Nagy egyházszakadás

A kereszténység története és Nagy egyházszakadás 42 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Arianizmus, Balkán (térség), Bázel–ferrara–firenzei zsinat, Bérmálás, Böjt, Bizánci Birodalom, Egyházi rend, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Első vatikáni zsinat, Frank Birodalom, Görög nyelv, Germánok, Gyónás, I. Constantinus római császár, I. Theodosius római császár, Iszlám, Kaiszareiai Euszebiosz, Katolicizmus, Képrombolás, Kereszténység, Keresztes háborúk, Khalkédóni zsinat, Kiközösítés, Konstantinápoly, Második lyoni zsinat, Második vatikáni zsinat, Metropolita, Monofiziták, ..., Monofizitizmus, Nagy Károly frank uralkodó, Nagy nyugati egyházszakadás, Nesztorianizmus, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Normannok, Nyugatrómai Birodalom, Ortodox kereszténység, Pápai tévedhetetlenség, Pentarchia (kereszténység), Római Birodalom, Reformáció. Bővíteni index (12 több) »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

A kereszténység története és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

A kereszténység története és Arianizmus · Arianizmus és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

A kereszténység története és Balkán (térség) · Balkán (térség) és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Bázel–ferrara–firenzei zsinat

A Bázel-ferrara-firenzei zsinat a katolikus egyház XVII.

A kereszténység története és Bázel–ferrara–firenzei zsinat · Bázel–ferrara–firenzei zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Bérmálás

Litvániában. A bérmálás szentségét felveheti minden megkeresztelt, de még meg nem bérmált személy. A katolikus egyházban a bérmálás (latinul confirmatio, jelentése ’megerősítés’) olyan szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára.

A kereszténység története és Bérmálás · Bérmálás és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Böjt

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

A kereszténység története és Böjt · Böjt és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

A kereszténység története és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Egyházi rend

Az egyházi rend vagy papi rend a katolikus egyházban a hét szentség közül a hatodik, a papság szentsége („papi szentség”).

A kereszténység története és Egyházi rend · Egyházi rend és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Első konstantinápolyi zsinat

Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.

A kereszténység története és Első konstantinápolyi zsinat · Első konstantinápolyi zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

A kereszténység története és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Első vatikáni zsinat

Az első vatikáni zsinat (1869–1870) a katolikus egyház 20.

A kereszténység története és Első vatikáni zsinat · Első vatikáni zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Frank Birodalom

A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).

A kereszténység története és Frank Birodalom · Frank Birodalom és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

A kereszténység története és Görög nyelv · Görög nyelv és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

A kereszténység története és Germánok · Germánok és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Gyónás

Medellín, Kolumbia Pietro Longhi: A gyónás A gyónás vagy szentgyónás (latinul confessio) számos vallásban a bűnök (bűnösség) beismerése, bevallása.

A kereszténység története és Gyónás · Gyónás és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

A kereszténység története és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

I. Theodosius római császár

I.

A kereszténység története és I. Theodosius római császár · I. Theodosius római császár és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

A kereszténység története és Iszlám · Iszlám és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

A kereszténység története és Kaiszareiai Euszebiosz · Kaiszareiai Euszebiosz és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

A kereszténység története és Katolicizmus · Katolicizmus és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Képrombolás

A 16. századi képrombolás tanúsága az utrechti Szent Márton-katedrálison A képrombolás vagy idegen szóval ikonoklasztázia, ikonoklaszmosz, ikonoklazmus (a görög εικών ’kép’ és κλάειν ’törni’ szóból) a történelem során a monoteista vallásokban jelentkező, a képtisztelet (ikonodulia, ikonodulosz) elleni dogmatikai harc, amelynek fő célja az Istent, szenteket, prófétákat ábrázoló szentképek, szobrok és egyéb ikonográfiai elemek eltávolítása a szakrális kontextusból (jellemzően a templomokból és a liturgiából), esetenként a profán térből is (pl. pénzérmékről).

A kereszténység története és Képrombolás · Képrombolás és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

A kereszténység története és Kereszténység · Kereszténység és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

A kereszténység története és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Khalkédóni zsinat

A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.

A kereszténység története és Khalkédóni zsinat · Khalkédóni zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Kiközösítés

Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.

A kereszténység története és Kiközösítés · Kiközösítés és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

A kereszténység története és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Második lyoni zsinat

A második lyoni zsinat volt a római katolikus egyház 14.

A kereszténység története és Második lyoni zsinat · Második lyoni zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Második vatikáni zsinat

A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.

A kereszténység története és Második vatikáni zsinat · Második vatikáni zsinat és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Metropolita

esztergom-budapesti érsek, egyúttal az esztergom-budapesti egyháztartomány metropolitája is. A metropolita a keresztény vallások egy püspöki méltósága, általában egy több egyházmegyéből álló egyháztartomány vezetője.

A kereszténység története és Metropolita · Metropolita és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Monofiziták

A monofiziták vagy miafiziták olyan keresztények, akik csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.

A kereszténység története és Monofiziták · Monofiziták és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Monofizitizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Monofiziták.

A kereszténység története és Monofizitizmus · Monofizitizmus és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Nagy Károly frank uralkodó

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Károly frank császár.

A kereszténység története és Nagy Károly frank uralkodó · Nagy Károly frank uralkodó és Nagy egyházszakadás · Többet látni »

Nagy nyugati egyházszakadás

A nagy nyugati egyházszakadás (latin: ecclesiae occidentalis schisma) 1378 és 1415/1417 között, közel négy évtizedig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja Róma, a másik Avignon volt.

A kereszténység története és Nagy nyugati egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Nagy nyugati egyházszakadás · Többet látni »

Nesztorianizmus

A nesztorianizmus egy krisztológiai irányzat, melynek követőit Nesztoriosz 5. századi konstantinápolyi pátriárka után nevezték el.

A kereszténység története és Nesztorianizmus · Nagy egyházszakadás és Nesztorianizmus · Többet látni »

Nikaia–konstantinápolyi hitvallás

A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).

A kereszténység története és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nagy egyházszakadás és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Többet látni »

Normannok

A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.

A kereszténység története és Normannok · Nagy egyházszakadás és Normannok · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

A kereszténység története és Nyugatrómai Birodalom · Nagy egyházszakadás és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

A kereszténység története és Ortodox kereszténység · Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pápai tévedhetetlenség

A pápai tévedhetetlenség a római katolikus egyház dogmája, amely kimondja, hogy Jézus Péternek tett ígérete értelmében a pápa, amikor ex cathedra (tanítói székéből) beszél, meg van védve attól a lehetőségtől, hogy tévedjen „az apostoli egyháznak adott és továbbörökített tanításban”.

A kereszténység története és Pápai tévedhetetlenség · Nagy egyházszakadás és Pápai tévedhetetlenség · Többet látni »

Pentarchia (kereszténység)

A pentarchia (görög: Πενταρχία) a kereszténység történetében az öt ősi patriarchátus (egyházkormányzati központ): Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem.

A kereszténység története és Pentarchia (kereszténység) · Nagy egyházszakadás és Pentarchia (kereszténység) · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

A kereszténység története és Római Birodalom · Nagy egyházszakadás és Római Birodalom · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

A kereszténység története és Reformáció · Nagy egyházszakadás és Reformáció · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A kereszténység története és Nagy egyházszakadás

A kereszténység története 488 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagy egyházszakadás 109. Ami közös bennük 42, a Jaccard index 7.04% = 42 / (488 + 109).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység története és Nagy egyházszakadás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »