Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Liturgia
A kereszténység története és Liturgia 36 közös dolog (a Uniópédia): Alamizsna, Alexandria (Egyiptom), Antiokheia, Újszövetség, Áldozat (vallás), Bencések, Biblia, Eucharisztia, Hitvallás, I. Gergely pápa, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, Ima, Isten, Istentisztelet, Iszlám, Jézus, Jeruzsálem, Képtisztelet, Kereszténység, Keresztség, Kultusz (vallás), Luther Márton, Második vatikáni zsinat, Oltár, Ortodox kereszténység, Pap (hivatás), Pogányság, Római Birodalom, Reformáció, Szentmise, ..., Szláv népek, Tömjénfüstölő, Vallás, Zsidó vallás, 16. század, 19. század. Bővíteni index (6 több) »
Alamizsna
Thorma János: Alamizsna Az alamizsna görög eredetű szó (eleémoszüné) irgalom, adomány jelentéssel.
A kereszténység története és Alamizsna · Alamizsna és Liturgia ·
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
A kereszténység története és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és Liturgia ·
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
A kereszténység története és Antiokheia · Antiokheia és Liturgia ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A kereszténység története · Újszövetség és Liturgia ·
Áldozat (vallás)
accessdate.
Áldozat (vallás) és A kereszténység története · Áldozat (vallás) és Liturgia ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
A kereszténység története és Bencések · Bencések és Liturgia ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A kereszténység története és Biblia · Biblia és Liturgia ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
A kereszténység története és Eucharisztia · Eucharisztia és Liturgia ·
Hitvallás
A hitvallás egy vallás tanításának rövid, sokszor tételes összefoglalása.
A kereszténység története és Hitvallás · Hitvallás és Liturgia ·
I. Gergely pápa
I.
A kereszténység története és I. Gergely pápa · I. Gergely pápa és Liturgia ·
I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
I.
A kereszténység története és I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem és Liturgia ·
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
A kereszténység története és Ima · Ima és Liturgia ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A kereszténység története és Isten · Isten és Liturgia ·
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
A kereszténység története és Istentisztelet · Istentisztelet és Liturgia ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A kereszténység története és Iszlám · Iszlám és Liturgia ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A kereszténység története és Jézus · Jézus és Liturgia ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A kereszténység története és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Liturgia ·
Képtisztelet
A képtisztelet (görög: εἰκονόδουλος eikonodoulosz → ikonodulia) ikonok és más vallási tárgyú képek tisztelete A szent képek a római katolikus és az ortodox egyházakban Krisztus, az angyalok, Szűz Mária és a szentek képei, valamint más vallásos tárgyú, szimbolikus képek, melyeknek tisztelet jár.
A kereszténység története és Képtisztelet · Képtisztelet és Liturgia ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A kereszténység története és Kereszténység · Kereszténység és Liturgia ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A kereszténység története és Keresztség · Keresztség és Liturgia ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
A kereszténység története és Kultusz (vallás) · Kultusz (vallás) és Liturgia ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A kereszténység története és Luther Márton · Liturgia és Luther Márton ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A kereszténység története és Második vatikáni zsinat · Liturgia és Második vatikáni zsinat ·
Oltár
Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.
A kereszténység története és Oltár · Liturgia és Oltár ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A kereszténység története és Ortodox kereszténység · Liturgia és Ortodox kereszténység ·
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
A kereszténység története és Pap (hivatás) · Liturgia és Pap (hivatás) ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A kereszténység története és Pogányság · Liturgia és Pogányság ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
A kereszténység története és Római Birodalom · Liturgia és Római Birodalom ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A kereszténység története és Reformáció · Liturgia és Reformáció ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A kereszténység története és Szentmise · Liturgia és Szentmise ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
A kereszténység története és Szláv népek · Liturgia és Szláv népek ·
Tömjénfüstölő
A tömjénfüstölő (latin thuribulum) olyan, többnyire vallási célú edény, melyben füstölés végett tömjént égetnek.
A kereszténység története és Tömjénfüstölő · Liturgia és Tömjénfüstölő ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
A kereszténység története és Vallás · Liturgia és Vallás ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A kereszténység története és Zsidó vallás · Liturgia és Zsidó vallás ·
16. század
A 16.
16. század és A kereszténység története · 16. század és Liturgia ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és A kereszténység története · 19. század és Liturgia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység története és Liturgia
- Mi van a közös A kereszténység története és Liturgia
- Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Liturgia
Összehasonlítását A kereszténység története és Liturgia
A kereszténység története 488 kapcsolatokat, ugyanakkor Liturgia 75. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 6.39% = 36 / (488 + 75).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység története és Liturgia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: