Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Keresztény szerzetesség
A kereszténység története és Keresztény szerzetesség 77 közös dolog (a Uniópédia): Assisi Szent Ferenc, Aszkézis, Avignoni fogság, Őskeresztények, Ókeresztény egyház, Böjt, Bencések, Clunyi reformok, Dogmatika, Domonkos-rend, Egyház, Egyházjog, Egyszerűség (vallás), Ellenreformáció, Ereklye, Eretnek, Eretnekség, Evangélium, Felebaráti szeretet, Ferences rend, Filozófia, Frank Birodalom, Gallia, Germánok, Guzmán Szent Domonkos, Hippói Szent Ágoston, Ima, Inkvizíció, Isten, Istentisztelet, ..., Kaiszareiai Euszebiosz, Katolicizmus, Középkor, Kegyelem (vallás), Kiközösítés, Klérus, Kolostor, Laikus, Liturgia, Luther Márton, Második vatikáni zsinat, Misszió, Monte Cassino, Nagy egyházszakadás, Nagy nyugati egyházszakadás, Népvándorláskor, Nursiai Szent Benedek, Ortodox kereszténység, Palesztina (régió), Pál apostol, Pápa (egyházfő), Péter apostol, Püspök, Pogányság, Róma, Reformáció, Szentföld, Szentmise, Szerzetes, Szolgálat (vallás), Templomosok, Tours, Tours-i Szent Márton, Tridenti zsinat, 1. század, 10. század, 12. század, 13. század, 16. század, 19. század, 3. század, 4. század, 5. század, 6. század, 7. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (47 több) »
Assisi Szent Ferenc
Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.
A kereszténység története és Assisi Szent Ferenc · Assisi Szent Ferenc és Keresztény szerzetesség ·
Aszkézis
Az aszkézis (görög ἄσκησις.
A kereszténység története és Aszkézis · Aszkézis és Keresztény szerzetesség ·
Avignoni fogság
avignoni pápai palota Róma városának térképe, a fekete ruhát viselő gyászoló özvegy az avignoni fogság ideje alatti Róma allegorikus figurája Az avignoni fogság azt az 1309 és 1377 közötti időszakot jelöli, amelynek során a pápa székhelyét – Róma helyett – a Rhône folyó mentén található franciaországi Avignon városába helyezték át.
A kereszténység története és Avignoni fogság · Avignoni fogság és Keresztény szerzetesség ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A kereszténység története és Őskeresztények · Keresztény szerzetesség és Őskeresztények ·
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Ókeresztény egyház és A kereszténység története · Ókeresztény egyház és Keresztény szerzetesség ·
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
A kereszténység története és Böjt · Böjt és Keresztény szerzetesség ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
A kereszténység története és Bencések · Bencések és Keresztény szerzetesség ·
Clunyi reformok
A clunyi kolostor A clunyi reformok a 10.
A kereszténység története és Clunyi reformok · Clunyi reformok és Keresztény szerzetesség ·
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
A kereszténység története és Dogmatika · Dogmatika és Keresztény szerzetesség ·
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
A kereszténység története és Domonkos-rend · Domonkos-rend és Keresztény szerzetesség ·
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
A kereszténység története és Egyház · Egyház és Keresztény szerzetesség ·
Egyházjog
Áldást osztó Jézus, mozaik, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika, Ravenna ''Concordia Discordantium Canonum'', 1140 Az egyházjog (jus ecclesiasticum) a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók.
A kereszténység története és Egyházjog · Egyházjog és Keresztény szerzetesség ·
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
A kereszténység története és Egyszerűség (vallás) · Egyszerűség (vallás) és Keresztény szerzetesség ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A kereszténység története és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Keresztény szerzetesség ·
Ereklye
A Szent Jobb Az ereklye latin eredetű szó (reliquia – hátrahagyott dolgok, maradvány), eredetileg fontos történelmi eseményekkel, egyes személyekkel (főleg szentekkel) valamilyen kapcsolatban lévő földi maradványokat, tárgyakat jelent.
A kereszténység története és Ereklye · Ereklye és Keresztény szerzetesség ·
Eretnek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eretnekség.
A kereszténység története és Eretnek · Eretnek és Keresztény szerzetesség ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A kereszténység története és Eretnekség · Eretnekség és Keresztény szerzetesség ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A kereszténység története és Evangélium · Evangélium és Keresztény szerzetesség ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
A kereszténység története és Felebaráti szeretet · Felebaráti szeretet és Keresztény szerzetesség ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
A kereszténység története és Ferences rend · Ferences rend és Keresztény szerzetesség ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
A kereszténység története és Filozófia · Filozófia és Keresztény szerzetesség ·
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
A kereszténység története és Frank Birodalom · Frank Birodalom és Keresztény szerzetesség ·
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
A kereszténység története és Gallia · Gallia és Keresztény szerzetesség ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
A kereszténység története és Germánok · Germánok és Keresztény szerzetesség ·
Guzmán Szent Domonkos
Fra Angelico 15. századi freskójának részlete Guzmán Domonkos, egyházi nevén Guzmán Szent Domonkos vagy gyakran csak Szent Domonkos (Caleruega, 1170–1175 körül – Bologna, 1221. augusztus 6.) középkori római katolikus pap, a Domonkos-rend megalapítója és névadója volt.
A kereszténység története és Guzmán Szent Domonkos · Guzmán Szent Domonkos és Keresztény szerzetesség ·
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
A kereszténység története és Hippói Szent Ágoston · Hippói Szent Ágoston és Keresztény szerzetesség ·
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
A kereszténység története és Ima · Ima és Keresztény szerzetesség ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A kereszténység története és Inkvizíció · Inkvizíció és Keresztény szerzetesség ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A kereszténység története és Isten · Isten és Keresztény szerzetesség ·
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
A kereszténység története és Istentisztelet · Istentisztelet és Keresztény szerzetesség ·
Kaiszareiai Euszebiosz
Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).
A kereszténység története és Kaiszareiai Euszebiosz · Kaiszareiai Euszebiosz és Keresztény szerzetesség ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
A kereszténység története és Katolicizmus · Katolicizmus és Keresztény szerzetesség ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
A kereszténység története és Középkor · Középkor és Keresztény szerzetesség ·
Kegyelem (vallás)
A kegyelemnek többféle jelentése van a vallásokban, a kereszténységben többnyire Isten üdvözítő kegyelmére vonatkozik.
A kereszténység története és Kegyelem (vallás) · Kegyelem (vallás) és Keresztény szerzetesség ·
Kiközösítés
Kiközösítés (idegen szóval: izoláció) alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását, diszkriminációját értjük.
A kereszténység története és Kiközösítés · Keresztény szerzetesség és Kiközösítés ·
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
A kereszténység története és Klérus · Keresztény szerzetesség és Klérus ·
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A kereszténység története és Kolostor · Keresztény szerzetesség és Kolostor ·
Laikus
Laikusnak nevezik azt a személyt, aki valamely tudományban vagy szakmában járatlan, ahhoz nem ért.
A kereszténység története és Laikus · Keresztény szerzetesség és Laikus ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
A kereszténység története és Liturgia · Keresztény szerzetesség és Liturgia ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A kereszténység története és Luther Márton · Keresztény szerzetesség és Luther Márton ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
A kereszténység története és Második vatikáni zsinat · Keresztény szerzetesség és Második vatikáni zsinat ·
Misszió
A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.
A kereszténység története és Misszió · Keresztény szerzetesség és Misszió ·
Monte Cassino
A kolostor A Monte Cassino egy 520 méter magas sziklás hegy Rómától 130 kilométerre délre és Cassino városától két kilométerre nyugatra, amely a rajta épült apátságról nevezetes (Monte Cassinó-i apátság).
A kereszténység története és Monte Cassino · Keresztény szerzetesség és Monte Cassino ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
A kereszténység története és Nagy egyházszakadás · Keresztény szerzetesség és Nagy egyházszakadás ·
Nagy nyugati egyházszakadás
A nagy nyugati egyházszakadás (latin: ecclesiae occidentalis schisma) 1378 és 1415/1417 között, közel négy évtizedig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja Róma, a másik Avignon volt.
A kereszténység története és Nagy nyugati egyházszakadás · Keresztény szerzetesség és Nagy nyugati egyházszakadás ·
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
A kereszténység története és Népvándorláskor · Keresztény szerzetesség és Népvándorláskor ·
Nursiai Szent Benedek
San Marco, Firenze (kb. 1400-1455). Nursiai Benedek (latin: Benedictus Nursiae) vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója.
A kereszténység története és Nursiai Szent Benedek · Keresztény szerzetesség és Nursiai Szent Benedek ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
A kereszténység története és Ortodox kereszténység · Keresztény szerzetesség és Ortodox kereszténység ·
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
A kereszténység története és Palesztina (régió) · Keresztény szerzetesség és Palesztina (régió) ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A kereszténység története és Pál apostol · Keresztény szerzetesség és Pál apostol ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A kereszténység története és Pápa (egyházfő) · Keresztény szerzetesség és Pápa (egyházfő) ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
A kereszténység története és Péter apostol · Keresztény szerzetesség és Péter apostol ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
A kereszténység története és Püspök · Keresztény szerzetesség és Püspök ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A kereszténység története és Pogányság · Keresztény szerzetesség és Pogányság ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
A kereszténység története és Róma · Keresztény szerzetesség és Róma ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A kereszténység története és Reformáció · Keresztény szerzetesség és Reformáció ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
A kereszténység története és Szentföld · Keresztény szerzetesség és Szentföld ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
A kereszténység története és Szentmise · Keresztény szerzetesség és Szentmise ·
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
A kereszténység története és Szerzetes · Keresztény szerzetesség és Szerzetes ·
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
A kereszténység története és Szolgálat (vallás) · Keresztény szerzetesség és Szolgálat (vallás) ·
Templomosok
Krisztus-rendi kolostor Tomarban (Portugália) A templomosok vagy templomos lovagrend (latinul milites templi) az egyik leghíresebb katolikus harcos szerzetesrend, egyházi lovagrend volt.
A kereszténység története és Templomosok · Keresztény szerzetesség és Templomosok ·
Tours
Tours város Franciaországban, Indre-et-Loire megye székhelye.
A kereszténység története és Tours · Keresztény szerzetesség és Tours ·
Tours-i Szent Márton
264px 264px 264px 264px 264px 264px 264px Tours-i Szent Márton (Savaria, 316 vagy 317 – Tours, 397. november 8.) Pannonia provinciában született püspök, Tours harmadik püspöke.
A kereszténység története és Tours-i Szent Márton · Keresztény szerzetesség és Tours-i Szent Márton ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A kereszténység története és Tridenti zsinat · Keresztény szerzetesség és Tridenti zsinat ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és A kereszténység története · 1. század és Keresztény szerzetesség ·
10. század
A 10.
10. század és A kereszténység története · 10. század és Keresztény szerzetesség ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és A kereszténység története · 12. század és Keresztény szerzetesség ·
13. század
A 13.
13. század és A kereszténység története · 13. század és Keresztény szerzetesség ·
16. század
A 16.
16. század és A kereszténység története · 16. század és Keresztény szerzetesség ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és A kereszténység története · 19. század és Keresztény szerzetesség ·
3. század
A 3.
3. század és A kereszténység története · 3. század és Keresztény szerzetesség ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A kereszténység története · 4. század és Keresztény szerzetesség ·
5. század
Az 5.
5. század és A kereszténység története · 5. század és Keresztény szerzetesség ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és A kereszténység története · 6. század és Keresztény szerzetesség ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
7. század és A kereszténység története · 7. század és Keresztény szerzetesség ·
8. század
Az 8.
8. század és A kereszténység története · 8. század és Keresztény szerzetesség ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
9. század és A kereszténység története · 9. század és Keresztény szerzetesség ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység története és Keresztény szerzetesség
- Mi van a közös A kereszténység története és Keresztény szerzetesség
- Közötti hasonlóságok A kereszténység története és Keresztény szerzetesség
Összehasonlítását A kereszténység története és Keresztény szerzetesség
A kereszténység története 488 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztény szerzetesség 306. Ami közös bennük 77, a Jaccard index 9.70% = 77 / (488 + 306).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység története és Keresztény szerzetesség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: