Közötti hasonlóságok A kereszténység kritikája és Szentháromság
A kereszténység kritikája és Szentháromság 57 közös dolog (a Uniópédia): An, Angyal, Anuket, Aquinói Szent Tamás, Újszövetség, Ámon (isten), Ísvara, Ókeresztény egyház, Ókori egyiptomi vallás, Biblia, Brahma, Capitolinus, Dogma (fogalom), Első nikaiai zsinat, Enki, Enlil, Eretnekség, Evangélium, Feminizmus, Gnoszticizmus, Hippói Szent Ágoston, Hitvallás, Hnum, Honszu (isten), I. Constantinus római császár, Isten, Istenség, Iszlám, Iuppiter, Jézus, ..., Juno, Kereszténység, Korán, Mars (isten), Megtestesülés, Minerva (mitológia), Mut, Nofertum, Pál apostol, Platonizmus, Pogányság, Ptah, Quirinus, Római mitológia, Reformáció, Siva, Sumerek, Szahmet, Szatet, Szűz Mária, Többistenhit, Teológia, Trimúrti, Visnu, Zsidó vallás, 2. század, 4. század. Bővíteni index (27 több) »
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
A kereszténység kritikája és An · An és Szentháromság ·
Angyal
El Greco, 1575: ''Angyali üdvözlet'' Az angyalok a zsidó, keresztény és muszlim vallásban Istennél alacsonyabb, az embernél magasabb rendű, természetfeletti szellemi lények.
A kereszténység kritikája és Angyal · Angyal és Szentháromság ·
Anuket
Anuket (ˁnq.t), görögül Anukisz az ókori egyiptomi vallás egyik istennője.
A kereszténység kritikája és Anuket · Anuket és Szentháromság ·
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
A kereszténység kritikája és Aquinói Szent Tamás · Aquinói Szent Tamás és Szentháromság ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A kereszténység kritikája · Újszövetség és Szentháromság ·
Ámon (isten)
__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Amon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.
Ámon (isten) és A kereszténység kritikája · Ámon (isten) és Szentháromság ·
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Ísvara és A kereszténység kritikája · Ísvara és Szentháromság ·
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Ókeresztény egyház és A kereszténység kritikája · Ókeresztény egyház és Szentháromság ·
Ókori egyiptomi vallás
Szárnyas napkorong III. Ramszesz Medinet Habu-i templomában Az ókori egyiptomi vallás az egyiptomi emberek több mint 4000 évig fennálló hitvilágának öröksége a kereszténység és az iszlám előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak.
Ókori egyiptomi vallás és A kereszténység kritikája · Ókori egyiptomi vallás és Szentháromság ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A kereszténység kritikája és Biblia · Biblia és Szentháromság ·
Brahma
Brahma (szanszkrit brahmā, dévanágari írással ब्रह्मा) a hinduizmus teremtő istene, és a Trimúrti (a hindu istenháromság) egyike, Ísvara első megnyilvánulása.
A kereszténység kritikája és Brahma · Brahma és Szentháromság ·
Capitolinus
A Capitolinus (olaszul: Campidoglio) Róma hét dombjának egyike.
A kereszténység kritikája és Capitolinus · Capitolinus és Szentháromság ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A kereszténység kritikája és Dogma (fogalom) · Dogma (fogalom) és Szentháromság ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
A kereszténység kritikája és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Szentháromság ·
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
A kereszténység kritikája és Enki · Enki és Szentháromság ·
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
A kereszténység kritikája és Enlil · Enlil és Szentháromság ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
A kereszténység kritikája és Eretnekség · Eretnekség és Szentháromság ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A kereszténység kritikája és Evangélium · Evangélium és Szentháromság ·
Feminizmus
Vénusz-tükör Szüfrazsett letartóztatása Londonban, 1914-ben Emma Goldman Bédy-Schwimmer Rózsa alapította Magyarországon a Feministák Egyesületét Virginia Woolf Simone de Beauvoir Gloria Steinem Emma Watson Washingtonban Dakkában, Bangladesben, 2005. március 8-án, a National Women Workers Trade Union Centre szervezésében A feminizmus olyan társadalomkritikai eszmerendszer és a hozzá kapcsolódó emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek közös célja a nemek közti egyenjogúság társadalmi, gazdasági, kulturális, magánéleti és szexuális téren történő megvalósítása.
A kereszténység kritikája és Feminizmus · Feminizmus és Szentháromság ·
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
A kereszténység kritikája és Gnoszticizmus · Gnoszticizmus és Szentháromság ·
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
A kereszténység kritikája és Hippói Szent Ágoston · Hippói Szent Ágoston és Szentháromság ·
Hitvallás
A hitvallás egy vallás tanításának rövid, sokszor tételes összefoglalása.
A kereszténység kritikája és Hitvallás · Hitvallás és Szentháromság ·
Hnum
Hnum Hnum, Chnum, Khnum vagy Khnubisz a termékenység kosfejű istene az ókori egyiptomi vallásban.
A kereszténység kritikája és Hnum · Hnum és Szentháromság ·
Honszu (isten)
Honszu (Honsz, Khonsz) az ókori egyiptomi vallás egyik istene.
A kereszténység kritikája és Honszu (isten) · Honszu (isten) és Szentháromság ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
A kereszténység kritikája és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Szentháromság ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A kereszténység kritikája és Isten · Isten és Szentháromság ·
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
A kereszténység kritikája és Istenség · Istenség és Szentháromság ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A kereszténység kritikája és Iszlám · Iszlám és Szentháromság ·
Iuppiter
Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Iuppiter, vagy gyakran Jupiter; ez a név a Dieis Pater (Ég Atya) kifejezésből származik.
A kereszténység kritikája és Iuppiter · Iuppiter és Szentháromság ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A kereszténység kritikája és Jézus · Jézus és Szentháromság ·
Juno
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iuno Regina.
A kereszténység kritikája és Juno · Juno és Szentháromság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A kereszténység kritikája és Kereszténység · Kereszténység és Szentháromság ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
A kereszténység kritikája és Korán · Korán és Szentháromság ·
Mars (isten)
Mars, római bronzszobor A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt.
A kereszténység kritikája és Mars (isten) · Mars (isten) és Szentháromság ·
Megtestesülés
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
A kereszténység kritikája és Megtestesülés · Megtestesülés és Szentháromság ·
Minerva (mitológia)
Minerva a bölcsesség és az államvezetés művészetének istennője Minerva az ó-itáliai népeknél (szabinok, etruszkok és latinok) egy istenség neve volt, a kézművesség és az ipar védője.
A kereszténység kritikája és Minerva (mitológia) · Minerva (mitológia) és Szentháromság ·
Mut
Mut ókori egyiptomi anyaistennő.
A kereszténység kritikája és Mut · Mut és Szentháromság ·
Nofertum
Nofertum Nofertum ókori egyiptomi isten, Ptah és Szahmet fiaként a memphiszi háromság harmadik tagja.
A kereszténység kritikája és Nofertum · Nofertum és Szentháromság ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A kereszténység kritikája és Pál apostol · Pál apostol és Szentháromság ·
Platonizmus
A platonizmus Platón írásaiban található és/vagy azokból levezetett filozófiai rendszer.
A kereszténység kritikája és Platonizmus · Platonizmus és Szentháromság ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A kereszténység kritikája és Pogányság · Pogányság és Szentháromság ·
Ptah
Ptah az ókori egyiptomi vallás egyik legfőbb és egyik legősibb, egyik legnagyobb tiszteletben tartott istene.
A kereszténység kritikája és Ptah · Ptah és Szentháromság ·
Quirinus
Quirinus a római mitológia kialakulásának kezdeti szakaszában nagyon fontos szerepet játszó isten, Juppiter és Mars mellett az első isteni triász tagja.
A kereszténység kritikája és Quirinus · Quirinus és Szentháromság ·
Római mitológia
A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.
A kereszténység kritikája és Római mitológia · Római mitológia és Szentháromság ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A kereszténység kritikája és Reformáció · Reformáció és Szentháromság ·
Siva
'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.
A kereszténység kritikája és Siva · Siva és Szentháromság ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
A kereszténység kritikája és Sumerek · Sumerek és Szentháromság ·
Szahmet
Szahmet szobrai, Berlin, Neues Museum Szahmet (vagy Szehmet; sḫm.t, „a hatalmas”) ókori egyiptomi istennő.
A kereszténység kritikája és Szahmet · Szahmet és Szentháromság ·
Szatet
Szatet (sṯ.t vagy sṯỉ.t), görögül Szatisz az ókori egyiptomi vallás egyik istennője.
A kereszténység kritikája és Szatet · Szatet és Szentháromság ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A kereszténység kritikája és Szűz Mária · Szentháromság és Szűz Mária ·
Többistenhit
A többistenhit vagy politeizmus a több istenből álló panteonok jellemzője.
A kereszténység kritikája és Többistenhit · Szentháromság és Többistenhit ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A kereszténység kritikája és Teológia · Szentháromság és Teológia ·
Trimúrti
A '''trimúrti''' ábrázolása az ''Elephanta'' barlangokban A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja.
A kereszténység kritikája és Trimúrti · Szentháromság és Trimúrti ·
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
A kereszténység kritikája és Visnu · Szentháromság és Visnu ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A kereszténység kritikája és Zsidó vallás · Szentháromság és Zsidó vallás ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és A kereszténység kritikája · 2. század és Szentháromság ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A kereszténység kritikája · 4. század és Szentháromság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység kritikája és Szentháromság
- Mi van a közös A kereszténység kritikája és Szentháromság
- Közötti hasonlóságok A kereszténység kritikája és Szentháromság
Összehasonlítását A kereszténység kritikája és Szentháromság
A kereszténység kritikája 216 kapcsolatokat, ugyanakkor Szentháromság 158. Ami közös bennük 57, a Jaccard index 15.24% = 57 / (216 + 158).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység kritikája és Szentháromság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: