Közötti hasonlóságok A kereszténység kritikája és Jézus
A kereszténység kritikája és Jézus 48 közös dolog (a Uniópédia): Újszövetség, Ádám és Éva, Áldozat (vallás), Őskeresztények, Üdvösség, Bűn, Biblia, Bibliai kánon, Diaszpóra, Etika (vallás), Evangélium, Farizeusok, Gnoszticizmus, Héber Biblia, I. Constantinus római császár, I. Heródes zsidó király, Isten, Isten országa, Iszlám, János evangéliuma, József (Jézus nevelőapja), Kereszténység, Krisztus második eljövetele, Lukács evangéliuma, Máté evangéliuma, Mózes, Megtérés, Megtestesülés, Megváltás, Messiás, ..., Misztika, Mohamed próféta, Pál apostol, Pápa (egyházfő), Pogányság, Próféta, Protestantizmus, Római Birodalom, Rotterdami Erasmus, Rudolf Bultmann, Szűz Mária, Szentháromság, Talmud, Teológia, Végítélet, Zsidó vallás, 1. század, 4. század. Bővíteni index (18 több) »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és A kereszténység kritikája · Újszövetség és Jézus ·
Ádám és Éva
Peter Paul Rubens festménye: Ádám és ÉvaA Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva volt az első emberpár, amelyet Isten teremtett.
Ádám és Éva és A kereszténység kritikája · Ádám és Éva és Jézus ·
Áldozat (vallás)
accessdate.
Áldozat (vallás) és A kereszténység kritikája · Áldozat (vallás) és Jézus ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A kereszténység kritikája és Őskeresztények · Jézus és Őskeresztények ·
Üdvösség
Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber יָשַׁע jāsā) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; Az üdvösség alatt leggyakrabban az örök élet és örök boldogság állapotát értik, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik.
Üdvösség és A kereszténység kritikája · Üdvösség és Jézus ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
A kereszténység kritikája és Bűn · Bűn és Jézus ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A kereszténység kritikája és Biblia · Biblia és Jézus ·
Bibliai kánon
A bibliai kánon olyan szövegek (vagy „könyvek”) összessége, amelyeket egy adott zsidó vagy keresztény vallási közösség hiteles írásnak tekint.
A kereszténység kritikája és Bibliai kánon · Bibliai kánon és Jézus ·
Diaszpóra
A diaszpóra kifejezés (diaspora, ógörög nyelven: διασπορά – jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követőire, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat.
A kereszténység kritikája és Diaszpóra · Diaszpóra és Jézus ·
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
A kereszténység kritikája és Etika (vallás) · Etika (vallás) és Jézus ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A kereszténység kritikája és Evangélium · Evangélium és Jézus ·
Farizeusok
A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, amelynek tagjai életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották.
A kereszténység kritikája és Farizeusok · Farizeusok és Jézus ·
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
A kereszténység kritikája és Gnoszticizmus · Gnoszticizmus és Jézus ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
A kereszténység kritikája és Héber Biblia · Héber Biblia és Jézus ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
A kereszténység kritikája és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Jézus ·
I. Heródes zsidó király
I.
A kereszténység kritikája és I. Heródes zsidó király · I. Heródes zsidó király és Jézus ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
A kereszténység kritikája és Isten · Isten és Jézus ·
Isten országa
Isten országa (görög Βασιλεία τοῦ Θεοῦ baszileia tú theú; jelentése: Isten uralma, Isten királysága) a bibliai teológia egyik központi fogalma.
A kereszténység kritikája és Isten országa · Isten országa és Jézus ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A kereszténység kritikája és Iszlám · Iszlám és Jézus ·
János evangéliuma
János apostol ábrázolása a stockholmi Arany Kódexben A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
A kereszténység kritikája és János evangéliuma · János evangéliuma és Jézus ·
József (Jézus nevelőapja)
egri minorita templomban József a Dávid házából származó ács, az Újszövetség szerint Szűz Mária férjeMt 1,16 és Jézus nevelőapja, a Szent Család feje.
A kereszténység kritikája és József (Jézus nevelőapja) · Jézus és József (Jézus nevelőapja) ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A kereszténység kritikája és Kereszténység · Jézus és Kereszténység ·
Krisztus második eljövetele
Krisztus második eljövetele vagy parúzia a keresztény és iszlám hit alapján Jézusnak a Földre való visszatérésére vonatkozik.
A kereszténység kritikája és Krisztus második eljövetele · Jézus és Krisztus második eljövetele ·
Lukács evangéliuma
evangélista (10. századi bizánci kódex illusztrációja) A Lukács evangéliuma az Újszövetség harmadik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
A kereszténység kritikája és Lukács evangéliuma · Jézus és Lukács evangéliuma ·
Máté evangéliuma
Arany Kódexben A Máté evangéliuma az Újszövetség első könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.
A kereszténység kritikája és Máté evangéliuma · Jézus és Máté evangéliuma ·
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
A kereszténység kritikája és Mózes · Jézus és Mózes ·
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
A kereszténység kritikája és Megtérés · Jézus és Megtérés ·
Megtestesülés
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
A kereszténység kritikája és Megtestesülés · Jézus és Megtestesülés ·
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
A kereszténység kritikája és Megváltás · Jézus és Megváltás ·
Messiás
utolsó ítéletet. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” jelent.
A kereszténység kritikája és Messiás · Jézus és Messiás ·
Misztika
A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap.
A kereszténység kritikája és Misztika · Jézus és Misztika ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
A kereszténység kritikája és Mohamed próféta · Jézus és Mohamed próféta ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
A kereszténység kritikája és Pál apostol · Jézus és Pál apostol ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A kereszténység kritikája és Pápa (egyházfő) · Jézus és Pápa (egyházfő) ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
A kereszténység kritikája és Pogányság · Jézus és Pogányság ·
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
A kereszténység kritikája és Próféta · Jézus és Próféta ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
A kereszténység kritikája és Protestantizmus · Jézus és Protestantizmus ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
A kereszténység kritikája és Római Birodalom · Jézus és Római Birodalom ·
Rotterdami Erasmus
Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.
A kereszténység kritikája és Rotterdami Erasmus · Jézus és Rotterdami Erasmus ·
Rudolf Bultmann
Rudolf Karl Bultmann (Wiefelstede, 1884. augusztus 20. – Marburg, 1976. július 30.) német evangélikus teológus, bibliakutató, a dialektikus teológia jelentős képviselője.
A kereszténység kritikája és Rudolf Bultmann · Jézus és Rudolf Bultmann ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A kereszténység kritikája és Szűz Mária · Jézus és Szűz Mária ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
A kereszténység kritikája és Szentháromság · Jézus és Szentháromság ·
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
A kereszténység kritikája és Talmud · Jézus és Talmud ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A kereszténység kritikája és Teológia · Jézus és Teológia ·
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
A kereszténység kritikája és Végítélet · Jézus és Végítélet ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A kereszténység kritikája és Zsidó vallás · Jézus és Zsidó vallás ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és A kereszténység kritikája · 1. század és Jézus ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és A kereszténység kritikája · 4. század és Jézus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység kritikája és Jézus
- Mi van a közös A kereszténység kritikája és Jézus
- Közötti hasonlóságok A kereszténység kritikája és Jézus
Összehasonlítását A kereszténység kritikája és Jézus
A kereszténység kritikája 216 kapcsolatokat, ugyanakkor Jézus 293. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 9.43% = 48 / (216 + 293).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység kritikája és Jézus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: