Közötti hasonlóságok A kereszténység az újkorban és A kereszténység története
A kereszténység az újkorban és A kereszténység története 53 közös dolog (a Uniópédia): A kereszténység kronológiája, A szentek és ereklyéik tisztelete, Anglia, Arisztotelész, Az öt sola, Őskeresztények, Ókeresztény egyház, Biblia, Bizánci Birodalom, Dogma (fogalom), Dogmatika, Domonkos-rend, Ellenreformáció, Evangélium, Feltámadás (vallás), Felvilágosodás, Ferences rend, Harmincéves háború, Hit (vallás), Inkvizíció, Iszlám, Jézus, Katolikus szentek és boldogok listája név szerint, Közép-Amerika, Kereszténység, Keresztség, Kinyilatkoztatás, Konstantinápolyi pátriárkák listája, Konstanzi zsinat, Krisztus, ..., Kultusz (vallás), Luther Márton, Mária-tisztelet, Megtérés, Misszió, Misszionárius, Monofiziták, Nesztorianizmus, Pápa (egyházfő), Racionalizmus, Reformáció, Szentháromság, Szinkretizmus, Teológia, Tridenti zsinat, Vallástörténet, Wittenberg, 1. század, 16. század, 17. század, 19. század, 7. század, 8. század. Bővíteni index (23 több) »
A kereszténység kronológiája
A kereszténység kronológiája összefoglalást nyújt a fontosabb eseményekről Jézus keresztre feszítésétől napjainkig.
A kereszténység az újkorban és A kereszténység kronológiája · A kereszténység kronológiája és A kereszténység története ·
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
A kereszténység az újkorban és A szentek és ereklyéik tisztelete · A kereszténység története és A szentek és ereklyéik tisztelete ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
A kereszténység az újkorban és Anglia · A kereszténység története és Anglia ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
A kereszténység az újkorban és Arisztotelész · A kereszténység története és Arisztotelész ·
Az öt sola
Az öt sola öt latin kifejezés, melyek a reformáció alatt jelentek meg és összefoglalják a reformátorok alapvető teológiai hitét a római katolikus egyház tanításaival szemben.
A kereszténység az újkorban és Az öt sola · A kereszténység története és Az öt sola ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
A kereszténység az újkorban és Őskeresztények · A kereszténység története és Őskeresztények ·
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Ókeresztény egyház és A kereszténység az újkorban · Ókeresztény egyház és A kereszténység története ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
A kereszténység az újkorban és Biblia · A kereszténység története és Biblia ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
A kereszténység az újkorban és Bizánci Birodalom · A kereszténység története és Bizánci Birodalom ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
A kereszténység az újkorban és Dogma (fogalom) · A kereszténység története és Dogma (fogalom) ·
Dogmatika
A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.
A kereszténység az újkorban és Dogmatika · A kereszténység története és Dogmatika ·
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
A kereszténység az újkorban és Domonkos-rend · A kereszténység története és Domonkos-rend ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
A kereszténység az újkorban és Ellenreformáció · A kereszténység története és Ellenreformáció ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
A kereszténység az újkorban és Evangélium · A kereszténység története és Evangélium ·
Feltámadás (vallás)
A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.
A kereszténység az újkorban és Feltámadás (vallás) · A kereszténység története és Feltámadás (vallás) ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
A kereszténység az újkorban és Felvilágosodás · A kereszténység története és Felvilágosodás ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
A kereszténység az újkorban és Ferences rend · A kereszténység története és Ferences rend ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
A kereszténység az újkorban és Harmincéves háború · A kereszténység története és Harmincéves háború ·
Hit (vallás)
Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.
A kereszténység az újkorban és Hit (vallás) · A kereszténység története és Hit (vallás) ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
A kereszténység az újkorban és Inkvizíció · A kereszténység története és Inkvizíció ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
A kereszténység az újkorban és Iszlám · A kereszténység története és Iszlám ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
A kereszténység az újkorban és Jézus · A kereszténység története és Jézus ·
Katolikus szentek és boldogok listája név szerint
A római katolikus egyház több mint 10 ezer ún.
A kereszténység az újkorban és Katolikus szentek és boldogok listája név szerint · A kereszténység története és Katolikus szentek és boldogok listája név szerint ·
Közép-Amerika
Közép-Amerika kontinentális része A Karib-lemez elhelyezkedése A tágabb értelemben vett Közép-Amerika Közép-Amerika,Dél-Amerika az észak-amerikai kontinens egyik földrajzi régiója.
A kereszténység az újkorban és Közép-Amerika · A kereszténység története és Közép-Amerika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
A kereszténység az újkorban és Kereszténység · A kereszténység története és Kereszténység ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
A kereszténység az újkorban és Keresztség · A kereszténység története és Keresztség ·
Kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.
A kereszténység az újkorban és Kinyilatkoztatás · A kereszténység története és Kinyilatkoztatás ·
Konstantinápolyi pátriárkák listája
Az alábbi lista az ortodox kereszténység (és természetesen azon belül a görög ortodox egyház, illetve azon belül a konstantinápolyi ortodox egyház) legfőbb méltóságának viselőit, a konstantinápolyi pátriárkákat tartalmazza (akik valójában 330-ig csak püspökök, majd utána 451-ig pedig csak érsekek voltak).
A kereszténység az újkorban és Konstantinápolyi pátriárkák listája · A kereszténység története és Konstantinápolyi pátriárkák listája ·
Konstanzi zsinat
Václav Brožík: Husz János a konstanzi zsinaton, festmény (1883) 1415 július 6. Husz János megégetése, miniatúra Ulrich Richental ''Chronik des Konstanzer Konzils'' című művében A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett.
A kereszténység az újkorban és Konstanzi zsinat · A kereszténység története és Konstanzi zsinat ·
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
A kereszténység az újkorban és Krisztus · A kereszténység története és Krisztus ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
A kereszténység az újkorban és Kultusz (vallás) · A kereszténység története és Kultusz (vallás) ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
A kereszténység az újkorban és Luther Márton · A kereszténység története és Luther Márton ·
Mária-tisztelet
A Mária-tisztelet Szűz Mária megkülönböztetett tisztelete a keresztény egyházakban.
A kereszténység az újkorban és Mária-tisztelet · A kereszténység története és Mária-tisztelet ·
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
A kereszténység az újkorban és Megtérés · A kereszténység története és Megtérés ·
Misszió
A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.
A kereszténység az újkorban és Misszió · A kereszténység története és Misszió ·
Misszionárius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hittérítő.
A kereszténység az újkorban és Misszionárius · A kereszténység története és Misszionárius ·
Monofiziták
A monofiziták vagy miafiziták olyan keresztények, akik csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.
A kereszténység az újkorban és Monofiziták · A kereszténység története és Monofiziták ·
Nesztorianizmus
A nesztorianizmus egy krisztológiai irányzat, melynek követőit Nesztoriosz 5. századi konstantinápolyi pátriárka után nevezték el.
A kereszténység az újkorban és Nesztorianizmus · A kereszténység története és Nesztorianizmus ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
A kereszténység az újkorban és Pápa (egyházfő) · A kereszténység története és Pápa (egyházfő) ·
Racionalizmus
A racionalizmus (a latin ratio szóból, jelentése észszerű) teljes egészében a felvilágosodás korában, a 17–18.
A kereszténység az újkorban és Racionalizmus · A kereszténység története és Racionalizmus ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
A kereszténység az újkorban és Reformáció · A kereszténység története és Reformáció ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
A kereszténység az újkorban és Szentháromság · A kereszténység története és Szentháromság ·
Szinkretizmus
A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése.
A kereszténység az újkorban és Szinkretizmus · A kereszténység története és Szinkretizmus ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
A kereszténység az újkorban és Teológia · A kereszténység története és Teológia ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
A kereszténység az újkorban és Tridenti zsinat · A kereszténység története és Tridenti zsinat ·
Vallástörténet
A vallástörténet az egyes vallások keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány.
A kereszténység az újkorban és Vallástörténet · A kereszténység története és Vallástörténet ·
Wittenberg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lutherstadt Wittenberg.
A kereszténység az újkorban és Wittenberg · A kereszténység története és Wittenberg ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és A kereszténység az újkorban · 1. század és A kereszténység története ·
16. század
A 16.
16. század és A kereszténység az újkorban · 16. század és A kereszténység története ·
17. század
A 17.
17. század és A kereszténység az újkorban · 17. század és A kereszténység története ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és A kereszténység az újkorban · 19. század és A kereszténység története ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
7. század és A kereszténység az újkorban · 7. század és A kereszténység története ·
8. század
Az 8.
8. század és A kereszténység az újkorban · 8. század és A kereszténység története ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A kereszténység az újkorban és A kereszténység története
- Mi van a közös A kereszténység az újkorban és A kereszténység története
- Közötti hasonlóságok A kereszténység az újkorban és A kereszténység története
Összehasonlítását A kereszténység az újkorban és A kereszténység története
A kereszténység az újkorban 252 kapcsolatokat, ugyanakkor A kereszténység története 488. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 7.16% = 53 / (252 + 488).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A kereszténység az újkorban és A kereszténység története. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: